A csodató városa: Hévíz

Bár tóról van szó, állóvízről a szó szoros értelmében nem beszélhetünk: észak felől két vízfolyás torkollik belé, délen 10-12 méter széles csatornán folyik vize a Zala folyóba és onnan a Balatonba. No és persze ez nem minden, hiszen szó sem esett még a forrásokról.

Források titka

Ezeket sokáig nem tudták felkutatni, tekintettel arra, hogy az ovális felszín alatti meder keresztmetszete dél felé elhajló tölcsérre hasonlít, mely a forrásánál igen mély. Első alkalommal 1908-ban próbálták megvizsgálni: e célból az Ázsia-kutatóként is tevékenykedő neves geológus-geográfus, Lóczy Lajos hozatott ide búvárokat Fiuméból, akik csak 22 mélyre tudtak leereszkedni, ám kémiai vizsgálatokhoz vizet és iszapot hoztak fel. Legközelebb 1953-ban vizsgálták ismét nehézbúvárok a tavat – ők már eljutottak a fenékig, ám a forráskráter belsejébe nem tudtak bejutni. Öt esztendővel később, 1958 decemberében azonban Básta Rudolf könnyűbúvár-felszerelésben tett próbát, és sikerült elérnie a kráter alját. A tudományos búvárkutatások 1972-től indultak, és ezek során bebizonyosodott: a forrás egy 38,5 méteres, függőleges homokkőfal alján található. Még ez évben Kovács György és Plózer István könnyűbúvárok azt is megállapították, hogy a víz vízszintes barlangjáratból tör elő egy 2-3 méter széles, 60-80 cm magas nyíláson át. Három évvel később Plózer István és társa újabb felfedezést tettek: leküzdve a szembeáramló forró víz erejét, átúsztak a szűk nyíláson, és egy 14 méter magas, 17 méter átmérőjű üregben találták magukat, melyet Amphora-teremnek neveztek el. Ezt középütt iszapréteg osztja ketté, melynek egyik oldalán 26,3 °C-os, másik oldalán 41 °C-os víz áramlik elő 10:90 százalékos arányban. Ezek keveredésével alakul ki a forrásnyíláson át kijutó, 39,5 °C-os gyógyvíz, mely aztán nyaranta 33-35 °C-osra, más évszakokban 24-26 °C-osra hűl.

Víz, víz, víz

A 4,44 hold kiterjedésű Hévízi-tó Európa legnagyobb meleg vizes gyógytava, és világszerte sem létezik sok ilyen – hasonló például Új-Zéland északi szigetén, Rotoruában található. Különlegessége az is, hogy míg a legtöbb efféle képződmény agyag- vagy sziklatalajba ágyazódik, a hévízi tőzegmedrű. Vize ugyanis valaha közvetlenül a Balatonba ömlött, ám amikor annak vízszintje a klímaváltozások hatására lecsökkent, az egykori tómederben élő növényzet elhalt részeiből tőzegláp keletkezett. A forráskráteren át korábban percenként 600 liter, naponta 86 millió liter víz tört a felszínre. A vízhozam az 1970-es évektől a Bakonyban folyó bauxitkitermeléssel együtt járó karsztvízkiemelés következtében lecsökkent, 1983-ra pedig csaknem felére apadt. Az akkori Minisztertanács 1989-ben hozott döntése alapján azonban a bányászatot csakhamar leállították, aminek hatására a tó lassacskán magához tér. Vize közel kétnaponta teljesen kicserélődik. A vízháztartás alakulásának nyomon követése érdekében 1990-ben megfigyelőrendszert hoztak létre, amely a nap 24 órájában gyűjti össze az adatokat; folyamatosak a kémiai és biológiai ellenőrző vizsgálatok is. A tó élővilágának legszembetűnőbb képviselője, a tündérrózsa a város címerében és zászlajában is helyet kapott. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban; később az egyiptomi kék és fehér tündérrózsát is sikerült meghonosítani – mindegyik fajta szigorúan védett. A víz és iszap gyógyhatást fokozó mikroorganizmusai kevésbé látványosak, ám annál fontosabbak: a kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. Csak itt fordul elő az úgynevezett „Micromonospora heviziensis”, mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó. A tó és a körülötte lévő 50 hold területű égeres parkerdő természetvédelmi terület.

Felüdülés testnek és léleknek

Ma már tudjuk, hogy Hévíz kénes, enyhén radontartalmú, alkáli hidrogén-karbonátos vize valóban gyógyerejű, ám első tudományos elemzésére csupán 1769-ben került sor. A gyógyhatás ténye persze már régebben is ismeretes lehetett, a vizet mindemellett malmok működtetéséhez és kender, len, bőr feldolgozásához is használták az elmúlt századok során. A környéken létrejött településről, Hévízről (Heuwyzként, azaz Melegvízként) elsőként 1328-ban tesz említést a veszprémi káptalan egyik oklevele, ám a környék jóval korábban lakott volt: a tárgyi emlékek tanúsága szerint már 8 ezer évvel ezelőtt is. A támadások elleni védekezést jelentősen megkönnyítette a tavat akkoriban környező mocsár. A rómaiak is felfedezték maguknak e tájékot. Ezt bizonyítják például egy kora császárkorból származó, egykor meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkező, 45 méter hosszú és csaknem 23 méter széles, közel 1000 négyzetméteres alapterületű, korridoros római villa romjai, melyek a római kori romkertben tekinthetők meg, az egregyi városrészben. Ugyancsak római eredetű az a Jupiternek szentelt oltárkő, amely ma a Schulhof sétány északi végén lévő Téli fürdő előcsarnokában látható, és az a IV. századi római sír, amely a legrégebbi helyi épületek egyikének szomszédságában: az 1200-as években épült egregyi római katolikus templom mellett található. Román stílusú falusi templomaink közül ez az egyik legjobb állapotban ránk maradt; pannon homokkőből készült, tornyát nyolcszögű sisak koronázza, szentélyében középkori falfestés nyomait őrzi. Közelében középkori pincesoron sétálgatva élvezhetjük a táj borait, például a cserszegi fűszerest – őszönként akár az egregyi szüreti mulatsággal egybekötve is.

Fürdőzők paradicsoma

A helység a XVIII. századtól kezdett a fürdőzők paradicsomává fejlődni, kiváltképp azután, hogy Festetics György gróf, a környék akkori birtokosa 1795-ben megépítette itt az első fürdőhelyet, az úgynevezett Ótelepet – néhány öltözőbódéval, köpölyözést, érvágást és hasonló eljárásokat alkalmazó szakemberek bevonásával. A gróf halála után ugyan megtorpant ez az ígéretesen induló folyamat, ám ötven esztendővel később azonos nevű rokona, Festetics II. György ismét kézbe vette Hévíz ügyét. Megkezdődött a parkosítás, fürdőkamrák, fürdőház, szálláshelyek épültek. 1858-tól, a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között megkötött szerződés eredményeként újabb építkezések kezdődtek: létrejött az Újtelep. Ennek Hetes háza ma is áll; szállodaként üzemel. A tulajdonos Festetics családtól 1905–1940 között egy Morvaországból hazánkba települt serfőző mester vette bérbe a fürdőt, aki több évtizeden át Keszthely városbírája is volt. Reischl Vencelnek hívták, és működése nyomán a korábbi épületek helyett korszerűbbeket építettek, kávézót, teraszt, koncerthelyet hoztak létre, kupolás fürdőházat, szanatóriumot, szállodát létesítettek, és ekkor épült a jellegzetes, kéttornyos főbejárat is. 1911-ben Hévíz már „gyógyfürdő jellegű település” címet tudhatott magáénak. A húszas években nyílt meg strandfürdője, emeletes strandépülete és üvegtetejű fürdőháza, mindezek mellett egyre több szálló és üdülő épült. (Jelenleg a tó vízhozamának tíz százalékát a hotelek hasznosítják saját kútjaik révén.) 1952-ben nyitották meg a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, a hatvanas években készült el a fedett fürdő, megszüntetve a hely szezonális jellegét. A tóra épített fürdőépület 1986-ban sajnos leégett, ám hamarosan újjáépítették. A rekonstrukciós munkák később is folytatódtak, a mostani Nemzeti Fejlesztési Terv „Hévízi gyógyhely” projektje pedig teljes megújulást ígér, a tervek szerint 2010-ig. Hévíz fejlődését egyébként jól illusztrálja, hogy 1970-ben nagyközséggé, 1992-ben várossá nyilvánították, s jelenleg Magyarország leggazdagabb települései közé sorolják.

Boldog békeidők – itt és most

A gyarapodás a rendszerváltást követően is jól érzékelhető: 1993-ban gimnáziumot, 1999-ben új városházát és modern sportcentrumot avattak Hévízen; az ezredforduló környékén több templom is épült. Ezek egyike a Bocskai János által tervezett Jézus Szíve római katolikus templom legyező alakú belső térrel, galambot ábrázoló, fából faragott főoltárral, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség, galamb alakú mellékoltárokkal s hét toronnyal, melyek a Szentlélek hét ajándékát jelképezik. A mintegy 6000 állandó lakosú város az idei teljes évre 785 ezer látogatóval számolt a gyógytónál és az ahhoz tartozó kórházban, ám azokat már szeptember végéig több mint 700 ezren keresték fel. A látogatók fürdőzés előtt és után, képzeletben akár a boldog békeidőkbe is visszaruccanhatnak a rendszeresen megrendezett, háromnyelvű idegenvezetéses nosztalgiaséták során – részletes információkat szerezve a fürdőváros történetéről, a belváros nevesebb középületeiről, építészeti, helytörténeti értékeiről; megtekintve a Hévízi Helytörténeti Gyűjteményt a Rákóczi utca 9.-ben. Ez utóbbi persze külön programként is látogatható. Épületének külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti; a Fontana Filmszínházzal közös bejáraton át közelíthető meg, és állandó kiállításokkal (Hévíz története, Hévízfürdői emlékek, Dr. Moll Károly-emlékszoba, Simon József kiállítása), valamint időszakos tárlatokkal várja az érdeklődőket. További érdekes kiállításokat kínálnak a szép számban fellelhető hévízi galériák. A Zenés Vasárnap programsorozat keretében vasárnaponként 15 órától különböző stílusokat képviselő, környékbeli együttesek adnak térzenét. Egyszóval, aki akarja, pompásan érezheti magát Hévízen, és valóban kellemes módon gyógyulhat. Márpedig: kell ennél több…?

Tourinform Hévíz
Cím: 8380 Hévíz, Rákóczi u. 2.
Tel./fax: 83/540-131, 83/540-132
E-mail: heviz@tourinform.hu

Információ a nosztalgiasétákról:
Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény
8380 Hévíz, Deák tér 1.
Telefon/fax: (83) 341-545, 540-196
E-mail: office@hevizgaleria.hu

Színes programok, ingyen is

Hévízen rendszeresek a bárki által látogatható kulturális programok, melyek jelentős része ingyenes. Az idén ősszel például komolyzenei hangversenyek, Irodalmi Kávéház, Nosztalgia Teaház, kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitója, karácsonyi vásár szerepelt a programok között; karácsonykor pásztorjáték, szilveszterkor a sportcsarnokban óévbúcsúztató, újévköszöntő bál lesz.

Aktív pihenés

Akik nem elsősorban gyógyulni érkeznek ide, hanem aktív pihenést keresni, azok számára a helyi intézményekben uszoda, teniszpályák, kerékpár-kölcsönzési szolgáltatás, fitneszterem is rendelkezésre áll. Ha valaki máris igen-igen jó kondícióban érzi magát, nekivághat egy hosszabb túrának is, például a Hévízi-tóforrás vándorlástörténeti sétaútnak, 18,5 km-es útvonalon. Időtartama kb. 4,5 óra, és Hévíz – Dobogó – Biked – Cserszegtomaj – Rezi – Meleg-hegy (Rezi vára) – Zalaszántó (Szántói-medence, Halomsírok) – Tátika érintésével tehető meg. Tátika felső váránál a tavat tápláló őshévíz első leírt feltörési helyszíne is megtekinthető, innen a legkitartóbbak a világosvári szőlőhegy fölött található, zalaszántói buddhista Béke-sztúpáig is elgyalogolhatnak. A 30 méter magas és 24 méter széles építmény Bop Jon koreai buddhista szerzetes, a magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének kezdeményezésére épült 1992-ben, a 14. dalai láma, Tenzin Gyatso avatta fel 1993-ban, és nevéhez méltóan a békeszerető gondolkodást hirdeti.

Gyógyszolgáltatások, kezelések

Noha a tó vize áldásos hatású, a fürdőzést illetően ajánlatos orvosi tanácsot kérnünk. Az itteni gyógyvíz általában véve remekül hathat a reumatikus megbetegedésekre, amikor az akut állapot már elmúlt. Segíthet reumatikus és mozgásszervi megbetegedések degeneratív formái, krónikus gyulladásos gerincoszlop- és ízületi megbetegedések, kötőszöveti reumák, szekunder ízületi megbetegedések, anyagcserezavarok következtében fellépő ízületi fájdalmak (pl. köszvény), belső elválasztású mirigyek zavarai esetén; bizonyos bőrbetegségeknél (pl. psoriasis); törések, baleseti sérülések, mozgásszervi műtétek utáni állapotjavításban; krónikus, periferikus, az idegrendszerrel összefüggő, mindenekelőtt mechanikai okokra visszavezethető panaszok (pl. isialgia, polyneuropathia, paretis); ízületi, porckorong-operációk elő- és utókezelése során; egyes krónikus nőgyógyászati megbetegedések fennállásakor; ivókúra formájában pedig gyomor- és emésztési bántalmak kezelésére.

Nem javallható viszont a hévízi fürdőkúra rosszindulatú daganat, a vérkeringés kifejezett zavarai, súlyosan magas vérnyomás, akut gyulladásos megbetegedések (visszérgyulladás, aktív fázisában lévő ízületi gyulladás), akut és krónikus fertőző betegségek (pl. tuberkulózis, hepatitis stb.), fehérvérűség, vérképző szervek megbetegedései (pl. anémia, leukémia, hemofília), tüdőasztma, aktív gyomor-, illetve bélfekély, hirtelen fellépő ájulás (pl. epilepszia, Adam–Stockes-szindróma), krónikus alkoholizmus, súlyos májzsugor, váladékos ekcéma, extenzív sebek, hipertireózis organikus panaszok, nem kompenzált cukorbetegség, terhesség esetén és terápiás röntgenkezelések után az első hat hétben. Gyerekeknek sem ajánlható a hévízi fürdő, kiváltképp 12 éves kor alatt.

Azok, akik orvosuktól „zöld jelzést” kaptak, a fürdőzésen kívül más szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, így például balneoterápiát (tófürdő, medence- és kádfürdő, iszappakolás, szénsavas kezelések, ivókúra), hidroterápiát (súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs) és
mechanoterápiát (masszázs, egyéni vagy csoportos gyógytorna), elektroterápiát (galvánkezelés, iontoforézis, diadinamik, szelektív ingeráram-kezelések, ultrahangkezelés, interferencia-kezelés), továbbá hidroelektromos kezeléseket (elektromos kádfürdő, elektromos végtagfürdő).