Az egri szép asszony leánykái

Az egri várnak varázsa van. Ahogy átlépkednek a hatalmas várkapu alatt a turisták, varázsütésre egytől egyig álmodozó kamasszá válnak. Legyen szó hajlott korúról, megfontolt ötvenesről vagy a véres harcnak még a felidézésétől is viszolygó háziasszonyról, mindenkit magával ragad a hatalmas erődítmény – Gárdonyinak köszönhetően ismertté vált – múltja, története, bátor, kitartó védőinek emléke. Idős emberek állnak meg a város fölé magasodó falak mellvédjénél, s kémlelik a messzeséget, vajon merről érkezett a hatalmas török horda. Asszonyaik lelkes biztatására középkorú családapák játsszák el gyerekeiknek a janicsárok lekaszabolását, a kölykök pedig ettől belelkesedve egymást kergető várvédőkké, támadókká válnak.

Lent a mélyben, a vár alatt kígyózó, szűk, félelmetes alagutakban, a kazamatákban elcsöndesedik a látogatók csacsogó serege, és feszülten figyelik, megmozdulnak-e a borsószemek a dobon – hallgatják: ás-e már a török? A püspöki palotában berendezett panoptikumban, az 1552-es várvédők egy-egy híres katonájának viaszmása láttán is elhalkul a turisták serege, tisztelegnek a hősök bátorsága előtt. Aztán sorban állnak a népek a fegyverkiállításon a gondosan restaurált ágyúk előtt: eljátsszák a célzást, mielőtt tüzelnének. Bumm! – mondja a lengyel, s vele nevet német, japán, magyar…

Varázsa van az egri várnak – mint ahogyan magának az erődítménynek otthont adó városnak is.
A vár alatti, éjjel-nappal, télen-nyáron nyüzsgő Dobó téren, a macskaköves, kanyargós, keskeny óvárosi utcákon járva a múltba repítik a látogatót a pompásan felújított barokk és késő barokk épületek, a kispréposti palota, a megyeháza vagy éppen a Carleone-ház. Közben korzóhangulatot teremtenek a hangulatos, „kiülős” kávézók. A főutcán végigsétálva jutunk a főiskolához: egyik oldalon az iskola főépülete, a Líceum, a másokon pedig a monumentális, Magyarország második legnagyobb templomának számító, klasszicista stílusú – 1831-től kezdve öt éven át épített – bazilika magasodik a tér fölé. Érdemes betérni a templomba, de ne hagyjuk ki a Líceumot sem, ahol száznegyvenezer kötettel s a tridenti zsinatot ábrázoló freskóval kápráztatja el a turistákat a főegyházmegyei könyvtár. De ajánlott a könyvtárnál magasabbra, egészen a Líceum „padlásteréig” felkapaszkodni, hiszen itt van a híres Csillagászati Múzeum, ahol a XVIII. századi csillagászati eszközök garmadája látható. Itt találjuk az Eger szemének is nevezett Camera Obscurát is: a trükkös tükrös szerkezet működtetője megmutatja a látogatóknak a belvárost felülnézetből. Persze a csillagvizsgálóból szabad szemmel is jócskán akad látnivaló: a torony ötvenhárom méter magasan lévő teraszán megpihenők lába előtt hever az egész város.

Az, akinek az egri panorámából a város fölé magasodó várbástyák és a csillagvizsgáló után sincs még elege, megmászhatja a Dobó tér közelében lévő, a török megszállás idején, 1596 körül épült minaretet is. Nem árt azonban tudni, hogy ez fáradsággal jár: Európa legészakabban fekvő török kori emlékének számító, negyven méter magas épület csigalépcsőjén négy híján száz keskeny fokot kell megmászni a körerkélyig.

Eger érdekessége, hogy nem csak magas, kiváló panorámát nyújtó építményekkel várja a turistákat: a város mélyén is jócskán akad látnivaló. A török megszállás után ugyanis Fenessy György püspök nagyszabású építkezésbe kezdett, és a munkálatokhoz szükséges föld, valamint szikla kitermelése során egész pincerendszert hozott létre. Valamikor a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, évi tizenegy-tizenkétmillió liter bort tárolhattak a város alatt sorakozó hordók százaiban: több kilométer hosszan vezetett a páratlan egri pincerendszer. A pincék az évszázadok során életveszélyessé váltak, s a hetvenes években végzett – korántsem tökéletes – állagmegóvó munkák is csak lassították a pusztulást, így ma már csak egy rövid szakaszon tehetnek túrát a látogatók. Néhány év múltán viszont a teljes föld alatti járatrendszert – amit egyébként az ország huszonegy csodája közé soroltak – be lehet majd járni, és a pincében fogják bemutatni interaktív jelenetekben a város történetét 1004-től, a püspökség alapításától 1687-ig, a törökök kivonulásáig.
Egy egri túra természetesen nem lehet teljes a minőségi egri borokkal való találkozás nélkül. A város központjában lévő bormúzeumban a szőlőnedű múltjával, a Szépasszonyvölgyben pedig jelenével ismerkedhetünk meg. A belvárosból indulva alig negyedórás sétával juthatunk el a völgybe, ahol 1774-ben kezdték el kiépíteni a pincerendszert, s ma már csaknem kétszáz pince várja itt a turistákat. Beülhetünk a hűs pincékbe, de a szabadban is kaphatunk helyet a faragott asztalok egyikénél. Nem érdemes egy helyen sokáig maradni: nagyobb élmény, ha pincéről pincére járva ízleljük meg a völgy kínálatát, s itt-ott megkóstoljuk, a híres egri leánykát, a sauvignont, a muskotályt, az olaszrizlinget, a szürkebarátot, a chardonnay-t, a pinot noir-t, a merlot-t és persze a bikavért.

Az egri túrák és kulináris élmények után érdemes még ellátogatni Egerszalókra, ahová üdítő magabiztossággal invitálja a vendégeket a polgármester. Ekképpen szól a település honlapján: „Ide mindenképpen el fognak jönni! Hogy miért? Azért, mert kíváncsiak ránk! Azért, mert sokat hallani rólunk, európai hírű településünkről!” A polgármester önbizalma nem alaptalan: a hevesi megyeszékhelytől alig öt kilométerre lévő település – amelynek 1738-ban épült barokk templomában található szépséges Csodatévő Mária-kegykép, a rokokó fafaragású, hordozható Mária-szoborral igazán különleges látnivaló – valóban megkerülhetetlen a turisták számára. Nemcsak azért, mert szőlői kiváló alapot adnak az egri bikavérnek, amiről a borospincék egyikében könnyedén meg is győződhetünk, hanem azért is, mert természeti szépsége is magával ragadó. Csábító a különlegesen értékes élő- és növényvilágának otthont adó százhúsz hektáros horgásztó, ám az igazi vonzerő mégiscsak az a világhírű gyógyvíz, amely a domboldalon szabadon lefolyva mintegy 1200 négyzetméteres mészkőlerakódást, sódombot épített. A magas nátrium- és kalcium-, magnéziumtartalmú, kénes „meleg víz” tizenöt éve érdemelte ki a „gyógyvíz” jelzőt – s mára már ragyogó wellnessközpontot is építettek a többek között ízületi, gerinc-, csont-, izom- és ínbetegségek gyógyítására is alkalmas természeti kincsre alapozva.

A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges, teraszos mészkőképződmény lábánál felépített fürdő nem csak látványában egyedülálló a térségben. A majd kétezer négyzetméternyi vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen tizenhét medence kapott helyet – gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdők, élménymedencék, csúszdák, gyerekmedencék garantálják a kellemes időtöltést az egész család számára. A wellnessközpontban – amelyhez ötcsillagos szálloda és apartmanházakból álló üdülőfalu is csatlakozik majd – exkluzív szaunavilág, kényeztető kádfürdők, különleges masszázsok kínálnak tökéletes felfrissülést, regenerálódást a vendégeknek. A fürdő gyógyászati részlegén pedig kiváló minőségű kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonátos gyógyvíz, valamint jól képzett személyzet feledteti el a hétköznapok gondjait.

Egerszalóki barlanglakások

Az apró Egerszalók különlegességei közé tartoznak a település déli részén található kaptárkövek, amelyek szakértők szerint a vulkáni utóhatások során feltört kovasavas meleg vizek hatására erősen átkovásodott riolittufa-maradványok. Az igazi érdekességet az jelenti, hogy az egykor ott lakók a riolittufatömbbe kunyhót vágtak. A mára lakás céljára nem használt, fekhellyel, polcokkal ellátott barlanglakások egy régi kor különleges világába kalauzolják az utazót.

Édesszájúak egri tippje

Egerben járva a kulináris élvezetek kedvelői is megtalálják számításukat. Az édesszájúak számára kihagyhatatlan például a Marcipánia-birodalom, ahol Kopcsik Lajos Oscar- és Venesz-díjas, valamint világbajnok mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállításon majd százhúsz marcipáncsodát mutatnak be: látható például egy közel kétméteres borospalack, a minaret kicsinyített mása, a gyermekeket pedig a cukormasszából formázott mesehősök varázsolhatják el. Az, aki a sok édesség láttán eltökéli, hogy nem csak a szemét lakatja jól, benézhet a vár előtt kacskaringózó utca egyik pincehelyiségében lévő étterembe: itt vélhetően az ország legnagyobb, pizza méretű óriáspalacsintáját lehet megkóstolni.