A Mohácsi busójárás nem csupán Magyarország egyik legismertebb farsangi eseménye, hanem élő, lüktető hagyomány, amely generációk óta formálja Mohács közösségi életét. A télűző ünnep 2009 óta szerepel a UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján, 2012 óta pedig hungarikum – elismerése mindannak a tudásnak, kézműves mesterségnek és közösségi összefogásnak, amely a busójárást évszázadok óta életben tartja.
2026-ban február 12–17. között hat napon át, huszonhét helyszínen, több mint száznegyven programmal várja az érdeklődőket. Táncházak, népművészeti és kézműves vásárok, koncertek, látványfőzések, gyermekprogramok és farsangi játékok töltik meg a várost, miközben a busók, jankelék és maskarások minden nap újra és újra birtokba veszik Mohács utcáit és tereit.
A busójárás csúcspontja hagyományosan Farsangvasárnap, amikor a beöltözött busók a Kóló téren gyülekeznek, majd a Dunán csónakokkal átkelő csoportokkal együtt indul el a látványos felvonulás a város főtere felé. A szabad farsangolás ezt követően a Duna-parton és a belváros utcáiban folytatódik, estére pedig a hatalmas máglya körüli tánc és mulatság zárja a napot. A tél végleges búcsúztatása Húshagyókedden történik: a koporsóégetéssel egybekötött máglyagyújtás egyszerre szimbolizálja a hideg évszak végét és a tavasz eljövetelét.
Ősi gyökerek, balkáni kapcsolódások
A busójárás a télűző, termékenységet és megújulást varázsló ünnepek nagy családjába tartozik, rokonságot mutat más európai és távoli karneválokkal is. Bár Mohácson él a törökűzés legendája, a történeti és néprajzi kutatások szerint a szokást a balkáni eredetű sokác közösségek hozták magukkal, és a XVIII. század végétől formálódott a mai, jól ismert alakjára.
A busók viselete ma is őrzi a hagyományos elemeket: kifordított szőrű bunda, szalmával kitömött gatya, kolompok, kereplők, valamint a legfontosabb kellék, a fűzfából faragott, birkabőrcsuklyás, hagyományosan állatvérrel festett maszk. A busókat kísérő jankelék feladata a rend fenntartása és a játékos ijesztgetés, míg a sokác viseletbe öltözött lányok és a különféle maskarások teszik teljessé a farsangi kavalkádot.
A busójárás mára részben az idegenforgalom által is formált eseménnyé vált, de látványosságában és közösségi erejében továbbra is megőrizte lényegét: hangos, felszabadult ünnep, amelyben múlt és jelen természetes módon kapcsolódik össze.
Napok és programok
Február 12. (csütörtök) – Kisfarsang
Maszkos nyitóprogramokkal indul a busójárás hete. A belvárosban népművészeti és kézműves vásár, farsangi felvonulás, gyermek- és busócsoport-bemutatók, busójárási eszközök ismertetése és időszaki kiállításmegnyitó várja az érdeklődőket. Az estét délszláv táncház zárja.
Február 13. (péntek)
Egész napos vásár mellett rajzpályázat-kiállítás, népdaléneklési verseny és több helyszínen zajló néptánc-, tambura- és busócsoport-bemutatók színesítik a programot. Délután és este kiállításmegnyitók, koncertek és táncházak teremtik meg a farsangi hangulatot.
Február 14. (szombat)
A vásár mellett workshopon mutatják be a hagyományos mohácsi sokác viseletdarabok készítésének műhelytitkait. Délelőttől estig több színpadon zajlanak a tamburazenekari, néptánc- és busócsoport-bemutatók, a Busóudvarban látványfőzés és gyermekfoglalkozások is helyet kapnak. Délután farsangi játékokkal, gasztronómiai programokkal, estére koncerttel és táncházzal folytatódik a vigasság.
Február 15. (vasárnap) – Farsangvasárnap
A busójárás leglátványosabb napja. Nyitott udvarok, látványfaragás és egész napos színpadi programok előzik meg a busók csónakos átkelését a Dunán és a nagy felvonulást. Estére máglyagyújtás, közös tánc és délszláv táncház zárja a napot.
Február 16. (hétfő)
Interaktív farsangi gyermekfoglalkozások kínálnak tartalmas, családbarát programot.
Február 17. (kedd) – Húshagyókedd, farsangtemetés
Busóálarc-készítés és kézműves programok után a busócsoportok felvonulása következik. A nap fénypontja a koporsóégetéssel egybekötött máglyagyújtás, majd táncházzal búcsúzik a busójárás.
Kocsis Erika
Fotók: mohacsibusojaras.hu
