Mivel a török hadak magyarországi ostromaihoz több hősies várvédés is fűződik, ha ezek alapján választjuk úti célunkat, mindenképp kihagyhatatlan a kőszegi Jurisics Vár, amely a város látnivalóival együtt rendkívül kellemes és tanulságos időutazást ígér a család minden tagjának.
Kezdjük mindjárt a történelemmel. A kalandos történelmű kőszegi vár múltja egészen annak a 13. századi felépítéséig nyúlik vissza. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat a későbbi, reneszánsz és barokk korban egyaránt átalakították és akkor uradalmi várkastélyként szolgált, miközben az úgynevezett kétszigetes jellegét máig megőrizte azzal, hogy az elővárat és a belső várat egyaránt vizesárok vette körül. Az elővár épületei a praktikumról szóltak és gazdasági célokat szolgáltak: itt kapott helyet a kocsiszín, az istálló és itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető csapóhíd elbontása után a téglahídon lehet eljutni a belsővárig.
Miközben az impozáns vár látványa már önmagában is időutazásra csalogatja a látogatót, falai közé lépve szinte azonnal a történelmi korok elevenednek fel szemünk előtt. Az erődítmény északi szárnyában a gótikus falfestések idézik a múltat, míg az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható.
A kőszegi vár az 1532-ben Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohamát megállító várkapitányról kapta nevét. Nem véletlenül, hiszen Jurisics Miklós nagyjából ezerfőnyi, kisebb részben katonákból, nagyobb részt a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védőserege a török ellen vívott huszonöt napos viadal során 19 ostromot visszaverve védte meg a várat. Tette ezt úgy, hogy az Oszmán Birodalom hadai ezalatt a kor minden lehetséges eszközét bevetve támadtak. Végül a reménytelen helyzetet látva a törökök feladták a vár ostromát és olyan közös megegyezés született, amelynek eredményeként a várvédők nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni azért, hogy a szultán számára így látszólagos győzelmet jelenthessen Ibrahim török nagyvezér. Aki ezután a hadaival elvonult Kőszeg falai alól. A helyszínen tartózkodó szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról – amely ma a Szultán-domb nevet viseli -, szemlélte az eseményeket.
Ma a hős várvédők győzelmére emlékeztet a Kőszegen mindennap 11-kor megszólaló harangszó. Hősies helytállásáért pedig Habsburg Ferdinánd császár Jurisics Miklóst bárói rangra emelte, neki adományozva Kőszeg városát. Mivel azonban Jurisics fiú utód nélkül halt meg, a település visszakerült a királyi kamara kezelésébe.
Az impozáns várban az erődítmény története mellett a környék múltjával egybefonódó szőlőtermesztés és a borászat emlékei is felfedezhetők, aminek legkülönlegesebb eleme a Szőlő Jövésnek Könyve. Az óriási jegyzetfüzet digitális változatában a szőlőhajtásokról készült gyönyörű rajzokkal illusztrálva, 1740-től kezdve követhetjük nyomon az akkori évek szőlőtermését és időjárását.
A vár modern tárlatát végig járva pedig az ott elhelyezett kiállítási tárgyak segítségével kapunk további bepillantást az épület történetébe a megépülésétől kezdve egészen a későbbi Esterházy-korszak végéig. Megtekinthetjük azt a felújított, díszes oltárt, amit Esterházy Miklós állíttatott 1771-ben és azt a kőtárat a várkápolnában, ami már ismét a régebbi korokat idézi. Éppen úgy, ahogy a lovagterembe lépve már ismét a történelem egy másik korszakának színterén érezhetjük magunkat.
Meichl Gréta