A tavaszi fáradtság előjelei már sokakban jelentkeznek. Lemerült az akksi, szokás ilyenkor, tél végén mondani, s ki-ki a feltöltődés módját keresi. Ebben tudok segíteni mindazoknak, akik ismerik a „sárkányvonalak”, más néven Szent György vonalak energetizáló hatását. E vonalak mentén és különösképpen a vonalak találkozásánál rendkívüli gyógyerejű sugárzás mérhető.
Ezek közül is kiemelkedő a Balaton-felvidéki Hegyestű. A bazaltbányászat során legyalult, kúp alakú bazalthegy különleges hatású energiavonalak találkozásánál fekszik. Aki felkeresi ezt a helyet, felfrissülve, energiával telítődve távozik. A Káli – medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található hegy ugyan a korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag – kitermelésnek köszönhetően feltárult a hegy belső szerkezete.
Így láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt. Amikor 1861. augusztus 12- én itt járt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja, és rajzot készített a bazaltkúpról, az akkoriban még megbontatlan lapos fennsíkú volt, hetven méter átmérőjű falgyűrű és árok övezte. A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magma megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Egyes helyeken a kürtő peremén magmás és üledékes, kevert kőzet is megfigyelhető. Az alsóbb szinteken hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek láthatók.
A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát. Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le: ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek alkotják a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit. A bazaltot egyébként már a rómaiak is bányászták: részben a Ság bazaltjából épült meg a Borostyánkő út dunántúli szakasza. Az újkori Magyarországon a 19. században kezdődött meg a kemény kőzet kitermelése, amely egészen a 70-es évekig folyt. Sok olyan hely van a Balatonnál, ahol bazaltképződményekben gyönyörködhetünk, és olyan is, ahol a bányászat hatását láthatjuk. Az egyik leghíresebb bazaltból készült épület a badacsonytomaji Szent Imre-templom, ami a két európai bazalttemplom egyike, a másik Franciaországban található. A Szent György-hegyi Bazaltorgonák tanösvény a télvégi kirándulás kihagyhatatlan úti célja.
D.Cs.
