Sétára indultunk, hogy a turista szemével nézzük meg Ráckeve nevezetességeit, és eldöntsük, belefér-e egy napra minden látnivaló, vagy érdemes maradni két-három napra is ebben a barátságos városban.
A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. Gere Ágnes TDM menedzser és kollégái, továbbá a Tourinform Ráckeve munkatársai segítenek mindenkinek, utóbbiak szervezésében valósul meg a várostörténeti séta program. Dr. Miskei Antal történésszel kelünk útra, hogy megismerjük a szakrális nevezettségeket is. Mint megtudtuk, a település neve szerb eredetű. A török hódítások elől, a dél-bánsági Keve településről elmenekülő szerbek telepedtek itt le. Ekkor kezdték Kiskevének nevezni, ami később Ráckevére módosult. A Rác előtag is rájuk utal.
A Duna-menti városok gazdagsága a régmúlt időkben abból eredt, hogy a folyó a hátán hordta a hajókat, amelyek embereket, vagy árukat vittek, és a mindennapi élethez szükséges hajómalmok gombamódra szaporodtak. Ma már kevés ilyen malmot tudunk bemutatni, Ráckevén érdemes megnézni a Ráckevei Vízimalmot, amely hazánk utolsó hajómalmának, a Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom működő rekonstrukciója. A látogatóknak úgynevezett látványőrléseket tartanak.
A Szegedi Kis István sétány kulturális rendezvény helyszínéül is szolgál, de a fő attrakció a “Csónakos Piac”. A település belvárosának kellős közepén, a Duna-korzón rendezik meg hetente több alkalommal is, ahol a környék őstermelői kínálják portékáikat, a nevét onnan kapta, hogy régen a terményeket csónakkal hozták a piacra
Az ortodox ráckevei Istenanya Elszenderedése-templom Magyarország egyetlen bizánci liturgiájú, késő gótikus stílusú, hálóboltozattal fedett egyházi épülete, amely 1776-ig kolostortemplomként funkcionált. Az úgynevezett szerb portát a 18. század második felében alakították ki. Ekkor emelték a templomkertet övező téglakerítést és a kőkeretes, záróköves, kosáríves bejárati kaput. Az ortodox hagyományoknak megfelelően a templomban ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék. A hajórészt egy háromárkádos válaszfal osztja ketté, hátul a nők, elöl a férfiak imádkozhatnak.
A barokk stílusú harangtornyot 1758-ban, a toronyórát 1776-ban, a torony tetején lévő latin keresztet pedig 1795-ben húzták fel. A szekkókon kétféle felirat olvasható: görög betűs görög nyelvű és cirill betűs egyházi szláv nyelvű – mondta Miskei Antal.
Csepel-sziget legszebb városának számító Ráckeve egyik ékessége a Tűztorony kilátó, amely 1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza épületében, ahol 2009 júniusában nyílt meg az eredetileg tűzjelző szolgálatot ellátott kilátó, fentről gyönyörű a kilátás.
A János Vitéz-díszkút az 1997 óta a Szent Imre Katolikus Iskola előtt álló János Vitéz-díszkút Markolt György csobánkai szobrászművész alkotása.
Érdemes megnézni a római katolikus Keresztelő Szent János-templom későbarokk, úgynevezett copf stílusú kőépületét, amely 1791 és 1799 között épült. Tervezője és kivitelezője ismeretlen. Azt kell tudni róla a turistának, hogy Nepomuki Szent János oltára 1500 forintba került, s 1830-ban áldotta meg Horváth János ráckevei plébános.
Kicsit messzebbre található a Szigetújfalui templom, amelyet 1770-73-ban építettek, elsősorban a monostor elbontott köveiből. A Szigetújfalui Szent Lénárd-templom egyhajós, barokk stílusú, íves záródású szentéllyel és homlokzati síkba illeszkedő toronnyal ellátott egyházi épületét is megnéztük. A település korábbi templomát a Szent Lénárd hitvalló tiszteletére szentelték- mesélte el dr. Miskei Antal.
Ercsi, mint turisztikai desztináció
Eddig csak Ráckevén sétáltunk, de már egy nap is eltelt, és még a vérére se értünk a turisztikai kínálatnak. De van még látnivaló a közelben is, Ercsi-Szigetújfalu között közlekedő folyami komppal átértünk Ercsibe. Németh Fanni, kulturális és turisztikai referens kíséretében sétáltunk le a Duna-partra, hogy megnézzük BMX pályát, a szabadtéri felnőtt-, és a gyermekjátszóteret, kerékpáros pihenőhelyet és a futópályát.
Azt is megtudtuk, miért olyan fontos hely Ercsi. Az 1526-os Mohácsi csata idején alkotott fontos történelmi pontot, hiszen II. Lajos király itt vonult át seregével, ennek emlékére minden évben a Mohácsi csata lovas zarándoklata innen indul Ercsiből.
A katolikus vallás mindig is nagyon meghatározta a várost, a rácság betelepülése pedig ezen csak segített. A 18. században felépült monumentális barokk stílusú római katolikus templom nem csak a helyi katolikus, de a környező országok katolikusait is ide vonzotta, hiszen az Ercsi Szűz Mária képnek csodatévő erőt tulajdonítottak a helyiek, majd minden ide zarándokló úgy vélte, tényleg csoda ereje van – mondja idegenvezetőnk.
A tűzoltótorony 1903-ban épült, a torony mai napig teljes pompájában ékesíti a belvárost.
Az Eötvös obeliszk műemléki védettség alatt álló épület, 1828-ban báró Lilien Józsefné Szapáry Ilona építette férje nyughelyéül. A Szapáryak a 17. századtól gazdálkodtak a városban, fiúgyermekük nem született, így lányukat Lilien Annát, Eötvös Ignác vette feleségül, így került a Mária Teréziától báró rangot kapó Eötvös család Ercsibe.
Eötvös József részben Ercsiben nevelkedett, de mindig is ezt a város tartotta szülőotthonának, ezért is írta végrendeletébe, hogy ide temessék el, a nagyszülői kápolnába. 1828-ban Lilien bárót helyezték a kápolna sírboltjába, majd Eötvös József halálakor a családi kriptába helyezték át.
Az Eötvös obeliszket Ybl Miklós tervezte, 1879-ben közadakozásból építették, 2015-ben az állam pénzt különített el, az örökség megmentésére és Eötvös akaratának eleget téve 2021-ben visszahelyezték őt és nagyszüleit méltó nyughelyükre.
Szinte egy történelem leckével ér fel, ha ellátogatunk az Eötvös múzeumban. Az első terem Eötvös József családi hátterét mutatja be és a fiatal Eötvös életútját, irodalmi munkásságát. Érdekesek a fiával – a kiváló fizikussal – való kapcsolatát bemutató dokumentumok is. A kiállítás második része hazánk iskolaügyének XIX. századi történetét mutatja be, A kiállítást egy népiskolai tanterem rekonstrukciója zárja, melynek padjaiba beülhetnek a látogatók, kipróbálva a régi idők iskoláinak író- és tanszereit.
Ez még csak egy nap volt, és nem fért bele minden, maradni kellene még egy-két napra, hogy mindent megnézzünk. Erre bíztatunk mindenkit.
Szöveg: Bódi Ágnes
Kép: Urbán Györgyi
