A Szigetvár egyik legkülönlegesebb műemléke a Zrínyi Vár közelében álló Török Ház, más néven Karavánszeráj. A 16. században épült, kétszintes lakóépület a török hódoltság egyetlen ilyen formában fennmaradt lakóháza Magyarországon, amely egyedülálló módon enged betekintést a korszak mindennapi életébe.
A fennmaradt források – mindenekelőtt Leandro Anguissola hadmérnök térképe – alapján az épület a városfalakon kívül, a délkeleti védőbástya oltalmában helyezkedett el, ott, ahol a Kanizsa–Pécs és a Szigetvár–Siklós utak képzeletbeli vonala metszette egymást. Elhelyezkedése és kialakítása arra utal, hogy karavánszerájként, vagyis az átutazók szálláshelyeként működött.
Az alapterületében mindössze 80 négyzetméteres épület mégis sokat mesél: felső szintjén ma is jól kivehetők a mécsesek elhelyezésére szolgáló falmélyedések, az ablakokat pedig eredeti, fűzött török vasrácsok védik. Az élénkpiros, vékony téglák és a vastag kötőanyag a kor jellegzetes török építészeti megoldásait idézik.
A karavánszerájban megszállni már a 16–17. században is költségesnek számított, ezért a szegényebb utazók gyakran a környéken, saját sátraikban vagy a szabad ég alatt pihentek meg, ugyanakkor a város védelme miatt biztonságos környezetben. Feltételezhető, hogy az épület körül kisebb település is kialakult, ahol kovácsok, pékek és más mesteremberek szolgálták ki az átutazókat. Ezt erősíti meg Evlia Cselebi beszámolója is, aki 1664-es látogatása során a külvárosban több, szépen megépített házat említ.
Az 1960-as évek régészeti feltárásai során ágyúállás, földmegerősítő gerendaszerkezet és raktárépület maradványai kerültek elő a ház környezetében. A Török Ház sokáig kihasználatlanul állt, állapota jelentősen leromlott, mígnem 2013-ban – a török állam támogatásával – megújult.
A felújítást követően az épület felső szintjén egy 16. századi török lakóház belső tere elevenedik meg Ali Cselebi, a budai defterdár fennmaradt hagyatéki listája alapján. Az élethű figurák között látható a kerevetes társalgó, az étkező, a konyha és a mindennapi használati tárgyak világa. A keleti oldalon olvasható kalligrafikus szöveg külön érdekesség: a Korán 48. szúrájának első versét idézi díszes, szülüsz írásmóddal – „Nyilvánvaló győzelmet adtunk nektek.”
Az alsó szint kiállítása a hódoltság korának kávé- és fürdőkultúráját, valamint a kalligráfia, a kerámia-, üveg- és miniatúraművészet emlékeit mutatja be. A Török Ház egyszerre idézi fel a hódoltság mindennapjait és a korszak kulturális sokszínűségét – ritka, hiteles tanújaként annak az időszaknak, amikor Szigetvár a keleti és nyugati világ határán élt.
Meichl Gréta
fotók: szigetvar.hu
