Végre az utazóké a 4-es metró

2014. március 28-án, ünnepélyes keretek között nyitották meg a 4-es metró szakaszát Budapesten. A végig a föld alatt haladó szerelvények Kelenföldet kötik össze a Keleti pályaudvarral. Így az utazók immáron metróval juthatnak el Pestről a budai vasútállomásra, illetve Budáról a Keletiig.

A metrószakasz első hétvégéjén az utasok ingyen próbálhatták ki a főváros legújabb látványosságát. Nem is volt hiány érdeklődőkből, a szerelvények olykor dugig voltak. Jól látszott, hogy az utazók többsége nem a nagymamához igyekezett vagy épp egyik pályaudvarról a másikra, hanem nézelődő volt.

Még 2006-ban kezdődött el a 7,3 kilométeres, tíz állomást érintő szakasz építése, mely két különálló alagútból áll. A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter. Az alagutak egymás mellett, többnyire párhuzamosan haladnak, és egymástól függetlenek, kör keresztmetszetűek. A vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5 métertől 31 méterig terjed. Vízszintes pályarész sehol sincsen. Az állomásszerkezetek hossza 69–257 méter közötti, a peronok hossza 80 méter, az állomások jellege pedig középperonos.

Sokan örökítették meg az egymástól küllemben nagyon is eltérő állomásokat. Ki az okostelefonját vette elő, ki tablettel fotózott, de azért a digitális fényképezőgépek még nem maradtak kisebbségben. A legnagyobb tetszést talán a Móricz Zsigmond körtér színes táblái aratták, de nem sokkal maradt el tőle a Szent Gellért tér mozaikburkolata sem.

A legnagyobb utat, 1470 métert a Tétényi és a Bocskai út között teszik meg a szerelvények a Bikás park és Újbuda-központ elnevezésű megállók között, míg a legrövidebb útszakasz a Szent Gellért tér és a Fővám tér között található a Duna alatt, mindössze 378 méter. Vízszintes pályarész nincs a 4-es metró szakaszán. (A legkisebb emelkedő 3 ezrelékes, a legnagyobb 36,3 ezrelékes.)

A vonalon összesen 15, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű, Alstrom típusú francia gyártmányú metrószerelvény közlekedik, melyek egyenként 807 utas szállítására képesek, és automata irányításúak.

Új metrószakasz ekkora érdeklődést utoljára bő negyven évvel ezelőtt keltett, amikor 1970-ben a Deák tér és a Fehér út között nyílt meg a ma M2-esnek nevezett budapesti metró első szakasza.

Azt megelőzően pedig a földalatti, vagyis a hivatalosan ma M1-esnek hívott Milleniumi földalatti vasút váltott ki ovációt 1896-ban, melyet a világkiállításra építettek, és mely a szárazföldi kontinens legelső földalatti vasútjának számított.

(Fotók: Falus Tamás)