Valószínű, hogy a tavasz közeledtével, a pandémia ellenére is sokan felkeresik a közkedvelt, műemlékekben igen gazdag Sopront, „A leghűségesebb várost”.
A műemlékek felemlítése előtt, csupán emlékeztetőül: a trianoni békeszerződés Sopront Ausztriának ítélte, ám lakói nem nyugodtak bele a döntésbe és kiharcolták a népszavazást. Ennek eredményeként a többség Magyarországra szavazott. Nem véletlenül ragaszkodtak városukhoz az egykori polgárok, hisz’ Sopronban már a rómaiak is megtelepedtek, majd a római városfal kiegészítésével felépült a vár. A középkorban volt cseh uralkodója, majd IV. László szabad királyi várossá tette, azután eladták a német-római császárnak, végül Hunyadi Mátyás visszaszerezte.
A Storno ház Forrás: mtu.gov.hu
A sok uralkodó sokféle kultúrát képviselt, s mindezek hatottak az építkezésekre is. De jött a török, majd Bocskai hadai dúlták fel a várost, s az utolsó lökést az 1676-os tűzvész adta, mígnem az Esterházyak megépítették palotájukat. Mindez jól nyomon követhető a város főterén, ahol a barokk stílusú épületek felfedezőútra csábítanak. Itt minden épület műemlékvédelem alatt áll, elhelyezkedésük a 13. század óta változatlan. A teljesség igénye nélkül nézzünk körül a Fő téren.
Sopron, Tűztorony Forrás: mtu.gov.hu
A már említett tűzvész egy Tűztorony építésére sarkallta a várost, amely azóta Sopron jelképe. Az alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai formáját, barokk körerkélyét és sisakját a nagy tűzvész után kapta. Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége a barokk sarokház, a Storno-ház. A palota-szerű ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély, a toszkán kapu és a pelikános kopogtató. Storno Ferenc kéményseprő munkája révén sok házban járt a városban, s értő szeme több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjteményt.
A város főterén álló ház tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok voltak. A Fabricius-ház érdekessége, hogy alatta római fürdő maradványaira bukkantak a régészek. A pincében rendezett kiállításon a Scarbantiából, a római kori Sopronból, illetve a környékéről előkerült kőemlékek láthatók. A Nagyboldogasszony templomot a városban élő ferences szerzetesek építették, a kolostorral együtt. A magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, amelynek falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt. A jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek.
d.cs.
