Vezetési tippek, tanácsok jeges, havas utakra

A napokban is tapasztalhatjuk, hogy a hirtelen jött kemény téli napokra való felkészülés nem csak „marketingduma”, még mindig sokan vannak olyanok, akik túlbecsülik a járművük és saját maguk képességeit. Akár hosszabb sítúráról, akár csak hétköznapi autózásról van szó, kockáztatni nem érdemes: testi épségünk, de pénztárcánk is bánhatja, ha elmulasztjuk az „üzemmódváltást”.

Mitől téli a téli gumi?

A felkészítés legfontosabb eleme – és ezt a gumigyártók meg a rendőrség rendszeres kampányai nyomán egyre többen látják be – a téli abroncsok használata. Ezek a gumik összetételüknek köszönhetően hidegben sem válnak rideggé, keménnyé, megőrzik tapadásukat. Éppen ezért felszerelésük nem is havazás-, hanem hőfokfüggő. A nyári gumiabroncs 7 Celsius-fok alatt megkeményedik, csúszóssá válik, ezért ilyenkor célszerű cserélni. Fontos differencia az is: a téli gumiabroncsoknak más a mintázata, több az úgynevezett csatorna, amely hatékonyabban vezeti el a gumi alól a vizet. A téli gumin lényegesen több lamella – apró „bevágás” – található, mint egy nyárin, így a havas úton több éllel tud „kapaszkodni” az abroncs. Végül néhány adat: 40 kilométeres tempóról jeges úton a téli gumikkal szerelt kocsik 20-30 méter alatt állnak meg, míg a nyárival szerelteknek 60-70 méter kell ehhez. Itt kell megjegyezni: mit sem ér a jobb tapadás, ha a fékek nem megfelelőek. Érdemes szervizben ellenőrizni a fékrendszert – ha csak kicsit is húz valamelyik irányba lassításkor a kocsi, jeges, havas úton ennyi is elég lehet a megpördüléshez.

Szabályok, büntetések

A téli gumi már csak azért is fontos, mert – bár nincs egységes európai szabályozás – több országban is kötelező a fagyos útviszonyokhoz passzoló abroncs. A Magyar Autóklub összesítése szerint Ausztriában például november 1. és április 15. között kötelező a téli gumi használata, ha havasak, hókásásak az utak. Németországban téli útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata. Vagyis télen, téli gumi nélkül már csak az esetleges büntetések miatt sem érdemes útra kelni. Hasonló a helyzet a hólánccal: nincs általános szabály, de jobb, ha ott van a készlet a csomagtartóban. Ausztriában adott esetben kötelezővé tehetik egy-egy szakaszon a lánc használatát, s nem hajthat tovább – sőt, akár büntetésre is számíthat – az, akinél nincs hólánc.

Milyen hóláncot vegyünk?

Érdemes a háromszög- vagy rombuszmintázatú láncot választani, ezek ugyanis hatékonyan gátolják meg az oldalirányú csúszást, de jól megkapaszkodnak. Különösen fontos a pontos méret megválasztása is – az abroncsra írt méretadatokra kell támaszkodni. A hólánc megvásárlása után ajánlatos azt nyomban próbaképpen felszerelni. Vészhelyzetben, hidegben, kietlen úton, sötétben nehéz ugyanis kitapasztalni a hólánc felszerelését.

Nem árt tudni: ma már számos alternatívája van a láncnak, kaphatók hókengyelek vagy hókarmok is, amelyek szintén a kerék méretéhez igazodnak. S akadnak olyanok is, bár jóval drágábban, amelyeknél az adaptereket már az indulás előtt fel lehet szerelni a kerékre, így azokra szükséges esetén már könnyebben rögzíthető a segédeszköz.

Régi nóta: látni és látszani

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy fagyálló ablakmosó folyadékkal töltsük fel a tartályt, az ablaktörlő lapátokat pedig cseréljük, ha nem jól törölnek. A téli felkészítés során feltétlenül ellenőrizni kell a lámpákat is, hiszen a fényszórók ebben az évszakban jóval nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. Javasolt továbbá a téli hónapokban napközben is felkapcsolt fényszórókkal autózni, így javítva a láthatóságunkat.

Téli sofőrüzemmód

Bár a modern autók vezetőt támogató rendszerei nagy segítséget jelentenek, azért a legtöbb még ma is a sofőrön múlik. Épp ezért, amikor megérkezik az első fagy, leesik az első hó, érdemes felkeresni egy üres parkolót, placcot, ahol kockázatok nélkül tesztelhetjük a fékhatást, próbálhatjuk ki, hogy miként reagál hirtelenebb kormánymozdulatokra az autó. Így a kocsi után a kezünket, lábunkat is át tudjuk állítani téli üzemmódra. Az, akinek nincs, vagy csak kevés a rutinja téli körülmények között, jól teszi, ha felkeres egy vezetéstechnikai centrumot. Itt néhány tízezer forintért szakértők tanítják meg a téli vezetéstechnika alapjait. Ne feledjük: a tanfolyam ára már akkor megtérül, ha akár csak egy koccanást is sikerül elkerülni a tanultaknak köszönhetően.

Extrém esetekre is felkészülni

Az, aki hosszabb távra indul, jól teszi, ha – gondoljunk csak a négy évvel ezelőtti márciusi hókáoszra – még a jól felkészített autó mellett is tesz óvintézkedéseket. Indulás előtt érdemes ellenőrizni az útviszonyokat, ha pedig kétségeink támadnak, akkor inkább el se induljunk. Fontos, hogy soha ne „centizzük” ki az üzemanyagot, mindig legyen biztonságos tartalékunk: ha dugó vagy az útviszonyok miatt elakadunk, akkor csak a járó motor ad meleget, áramot. Érdemes gondoskodni arról is, hogy a telefonunk fel legyen töltve, hogy baj esetén segítséget tudjunk hívni. Fontos, hogy legyen hólánc, hólapát, meleg ruha és pokróc is a kocsiban. Tegyünk be egy-két palack vizet, néhány doboz kekszet is az utastérbe, hátha órákon át kell várakozni.

Sikamlós kérdés

A magyar autóstársadalom fontosnak gondolja a jármű téli felkészítését, csak minden huszadik gépjármű-tulajdonos véli úgy, hogy nincs szükség erre – derült ki az Automax friss kutatásából. A felmérés szerint a legnagyobb figyelmet a gumikra fordítjuk, a téli „extrák” sorában pedig a jégkaparó viszi a prímet. Minden második autós maga ellenőrzi a járművet, míg 45 százalék ezt inkább szervizben teszi. A téli felkészülés kapcsán arra is rákérdezett az Automax kutatása, hogy mit gondolnak a sofőrök a saját vezetői képességükről.

A válaszadók közel kétharmada vélekedett úgy, hogy télies körülmények között is minden helyzetben ura tud lenni a járművének, a legmagabiztosabbak a 35 év alatti férfiak. Persze az extrémebb körülmények közt csökken a mersz: minden második gépjármű-tulajdonossal előfordult már legalább egyszer, hogy az útviszonyok láttán inkább a parkolóban, garázsban hagyta az autóját, s gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel indult útnak. Ennek tükrében már az is érthető, hogy a válaszadók 80 százaléka szerint a téli autóvezetést külön kellene oktatni.