Téglavár világfürdővel

Ha valaki akár csak egy-két év elteltével tér vissza a Fehér-Körös partján fekvő kisvárosba, szinte nem ismer rá a belvárosára. Frissen festett házak sora, szökőkutakkal övezett, díszburkolattal borított sétálóutcák kerékpárutakkal, új utcabútorokkal várják a látogatókat: például a Városház utcában a Világórával, amelynek a sötétedés után színét váltó üveggömbjéről olvasható le, hogy a Föld különböző pontjain éppen mennyi az idő. Virágos parkként szépült meg a város középpontja, a Harruckern tér, ahonnan az Élővíz-csatornán átívelő kis kőhídon, a Kapus hídon sétálhatunk át a szökőkúttal teli Kossuth térre. Itt áll az Anamorfózis, mely arra emlékeztet, hogy a neves nürnbergi festő, Albrecht Dürer apja a térségből, Ajtósfalváról vándorolt el: Dürer Ádám és Éva című alkotása 290 ezer mozaikkockából kirakott torzított képen normál képként tükröződik vissza a fémtükör oszlopra. A belváros esti díszkivilágítása valóságos kis ékszerdobozzá varázsolja a település központját. A fejlesztésre az önkormányzat az elmúlt két évben több mint másfél milliárd forintot nyert el, elsősorban uniós pályázaton.

Sétáink során érdemes betérni a város templomaiba, ellátogatni a nyugati városrészben Erkel Ferenc szülőházához, mely ma múzeum. A város egyik legszebb épülete az Erkel tér sarkán álló polgárház, mely otthont ad az ország egyik legrégebbi cukrászdájának, az 1840 óta vendégeket fogadó Százéves cukrászdának s a cukrászmúzeumnak. A szomszédos Ladics-ház kiállítása azt mutatja be, miként élt bő száz esztendeje errefelé egy módos vidéki polgári család. A város egykori főterén, a Petőfi téren a költő szobra mögött áll a település első artézi kútja. A hangulatos utcák sok száz éves házainak némelyikén megrendítő emléktábla áll. 1849 őszén, Arad felé haladva, kilenc későbbi vértanú honvédtiszt töltötte itt fogolyként utolsó néhány éjszakáját. Böngészhetünk e táblák között a város keleti részén fekvő Várfürdő és középkori téglavár felé sétálva, mely kilencszáz méterre fekszik a belvárostól.

Lovardából úszómedence

A román határ tövében, a dél-alföldi végeken fekvő Gyula sokat köszönhet folyékony aranyának, a termálvíznek, amely 2005 méteres mélységből 1958 szeptembere óta, 72 Celsius-fokos hőmérsékleten tör a felszínre. Az alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz kevéssé átlátszó barnás színű, jellegzetes illatú. Gazdag egyebek mellett káliumban, nátriumban, ammóniumban, magnéziumban, kalciumban, vasban. A Gyulán feltörő folyékony aranyat az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, a fürdőt 1971-ben gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A gyógyvíz elsősorban a kopásos ízületi és gerincbetegségek, idült nőgyógyászati gyulladások, érszűkületben szenvedő betegek kezelésére alkalmas. A fürdő minden évszakban működő gyógyászatán reumatológus, fizioterápiás és sportszakorvosi felügyelet mellett igénybe vehető iszappakolás, magnetoterápiás (mágneses tér által gyógyító) kezelés, rekeszes galvánterápia (a hidroterápia és az elektroterápia együttes alkalmazása), szénsavfürdő, súlyfürdő, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs) kezelés, orvosi és frissítő masszázs, valamint gyógytorna és gyógyúszás. A javasolt fürdési idő a szakorvos ajánlása alapján naponta 30 perctől háromszor 30 percig terjedhet, mely függ az adott medence vízhőmérsékletétől és a vízben lévő ásványi anyagok hatásától. Az egyes gyógymedencék hőfoka 29 °C-tól 38 °C-ig terjed.

Az egykori Almásy-kastély nyolc és fél hektár területű, természetvédelmi területté nyilvánított ősparkjában létesült fürdőt 1999-től két ütemben, öt év alatt újították fel. A kétmilliárd forintos beruházás nyomán a strand- és gyógyfürdő – tizenkilenc medencéjével – a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos minősítést nyerte el. A fiatalabbakat gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedence, csúszda, télen is használható versenyuszoda és élményfürdő, az idősebbeket nyitott és fedett gyógymedence, a műemlék Lovarda épületéből átalakított úszómedence, valamint szaunafülke és gőzkabin várja.

Gótikus vár a síkvidéken

Az idelátogatók kedvelt célpontja a fürdővel átellenben magasodó vár. A XV. században épült, s Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára. Építését Maróti János macsói bán kezdte az ezernégyszázas évek elején, amikor a király neki adományozta a gyulai uradalmat. A század közepén fia fejezte be az építkezést, de a század hetvenes-nyolcvanas éveiben már Mátyás király volt a vár ura. A törökök a királyi várrá minősített épületet 1566-ban vették be, és el sem hagyták százharminc évig. Ma a felújított Corvin János Vármúzeum kiállítóhelyiségei sajátos középkori időutazásra hívják vendégeiket: alabárdosterem, éléstár, sütőház, fegyvertár, fazekasműhely, várbörtön, borozó, lovagterem, várúri lakosztály, a vár úrnőjének hálószobája tárul az utazó szeme elé. Huszonnégy szépen felújított helyisége viszi el a múltba a látogatót, aki a nagy faajtókat önállóan nyitogatva fedezheti fel a vár zugait. A vár bástyája egyben kilátó is, a csigalépcsőn feljutva szép panoráma tárul a városra. Nyáron, a Várszínház előadásain, a sok száz éves falak sajátos hangulatot árasztanak.

A vár előtti csónakázótó a szigetein kinövő fák víz fölé hajló ágaival pihentetően szép látványt nyújt. A fényképezni szeretőknek ideális hely a tópart: még a magát legügyetlenebbnek tartó amatőr is kiváló felvételeket tud készíteni innen a napsütötte, vöröses falú várról, előtérben a vár sziluettjét visszatükröző tóról és a tavat körülölelő növényzetről.

Megannyi szállás várja a Budapesttől 220 km-re fekvő városban a honi és a határon túli turistákat, szállodákban, panziókban, apartmanokban, ifjúsági szálláshelyeken. Kulturális események sokasága is csábítja az utazót Gyulára, akinek bizony számolnia kell azzal, hogy jól ossza be az erejét. Mert hiába a megannyi látnivaló, program, a gyógyvíz bizony egy időre mindenki erejét próbára teszi…
 

Milliárdos álmok

Európában egyedülálló Világfürdő, Vis Vitalis névre hallgató wellness- és sportkomplexum, konferenciaközpont, elegáns szállodák sora szerepel a Gyula város nemzetközi gyógyhellyé alakítása című előzetes megvalósíthatósági tanulmányban. Gyula önkormányzata március végén vitatta meg az elképzeléseket, a kormány pedig várhatóan a közeljövőben tárgyalja meg a tanulmányban foglaltakat, és dönt kedvező esetben a gyulai tervek kiemelt projektként kezeléséről és támogatásáról. Minderről Az Utazónak Juhász János, a gyulai Polgármesteri Hivatal fejlesztési és városüzemeltetési ügyek tanácsnoka számolt be, aki úgy látja, a tervezett új termálparkkal tovább növekedhet a várost felkereső turisták száma, s ez további kiugrási lehetőség lehet számukra. A Dél-Alföld régió természeti kincsei között a legnagyobb turisztikai vonzerőt ugyanis a termálvíz jelenti, így a köré szervezett fejlesztések belátható időn belül megtérülhetnek.

A termálparkot a város tulajdonában álló 52 hektáros, beépítetlen, erdősített belterületi ingatlanra álmodják, a „Kisökörjárás” területére, a mai fürdőtől keleti irányba. A tanulmány szerint az első ütemben, 2010-re épülhetne fel a Világfürdő, valamint 2010–2011-re egy három- és egy négycsillagos szálloda. A Világfürdőben helyet kapna egy Monarchia-korabeli, egy amerikai és egy ázsiai fürdő, továbbá új-zélandi, izlandi, japán, skandináv, arab, római jellegű fürdő egy-egy kialakított eleme. A különálló fürdők önálló gasztronómiai szolgáltatással egészülnének ki, s átjárók kötnék össze őket egymással. Mindez ötmilliárd forintba kerülne, melyből másfél milliárd lenne a vissza nem térítendő állami támogatás, 3,5 milliárd forint pedig az önkormányzati forrás. Ennek előteremtése kemény dió, de hitelből, magánbefektetők bevonásával az összeg előteremthető – állítja Juhász János tanácsnok.

A második ütemben, 2011 és 2014 között épülhet meg a termálparkban többek között az Erkel Ferenc Zenepalota és Információs Konferencia Központ hatszáz személyes koncert- és előadóteremmel, több kisebb, összesen ötszáz személyt befogadni képes teremmel. (Gyulán már ma is élénk a konferenciaturizmus, évente vagy kétszázötven tanácskozást tartanak, elsősorban az egészségügy témakörében.) Európai szintű rehabilitációs és termálvízkutató központ és egészségügyi technológiai központ kialakítása áll a tervekben, s további három- és négycsillagos szállodák, apartmanházak, élményfürdők, sportlétesítmények, vendéglátó-komplexumok szerepelnek az elképzelések között. Mindezek költsége mai árakon körülbelül tizenkilenc milliárd forintot tesz ki.

A gyógy- és wellnessturizmus iránt folyamatosan nő az igény. Míg Gyulán a Várfürdő elsősorban a gyógyulni vágyó idősebb korosztálynak vonzó, addig a szórakozni vágyó fiatalabb korosztály tagjai, a gyermekes családok és középkorúak elsősorban élményfürdőre, vízi attrakcióra, sportolásra, wellness-lehetőségekre, kikapcsolódására vágynak. A termálpark elsősorban az ő érdeklődésüket veszi figyelembe.

A városvezetők a park megvalósításában számítanak a magánberuházókra, de bíznak további pályázati pénzek elnyerésében is. Céljuk, hogy olyan egészségturisztikai beruházások, szolgáltatások valósuljanak meg, melyek révén mind több beteg választja Gyulát és termálvizét gyógyulása reményében, és mind több egészséges ember keresi fel a várost, hogy kikapcsolódjon, pihenjen, felfrissüljön. Ahhoz persze, hogy az ide vágyók el is jussanak Gyulára, jó közlekedésre is szükség van. A békéscsabai repülőtér csak néhány kilométernyi távolságra fekszik a várostól, ami kedvező a település számára. Autópálya viszont csak Kecskemétig vezet a fővárosból, ezért is szerepel a tervek között a 44-es út kétszer két sávosra bővítése, mintegy 110 km hosszan. A város irányítói bíznak abban, hogy mire a termálpark 2014 tájára teljesen elkészül, addigra az új út is megépülhet.