Csak a környezettudatos, fenntartható szemlélet eredményeként lehet a közel száz éves holland királyi légitársaság a következő száz évben is sikeres – fejtette ki Inka Pieter a KLM, CSR és környezetstratégiai igazgatója, aki szerint az első bioüzemanyaggal történt repülés már a jövőről szól.
– Miért olyan fontos a fenntarthatóság a KLM-nek?
– Hosszútávon csak úgy tudunk működni és növekedni, ha megmutatjuk, hogyan kell kezelni a fenntarthatóságot. Ezáltal vagyunk képesek az elkövetkezendő száz évben is fennmaradni, ami azért is a küldetésünk, mert már majdnem száz éves a légitársaságunk.
Inka Pieter a KLM, CSR és környezetstratégiai igazgatója
– A holland királyi légitársaság volt az első vállalat, amely fenntartható repülőgép-üzemanyaggal tett meg egy kereskedelmi utat. Milyen tapasztalatokat szereztek?
– 2009-ben indítottunk az első fenntartható repülőgép-üzemanyaggal üzemeltetett járatot, hogy megmutassuk mindenkinek, beleértve a kormányt és az összes érdekelteket, hogy igenis lehetséges fenntartható módon, bioüzemanyaggal repülni. Nem kis erőfeszítést igényelt, amíg megkaptuk az engedélyt arra, hogy 50 százalékos keverési aránnyal bioüzemanyagot használjunk. Ezt a WWF-el, valamint az illetékes holland minisztériumunkkal együttműködve értük el, és nagyon büszkék vagyunk az úttörő szerepünkre. Ugyanebben az évben egy SkyNRG nevű startupba is befektettünk azért, hogy népszerűsítsük a fenntartható repülőgép-üzemanyagot. Utasként egyébként nem lehet észrevenni a különbséget a hagyományos és a fenntartható üzemanyaggal történő repülés között, mert ez utóbbi is ugyanolyan biztonságos. Üzemeltetőként pedig azt kell mondanom, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag két-háromszor olyan drága, mint a fosszilis üzemanyag, de számunkra mégis fontos a fenntarthatóság miatti elkötelezettségünk okán.
– Hány repülőgépük üzemel bioüzemanyaggal?
– A Los Angeles–Amszterdam útvonalon használunk fenntartható repülőgép-üzemanyagot, mert Los Angelesből vásároljuk a használt sütőolajat. Most még csak ez az opció lehetséges. Most Európán belül keresünk készleteket, ahol – első sorban Norvégiát tekintve –, van már néhány ígéretes kezdeményezés. A legjobban természetesen annak örülnénk, ha ez az üzemanyag Hollandiában lenne elérhető.
– A KLM 10 évvel ezelőtt jelentette be az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet. Mi történt azóta?
– Tíz éve kezdtük, és négy pillért határoztunk meg. A legfontosabb a működés hatékonysága a saját folyamatainkban, az Egységes Európai Égbolt kezdeményezés a légiforgalmi szolgáltatások teljesítményének javítására, a szén-dioxid-mentes, vagyis a CO2ZERO program, valamint a fenntartható repülőgép-üzemanyag témája. Ma az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében már nem csak ez a 4 pillér említhető, hanem már a hibrid repülés, a vonat használata a repülő helyett, valamint talán már az elektromos repülőgép is a témák közé számíthat. Tíz éve még csak néhány vállalat foglalkozott ezzel, de ma már minden légitársaságnál egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a téma.
– A célok között szerepelt, hogy a hulladéktermelést jelentősen csökkentsék. Miként halad ez a terv?
– A legkézenfekvőbb az, hogy magát a hulladék termelődését megelőzzük, ezért egy erre vonatkozó programot dolgoztunk ki. A legtöbb hulladék a cateringgel kapcsolatban keletkezik, de emellett persze több forrásból is származik. A cateringből eredő hulladékkal azért vagyunk gondban, mert szigorú előírások alapján el kell azt égetni. Főként azt, ami Európán kívülről származik. Próbáltunk utánajárni, hogy milyen újító megoldások léteznek arra, hogy ne kelljen minden ételt kidobni. Ám ez az étellel kapcsolatos biztonságról is szól, és egészségügyi szempontokat is figyelembe kell venni.
– Jelentős probléma a zajszennyezés is.
– Az új gépek már sokkal csendesebbek, ugyanakkor a légi ipar folyamatosan növekszik és így több a repülőgép. Hollandiában a zajkorlátozás azért is kiemelt téma, mert minél több repülő üzemel, annál nagyobb a zajszennyezés. Ez egy olyan társadalmi probléma az országban, amelyet mi is folyamatosan figyelembe veszünk.
– Fajsúlyos téma a súlycsökkentés is.
– Itt is igyekszünk felhasználni a legújabb tudományos eredményeket. Például az egyes útvonalakon tapasztalható időjárást már jobban meg tudjuk jósolni, és ezáltal az üzemanyag-felhasználást is gazdaságosabban tudjuk megtervezni. Ha magasabban repülünk, kevesebb az ellenállás, így kevesebb üzemanyag szükséges.
Mérjük mindennek a súlyát, hiszen az sokat számít. A nehéz, fémből készült kiskocsikat például könnyű, de tartós anyagokból készült változatokra cseréltük.
Sokak szerint egy műanyag pohárral több vagy kevesebb nem számít, de ha belegondolnak, ez igenis fontos, mert a sok kicsi összeadódik. A műanyaggal kapcsolatban például sok a gond, mert használat után már senkinek sincs rá szüksége, és káros hatással van a környezetre. Ebből az okból mi külön gyűjtjük a műanyagokat és a papírt is, így azokat újra tudjuk hasznosítani. Az ülésekre is olyan anyagot kell használni, ami kényelmes, tartós, de könnyű anyagból készül, ami nem egyszerű feladat, de megoldható. Az a célunk, hogy követendő példa legyünk, és megmutassuk a többi légitársaságnak, igenis lehetséges a fenntarthatóságot megvalósítani annak ellenére, hogy az kihívást jelent. Nagyon örülnénk, ha a többi légitársaság is használná ezeket az anyagokat. Együtt nagy változást érhetünk el.
– A KLM számára az is motiváló lehet, hogy a holland emberek számára nagyon fontos a fenntarthatóság. Mikor térülhet meg az erre fordított befektetés?
– Ha az üzleti részét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az olyan fenntartható opciók, mint amilyen a megújuló energia, a fenntartható repülőgép-üzemanyag nem a rövidtávú, hanem hosszú távú megtérülést célozzák meg. Az viszont már most érezhetően profitot termel, ha csökkentjük a súlyt, vagy könnyű, ugyanakkor erős és tartós anyagokat használunk. Apró lépésekkel nagy dolgokat vihetünk véghez. Emellett azonban azt látom, hogy sok új, fenntartható tevékenységet még nem kezelnek megfelelően, pedig ha így tennék, az nemcsak a környezetre, hanem a társadalomra, valamint a hosszú távú jövedelmezőségre is jó hatással lenne.
Érsek M. Zoltán
