A korábbi elnök, Somlyai Zoltán lemondása után, ügyvivőként a két alelnök Kovács Balázs a Danubius Hotels Zrt vezérigazgatója és Juszkó Anita a Four Points by Sheraton Kecskemét igazgatója vezeti tovább a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét az őszi tisztújító közgyűlésig. A két szakember az MSZÉSZ most zajlott tavaszi közgyűlése kapcsán beszélt arról, hogy milyen kihívások előtt áll a szakma és mely területeken várnak konstruktív együttműködést az új kormánytól. Elmondva azt is, mi az, ami garantáltan növelné a turizmus bevételeit.
A két szakember szerint a turisztikai szakma számára kulcskérdés, hogy az új kormányzati struktúrában ki lesz az a döntéshozó, akivel érdemi szakmai párbeszédet lehet folytatni.
Kiszámíthatóság, félmegoldások felszámolása
Szavaik szerint a legnagyobb problémát már évek óta a működési környezet kiszámíthatatlansága és a gyakran nehezen teljesíthető új szabályozások jelentik. Példaként említették az új fürdőrendeletet, amely több ponton az osztrák és más európai szabályozásoknál is szigorúbb előírásokat tartalmaz, miközben egyes új határértékek a gyakorlatban nehezen vagy szinte egyáltalán nem teljesíthetők, ráadásul komoly átalakításokat is szükségessé tehetnek a szállodákban. Hangsúlyozták ugyanakkor: nem a szabályozás szigorítása ellen vannak, hanem olyan reálisan teljesíthető előírásokat szeretnének, amelyek egyszerre garantálják a vendégek biztonságát és a fenntartható működést.
Hozzátették: az is megnehezíti a turisztikai szolgáltatók eredményes működését, hogy számos területen tapasztalhatók anomáliák az engedélyezési folyamatokban, legyen szó teraszengedélyekről – amit évente kell újra igényelni -, építési engedélyekről vagy éppen a különböző hatósági előírásokról.
Kovács Balázs problémásnak nevezte a szakma által régóta várt reprezentációs adó jelenlegi szabályozását is. Miközben a rendszer végre lehetővé teszi, hogy a cégek a nyereségadójuk egy százalékáig adómentesen lássák vendégül üzleti partnereiket éttermi fogyasztás keretében, ez a kedvezmény a rendezvényszolgáltatásokra már nem terjed ki. Pedig a konferenciákhoz, céges eseményekhez és rendezvényekhez kapcsolódó szolgáltatások a szállodák bevételeinek egyik meghatározó elemét jelentik, és a magas adóterhek miatt érezhetően visszafogják a cégek a megrendelések számát és volumenét. A szakma szerint egy kedvezőbb szabályozás nemcsak a rendezvénypiac élénkülését segítené, hanem végső soron a szolgáltatók növekvő bevételein keresztül a költségvetés adóbevételeit is emelhetné.
A szakmai vezetők félmegoldásnak nevezték a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentését is, mivel azt csak az úgynevezett de minimis keret terhére lehet igénybe venni, így a legtöbb vállalkozás nem tud élni ezzel.
A vendégmunkás szükségszerűség
Juszkó Anita szerint a szakma egyik legégetőbb problémája továbbra is a munkaerőhelyzet, hiszen a turizmus-vendéglátás rendkívül élőmunka-igényes ágazat. Fontosnak nevezte az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak felülvizsgálatát, a szálláshelyi szervizdíj bevezetését, valamint a szakmai oktatás reformját is, hogy az jobban igazodjon a mai piaci környezethez és biztosítani tudja az utánpótlást.
Juszkó Anita
Kovács Balázs külön foglalkozott a külföldi vendégmunkások alkalmazásával is. Hangsúlyozva, hogy miközben a hazai munkaerőpiac jelenleg kiszámíthatónak nevezhető, ez a helyzet gyorsan megváltozhat, különösen akkor, ha más ágazatok, elsősorban az építőipar ismét erőre kapnak. Ráadásul sok helyen kifejezetten azért alkalmaznának vendégmunkásokat a szállodák és éttermek, mert egyszerűen nincs elegendő, megfelelően képzett és a szakmában elhelyezkedni kívánó hazai munkaerő. Vagyis korántsem arról van szó, hogy a vendégmunkás olcsóbb, hiszen a külföldi munkavállalók alkalmazása mindent egybevetve még költségesebb is. De miközben gazdálkodási szempontból sem ez lenne az ideális megoldás, a munkaerőhiány kezelésére sok esetben jelenleg nincs más reális alternatíva.
A szakember kitért az NTAK-rendszerre is, hangsúlyozva, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ kapcsán eredetileg nemcsak állami adatgyűjtést, hanem a munkájuk elősegítéseként, részletesebb és pontosabb piaci visszajelzéseket is ígértek az adatszolgáltatóknak. A valóság azonban az, hogy a rendszerből érkező adatok sokszor korlátozottak és gyakran pontatlanságokat is tartalmaznak és ez évek óta nem változott.
Az Airbnb már országos kihívás
A két szakember külön problémaként említette a már hosszú évek óta megoldatlan Airbnb-szabályozás kérdését is. Kovács Balázs úgy fogalmazott: nem szerencsés az a helyzet, amikor ugyanazon városon belül az utca egyik oldalán más szabályok érvényesek, mint a másikon, miközben számos, gyakorlatilag szállodaként működő szálláshelynek nem kell megfelelnie azoknak a szigorú és költséges előírásoknak, amelyek a hagyományos szállodákra vonatkoznak.
Juszkó Anita arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés már régen nem kizárólag budapesti probléma. Tapasztalatai szerint a nagy vidéki ipari központokban – például Kecskeméten, Debrecenben vagy Szegeden – a jelentős beruházások és a növekvő munkavállalói mobilitás miatt egyre több lakást használnak Airbnb-szerű rövid távú szálláskiadásra. Éppen ezért lenne fontos egy országosan egységes és kiszámítható szabályozás, még mielőtt a probléma vidéken is kezelhetetlenné válik.
Kell a marketing, kellene egy nagy kongresszusi központ is
Kovács Balázs szerint különösen a főszezon előtt kulcskérdés, hogy a turizmusmarketing területén megmaradjon a folytonosság. Úgy látja, a Visit Hungary által végzett szakmai munka az elmúlt években fontos szerepet játszott Magyarország turisztikai pozíciójának erősítésében, ezért annak fenntartása a szakma közös érdeke.
Kovács Balázs
Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy Budapestnek továbbra is szüksége lenne egy olyan 5-6000-es befogadóképességű, kifejezetten nemzetközi rendezvényekre és kongresszusokra épített konferenciaközpontra, amire – a mindenkori kormányok ígérete ellenére -, már több, mint 30 éve vár a szakma. Pedig a magasabb költésű turisták és a minőségi turizmus erősítésének egyik legfontosabb eszköze éppen a nemzetközi kongresszusi piac lehetne. Mint mondta, Budapest adottságai kiválóak: a város vonzó kulturális kínálattal, építészeti értékekkel, gasztronómiával és megfelelő szállodakapacitással rendelkezik, ugyanakkor a nagy nemzetközi események további jelentős lendületet adhatnának a turizmusnak. Jó példának nevezte a budapesti Bajnokok Ligája-döntőt is, amely jól megmutatta, hogy egy-egy kiemelt nemzetközi esemény milyen mértékben képes növelni egy desztináció forgalmát.
A szakember szerint egy korszerű, 5-6000 fős kongresszusi központ megfelelő szekciótermekkel, kiállítási területekkel és kiszolgáló infrastruktúrával látványosan növelhetné Budapest turisztikai teljesítményét. Kiemelte: a nemzetközi kongresszusok nemcsak magas költésű vendégeket hoznak, hanem többnapos tartózkodást is generálnak, ráadásul az ilyen vendégek jellemzően nem a nyári csúcsszezonban érkeznek, így nem a szabadidős turistákkal versenyeznek. Arról nem beszélve, hogy egy-egy nagyobb esemény vendégeit a kísérő programok keretében vidékre is gyakran elviszik a szervezők. A szakember példaként említette Bécset, ahol a nagy nemzetközi kongresszusok miatt évente akár 80 olyan nap is van, amikor a város szállodáinak egy része gyakorlatilag teljes teltházzal működik.
Hozzátette: egy dedikált, nagy kongresszusi központ megvalósítása ugyan költségvetési szempontból nem egyszerű feladat, hosszú távon azonban komoly gazdasági hasznot hozhatna a nemzetgazdaság számára. Egy ilyen fejlesztés ugyanis nemcsak a szállodák és turisztikai szolgáltatók, valamint a magyar beszállítók – köztük a hazai termelők -, számára jelentene előnyt, hanem az állami költségvetés számára is magasabb adóbevételeket hozhatna.
Reményteli főszezon árfolyamdilemmával
Ami a nyári szezont illeti, a két szakember elmondta: az eddig beérkezett előrejelzések szerint bíztatóak a kilátások, ugyanakkor országosan jelentős eltérések láthatók. Más helyzetben vannak a budapesti, a balatoni vagy éppen a gyógyturizmusra építő vidéki szállodák, ezért egyelőre nehéz általános képet adni a piacról.
Ugyanakkor a forint árfolyamának mintegy tízszázalékos erősödése komoly bevételkiesést jelent a nemzetközi vendégkörre építő szállodák számára, amelyek bevételeinek jelentős része euróban keletkezik, miközben az üzemelési és bérköltségeik döntően forintban merülnek fel. A kedvezőtlen árfolyamhatás így a gyakorlatban mintegy tízszázalékos forintbevétel-csökkenést és jelentős profitveszteséget okoz számukra.
Érsek M. Zoltán
Nyitókép: Magnific
