Terjed a helisí mánia

A helikopteres síelés egy egészen modern fajtája a síelésnek. Felvonó helyett helikopter szállítja a síelőket olyan helyszínekre, ahova kizárólag helikopterrel lehet feljutni. Aztán 3 000 méter körüli magasságból indul a kilométer hosszú száguldás lefelé a friss porhóban. Hol végeláthatatlan érintetlen hómezőn gázolva, sebesen; hol pedig erdőkön keresztül technikázva. Amikor a pár fős csoport a lejtő aljára érkezik, úgy 1 800 méter körülre, a helikopter újra felveszi utasait, és egy következő csúcsra röpíti őket, hogy kezdődjön minden előröl.

 

Az élmény garantáltan egy életre szól.

 

Helisízésről mindenkinek Kanada és az USA ugrik be először, ahol a sportágnak jól kiépített infrastruktúrája és rendkívül nagy népszerűsége van, és nem utolsó sorban ehhez a két országhoz fűződik a legnagyobb bizalom.

A Brit Columbia-ban található Sziklás-hegység a helikopteres síelés őshazája. Az erre a célra használt területek nagy része a gleccserek tájékán kezdődik, és az erdők alatt ér véget. A legkedveltebb hegyoldalak 2800-1800 méter közöttiek. Nagy Zsolt, a négy éve helsisí és heliboard utakat is értékesítő utazási iroda, a Panaco Tours ügyvezetője elmondta, hogy világszerte a tömör hótakarótól a könnyű porhón át a latyakos hóig mindenféle tereppel találkozhatnak az extrém síelők. Kanada azért számít a legnépszerűbb terepnek, mert itt a legalkalmasabb a hó erre a célra.

 

 

 

USA az óriási választék miatt a helisí lehetőségek hazája is. Az összes terep közül Alaszkát mindenképpen ki kell emelni. De, Colorado dél-nyugati részén (Telluride) vagy az Utah állambeli Wasatch hegységben is professzionális a kínálat. A vadnyugati Telluride hangulatán még mindig érződik, hogy virágzását az aranyásók korában élte, és külön érdekessége még, hogy a legmagasabb drop-off (ahol a helikopter kirakja utasait) 4 281 méter magasan van! A hat-hét napos amerikai helisí program ára 1 500 000 Forinttól indul.
A két országon kívül azonban akad szép számmal más helisportra alkalmas hegyvidék.
 

Távoli helyek közül, India, Nepál, Új-Zéland, Chile rendezkedett be helisí-túristák fogadására. Szerencsére jó lehetőségek a „közelben” is akadnak. Ausztria, Svájc, Franciaország, Olaszország, Svédország, Törökország, Görögország, Spanyolország, Grönland, Grúzia, Oroszország, Ukrajna, Kirgizisztán,– hegycsúcsai mind csodálatos hómezőkkel várja az extrém sport szerelmeseit.

A legtöbb síterepen a helisí szezon decembertől-márciusig olykor áprilisig tart, Alaszkában kicsit elcsúszva februártól-májusig. Chilében éppen fordítva: júniustól–októberig tartó időszak a helisízőké. Vagyis az év szinte bármely időszakában a vállunkra kaphatjuk a lécet (vagy a boardot), és belevághatunk életünk kalandjába.

 

 

Mindegyik időszaknak megvan a maga sajátossága. Az északi féltekén decembertől-januárig a kövér hótakaró miatt az erdei és alpesi pályákkal rendelkező vegyes terepek a biztosak. Január közepétől-március közepéig mind az alpesi pályák mind a gleccser pályák ajánlhatók, ekkor viszont érdemes a főleg erdei pályákkal rendelkező területeket hanyagolni. Az erdei síelés ugyanis a kiálló tereptárgyak kerülgetése miatt rendkívül felkészült sítudást követel, olyat, amivel a porhó és mélyhó leküzdése nem jelent gondot. A gleccsersíelés ezzel szemben a gyors, ütemes és hosszú lesiklásról, és lenyűgöző látványról szól. Aki a kettőt szeretné kombinálni, annak inkább késő februári vagy márciusi indulás javasolt. A szezon végi március-áprilisi időszaknak pedig az a varázsa, hogy egyrészt kiszámíthatóbb az időjárás (a lesiklást kevésbé zavarják rossz látási körülmények, hirtelen időjárás-változás, stb.) másrészt ekkor már tovább világos van, ezért többet ki lehet hozni a napból. Aki a helisíszünetet a lehető legintenzívebben akarja eltölteni, az feltétlenül Alaszkát válassza, ahol március közepétől-május közepéig 18 órán át süt a nap.

 

Az óperenciás tengeren innen és túl

Kevesen gondolnák, de a helisízés szenvedélyének Romániában is hódolhatunk. A legközelebbi és szívünkhöz talán legközelebb álló terep a Fogarasi Havasok. A gleccsereiről, vízeséseiről, és a gyönyörű a Bilea tóról ismert hegység 20 csúcsa 2 000 m fölé magasodik. A fenyvesek 1 800 méterig nyúlnak fel, azontúl sziklaormok és csúcsok ékesítik a meseszép hóbirodalmat. Egy 2 napos helisí-túra ára 450.000 Ft-ba kerül.
Bár Ausztria terepeit a világ legjobb síterepei között tartják számon, mégsem kényeztet el bennünket változatos helisí lehetőségekkel. Lech-Zürs az egyetlen osztrák síparadicsom, ahol helikopteres síelésre befizethetünk. Itt is mindössze két csúcson szállhat le helikopter (több csúcs is alkalmas lenne ugyan, de a hatóságok a zajártalom miatt nem engedélyezik). Ha amúgy csak belekóstolni szeretnénk ebbe a műfajba, akkor a hely kézenfekvő: nem kell átutaznunk a Földet, és vagyonokat elköltenünk, nincs időátállás, és itt a legkedvezőbb ár: 100 000 Ft/ fő/nap.

Osztrák színvonalat kapunk egzotikus kaukázusi tájon, ott ahol Európa Ázsiával találkozik, a grúziai Gudauri-ban. A pilóták, technikusok, túravazetők mind Ausztriából érkeznek, és osztrák sztenderd alapján kiscsoportban szervezik a síelést. Ennek a terepnek kétségtelen előnye, hogy a biztonságon és minőségen túl, 4-5 óra repüléssel elérhető, és jó időjárás mellett kimeríthetetlen a lesiklási lehetősége.

 

 

 

Végtelenül változatos (440-féle) lesiklási lehetőséget kínál a törökországi Kackar hegység. A síterület egy Kisalföld nagyságú területen fekszik, ahol több kiindulópont közül választhatunk. A hegység legfőbb csúcsa 3 900 m felé nyúlik. A terület főleg nyílt mezőket kínál, de az izgalmasabb erdei pályák is bőven adódnak.

Első helisi kalandunkba belevághatunk akár a spanyolországi luxus szállodáiról és csúcséttermeiről ismert Val’d Aran-ban, mely a Pirenneusok kellős közepén található, és a spanyol királyi ház kedvenc síterületéhez, „Baqueria’-hoz esik közel. Görögország is megjelölte magát a világ helisí térképén: az Olümposz hegyen szerveznek síutakat, amelynek csúcsa 2919 méteren található.

Világjárta emberek számára természetes, hogy ezért az élményért bármilyen hosszú útra vállalkoznak. A világ egyik legkülönlegesebb hegyvidéke, a Himalája nemcsak hegymászókat, hanem ma már egyre több helisí-rajongót is vonz. Az indiai kashmiri rész végeláthatatlan hótáblái, és egzotikus erdei bárkit lenyűgöznek. 22 csúcs 4 000 méter felett, 66 további pedig 3 000 méter felett található. Gulmargról egyébként is úgy tartják, hogy „a világ utolsó olyan helye, ahol a porhavas síelés még autentikus élményt nyújt”. A Gulmargi központot magába foglaló Apharwat hegység, legfelső felvonóállomását 4 000 méter magasra építették, ezzel a világ legmagasabban található drótkötélpályáját tudhatja magáénak. A csodálatos porhóvidék ugyancsak sokféle lesiklási lehetőséget nyújt. A hegység felsőbb területeinek tájképe hasonlít magas alpesi területekéhez, a lentebbi részeket cédrus erdők borítják. Indiát az válassza, aki elfogadja, hogy bármikor előfordulhatnak váratlan az európaitól eltérő szokások és helyzetek. (Pl.: késések, változás a drótkötélpálya nyitvatartásában, stb.).

Új-Zéland látványosabb déli szigetét kapták fel a helikopteres síelők. Extra igény esetén luxus helisíelést is megszerveznek Új-Zéland legmagasabb hegyén, illetve leghosszabb gleccserén, a Tasman gleccseren.

Valdez „Alaszka kis Svájca”, ahonnan egy rendkívül látványos félórás helikopteres út vezet a Chugach hegység csúcsai és gleccserei felett a College Fjord-ig. A jégtáblák között úszó bázis nem csak a helikopter leszállóhelye, hanem a minden kényelemmel felszerelt „szálloda” is egyben. Már csak ezért az élményért érdemes a világ másik végére utazni, a folytatásról nem is szólva.

 

 

Chile viszonylag új helisí-terepnek számít. Santiago de Chileből körülbelül másfélóra távolságra van El Ingenio. 7 éjszaka, teljes ellátás, 6 helisí nap, felszerelések, transzferek 12-8-4 fős csoportokban 2 000 0000 Ft-ba kerülnek, a privát síelés ennek a kétszerese, ezzel az egyik legdrágább területnek számít. A csoport rendszerint négy főből áll, élén a túravezetővel, vagyis a síelés kis csoportokban zajlik. A csapatot tudás, életkor, érdeklődés alapján állítják össze.
 

Az is előfordul, hogy a létszám ennél pár fővel több, és bárhol külön felárért lehet privát vezetést is kérni. Mindenhol eligazítás előzi meg a lesiklást, a jobb helyeken a biztonságra, a lavinaveszély elhárítására különösen nagy hangsúlyt fektetnek Van olyan hely, ahol az utas maga bökhet rá a térképre, és választhatja ki, hol akar lecsúszni, mégis biztonságosabbnak tűnik, ha a vezetők legjobb tudásuk szerint választják meg a legalkalmasabb terepet.

Egy-egy példát kiemelve a sok közül, a grúz program például abban áll, hogy péntek estére érkezik meg a társaság a helyszínre. Másnap egész napos eligazítás és biztonsági oktatás folyik. A vasárnaptól-péntekig tartó időszak viszont csak a helisízésé. Időjárás, hóviszonyok és lavinahelyzet függvényében az osztrák csoportvezetők jelölik ki a legbiztonságosabb területeket. A teljes program ára 1 600 000 Ft (magába foglalja a szállást, teljes ellátást, transzfereket, a 20 000 m lesiklást, a személyzetet, biztonsági felszereléseket. A repülőjegyről, és más extrákról az utasoknak maguknak kell gondoskodniuk – mint általában a legtöbb helyen.)

 

 

 

 

Az indiai helikopteres síelést szervező társaságok többféle összeállítású programot kínálnak. Például lehet csak egy lesiklásba benevezni, ez esetben 80 000 Ft körül van egy menet, de akár jelentkezhetünk egy hétre is, ami 1 800 000 Ft körüli összegbe kerül (és ez még nem is tartalmazza a repülőt, és a szállást). Az indiai program úgy zajlik, hogy Delhibe történő leszállás után még tovább kell repülni egy órát, Kashmír fővárosába Sinagar-ba, ahol a repülőtéren fogadják a jelentkezőket. Innen jeep-ekkel egy 50 kilométeres útszakasz vezet a 2 600 méter magasan fekvő Gulmarg-ig. Másnap már kezdődik a helisízés, ahol gyakorta új-zélandi guide-ok vezetik a csapatot. A sítúra végén a kinti iroda egy fakultatív programot szervez a Dahl tavon, ahol „házikó-csónakokban” pihenhető ki az előző napok sűrű élménye.
A helisí napok száma általában mindenhol 5-8 nap között szokott lenni, ami minden további nélkül meg is hosszabbítható.

A szállás országonként és akár terepenként is eltérő lehet. Van ahol egy minden kényelmet nélkülöző vagy a civilizációtól elzárt kunyhó szolgáltatja a szállást, de akár 4*-os szállodában is éjszakázhatunk. Törökországban a Yaylar nevű bázis, például kimondottan egy olyan hegyi falu, amely a hegyekben teljesen el van vágva külvilágtól, és kizárólag helikopterrel lehet megközelíteni. Rendkívüli élményt nyújt, ha ide fizetünk be, holott Törökországban jóval komfortosabb lehetőségek közül is választhatunk.

Veszélyes sportág

A helikopteres síelés leginkább a lavina miatt veszélyes, és sokszor a kiszámíthatatlan erdei pályák vagy az időjárás hirtelen rosszra fordulása tud váratlan meglepetéseket okozni.
2010 márciusában a kanadai Brit Columbiában két francia helikopteres síelő lavina következtében halt meg. Tehát nem véletlenül fontos a jól képzett helisí-guide, aki nem csak profi hegyi vezető, hanem ki van képezve lavinaveszélyre, fel tudja mérni a terepet, ment, elsősegélyt nyújt. A specialista ismeri a helyi viszonyokat, a hóhelyzetet, az útvonalakat, vagyis rajta múlik, hogy mindenki rendben megérkezzen.
„Lavina hátizsákot a jobb helyeken már adnak, ami egy óriási találmány: fogantyúval könnyen nyitható, majd egy felfújt burkot képez a síelő körül, így az nem kerül a súlyos hótömeg alá, hanem a hógörgeteg felszínén marad. Ezzel együtt is abszolút biztos sítudás nélkül nem érdemes elindulni.” – mondja Nagy Zsolt. Aki könnyen veszi a fekete pályákat, és az utóbbi pár szezonban rendszeresen síelt, illetve teljesen fitt lelkileg-testileg, annak érdemes vállalkoznia a helisízésre.
Ezek után el lehet dönteni, hogy maradunk-e a nyom mögött, vagy mi magunk húzzuk azt.