Itt a tavasz, hát kalandra fel! Nem is kell más, mint egy túracipő, mellé praktikus viselet, térkép vagy telefon GPS-szel, és már indulhatunk is a hazai hegyek-völgyek felfedezésére, ami igazán kellemes és egészséges hétvégi programnak ígérkezik – például a Pilisben.
Az Országos Erdészeti Egyesület által 2018-ban végzett országos reprezentatív közvélemény kutatás adatai szerint egész Magyarország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartoznak a főváros környéki erdők, amelyekben évente mintegy 25 millió látogatási alkalmat regisztrálnak a szakemberek. Ráadásul az új idők új szeleinek hatására ma már az új erdőjárási formák is egyre népszerűbbek: évente csaknem 1,5 millió a kerékpáros látogatások száma, és közel félmillió alkalommal indulnak lóháton az erdőbe. A felmérés – amelynek kimutatása szerint abban az időben évente több mint 1,5 millió alkalommal kocognak vagy futnak a főváros környéki erdőkben – még a covid járvány kirobbanása előtt készült, azóta pedig méginkább felértékelődött az egyéb erdei sportok szerepe is. Éppen úgy, ahogy a kutyasétáltatás jelentősége is megnőtt a Pilisi Parkerdő területén, ahol 2018-ban évente 3 millió alkalommal indultak útnak a négylábúak és a gazdáik.
A Pilisi Parkerdőben a legnagyobb összefüggő erdőtömböt a Dunazug-hegység jelenti, amit már 1955-ben összevonta a korábbi pilisi erdőgazdaságok, valamint a Visegrádi-hegység szentendrei és visegrádi területeiből, és az Esztergom központtal. Később is folyamatosan bővült az erdőgazdaság területe: a Budapesti Erdészetet, majd a Ráckevei Erdészetet később pedig a Telki központtal működő Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságot csatolták a Parkerdőhöz. A Budapesti Erdészet területével az ország leglátogatottabb, szakmai szempontból a legtöbb kihívást jelentő erdei, míg Ráckevével az eddigi hegyvidéki területek mellett kuriózumnak számító síkvidéki és ártéri erdők kerültek az erdőgazdasághoz. Kialakult a mai napig fennálló változatos erdőkép, ami a síkvidéktől a dombvidéken át a hegyvidékig szinte az összes erdőtípust magában foglalja. Így a Pilisi Parkerdő Zrt. napjainkban 65 ezer hektáros területet kezel, ami a Budai- és a Visegrádi-hegység, valamint a Pilis mellett magába foglalja a Pesti- és a Csepeli-síkság egyes részeit, a Gödöllői-dombságot és a Gerecse egy részét.
A parkerdő területén sétálva nemcsak az állatok és a növények jelentenek különlegességet. Kevesen tudják, hogy Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet megteremtője 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. Ezen időszakában, 1979-ben tervezte nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat is. A Pilisben az ő keze munkáját dicsérik Visegrádon a szállásépületek, a Madas László Erdészeti Erdei Iskola, a Mogyoró-hegyi kemping, a Visegrád-vendéglő, valamint a Budai-hegységben a vasból és fából készült, 1977-ben épült, 6 méter magas Kis-hárs-hegyi kilátó is, amely 2012 óta hivatalosan is az ő nevét őrzi.
Kocsis Erika
