SZÉP mentőöv a szállodáknak

A Széchenyi Pihenő Kártya megalkotásakor hivatalosan két cél vezérelte a kormányt. Egyrészt a beígért munkahelyteremtés megvalósítása – a belföldi turizmus fellendülésével ráadásul a kevésbé iskolázottak számára is új állások nyílhatnak – valamint a lakosság egészségi állapotának javítása. Emellett persze nyilván az is számított, hogy a korábban hasonló céllal létrejött Üdülési Csekk (ÜCS) időközben jelentősen kiterjesztett kedvezményrendszere már koránt sem csak a belföldi turizmus fejlődését szolgálja.

A kedvezményezetti piac értékét jelzi, hogy az Üdülési Csekk 2009-es utolsó adómentes évében több mint 50 milliárd forint értékben vásároltak a munkaadók Üdülési Csekket. Igaz annak  16 százalékos megadóztatása után – és nyilván a válság hatására -, ha nem is számottevően de csökkent a forgalma, amely azonban még így is a belföldi turizmus legfontosabb hajtóerejét jelenti. Szakemberek szerint a csekkel fizetők aránya a – főként vidéki – szálláshelyeken és éttermekben, valamint a fürdőkben még ma is átlagosan 60-80 százalék között mozog. Ezért korántsem mindegy, hogy a vendég egyenesen a fürdőbe, étterembe indulva veheti igénybe a kedvezményt, vagy ehhez szállodába, panzióba is mennie kell.

A törvényalkotók fő érve az, hogy az új cafeteria elem csak úgy szolgálhatja a rekreációt, ha ahhoz valóban társul a pihenés. Ezt segíthető elő az, hogy a SZÉP attraktívabb kedvezményeket tartalmaz: miközben az Üdülési Csekk esetében a munkavállaló minden évben csak a minimálbérnek megfelelő összegű csekket kaphatott – igaz ezt több családtag után is kérhette –, addig a SZÉP esetében 300 ezer forintos a kedvezményes keret. Amíg az ÜCS már 16 százalékos adó terheli, addig a SZÉP esetében az szja-törvény, béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint, a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű szja-t fizetnie és a juttatást más közteher nem terheli.

Nem mellesleg, amíg az ÜCS esetében a kibocsátó
intézmény 6 százalékos jutalékot kér az elfogadóhelyektől, a SZÉP-nél ez mindössze 1,5 százalék. Az olcsóbb üzemeltetés mellett nyilván az Üdülési Csekknél kialakult tiltott adásvétel meggátlását célozza, hogy a SZÉP már nem papíralapú, hanem elektronikus számla formájában jelenik meg és a kedvezményezettek gyakorlatilag egy kötött célú bankkártyát használhatnak.

Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint a magyar szálláshelyek régi óhaja valósul meg a Széchenyi Pihenőkártya bevezetésével, ami a belföldi turizmus újabb motorja lehet. Más kérdés – tette hozzá -, hogy az idei évben sajnos a kései bevezetés miatt ez a kedvezmény még aligha fog általánossá válni. Ám megfelelő munkáltatói és munkavállalói információ esetén 2012-ben már nyilván fontos szerepet kap a cafeteria-elemek között. Arról a szállodaszövetségnek sincs pontos információja, hogy meddig él egymás mellett a kétféle kedvezmény.

Erdei János kifejtette: nagyon sok üdülési csekk van még forgalomban és nyilván ezeket folyamatosan elfogadják a még szolgáltatóhelyek. Még abban is reménykedhetünk, – tette hozzá -, hogy egy ideig a belföldi turizmus serkentésének mindkét eleme élni fog, hiszen addig nem szabadna megszüntetni az üdülési csekkek kibocsátását, ameddig a Széchenyi Pihenő Kártya meg nem jelenik, forgalma fel nem fut. Ez márcsak azért is fontos, mert kivált vidéki szállodákban nagyon jelentős az üdülési csekkek által generált forgalom. A belföldi vendégek ugyanis nemcsak a csekkel fizetik tartózkodásukat, hanem még pótlólagosan is költenek és így sok szálloda az üdülési csekkek nélkül még a jelenleginél is sokkal előnytelenebb helyzetben lenne. Márcsak azért is, mert az év első két hónapja egyelőre még nem igazolta a hazai szakma várakozását azt, hogy két év csökkenés után újra fejlődésnek indulhat a piac. Reményre csak az adhat okot, hogy tavasszal már talán nálunk is érződik valami abból a gazdasági és turisztikai fejlődésből, amit a világ nagy részében – a különféle vészhelyzetek ellenére – már realizálnak.

Speciális helyzetben van a Ramada Resort Aquaworld Budapest, ahol a négycsillagos szálláshely mellé társul az önállóan is felkereshető vízibirodalom. De amíg a külföldi vendégforgalom növekedésének köszönhetően a hotelben minimális az Üdülési Csekk forgalom, addig az Aquaworldben ez az arány a húsz százalékot is meghaladja. Pfandler Katalin a két létesítményt üzemeltető társaság elnöke ezért sem örül annak, hogy miközben a szálloda forgalmára jótékony hatást gyakorolhat a SZÉP megjelenése, az egynapos fürdővendégek kiesnek a kedvezményezetti körből. Ezért is tartaná fontosnak, hogy a jövőben, a SZÉP-pel, a fürdő szolgáltatások önállóan is igénybe vehetők legyenek, mondván a rendszeres úszás, szaunázás – a budapestiek számára is – az egészség megőrzés egyik legfontosabb eszköze! Reméljük, hogy a törvényalkotók a mindennapok egészséges életmódjának prioritásáról sem feledkeznek meg, nem beszélve arról, hogy a vizek nagyhatalmaként jegyzett Magyarországon rengeteg újonnan épült fürdő és uszoda várja a rendelet finomhangolását.
Mindehhez egy, a neve elhallgatását kérő fürdős szakember még azt tette hozzá: jelen állás szerint, a munkahelyteremtés és a fekete munka kifehérítése, mint kiemelt cél, csak a szállodákban valósulhat meg. De amennyiben amennyiben a SZÉP esetében a szálláshely igénybevételének kötelezettsége megmarad, a magyar vendégekből élő éttermeknél és a – döntő többségben önkormányzati tulajdonú – fürdőknél is jelentős forgalom visszaeséssel és ezzel együtt elbocsátásokkal kell számolni, ami ráadásul az önkormányzatoknak újabb veszteséget is teremt.

Mindehhez egy másik informátorunk annyit tett hozzá: az új helyzetben különösen fontos, hogy a szállodák és a környező idegenforgalmi szolgáltatók között valódi és fair együttműködés alakuljon ki. Ebben pedig nagy szerep juthat az újonnan felálló, a helyi szolgáltatókat összefogó, Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezeteknek.
Érsek M. Zoltán

A Széchenyi Pihenő Kártyával igénybevehető szolgáltatások:

A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Ide tartoznak a

– szálláshely-szolgáltatás,

– éttermi vendéglátás,

– fürdőszolgáltatások,

– betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,

– múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők,
– természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
– az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
– testedzési szolgáltatások,
– verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.

dr. Érsek M. Zoltán
főszerkesztő