Az elmúlt évtizedben Európa nagyvárosai szinte versengtek a látogatókért. A fapados járatok, az online szállásplatformok és a hétvégi city break-kultúra olyan intenzív turizmust hozott, amely alapjaiban formálta át a történelmi belvárosokat és kikezdve azt az identitást, amiért valójában felkeresték az adott várost. Most azonban megkezdődött a trendváltás.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, hogy aki városlátogatást tervezett, nem hotelt, hanem olcsóbb, helyi lakást keres. Konyhával, nappalival, „helyi életérzéssel”. De miközben a rövid távú lakáskiadás demokratizálta az utazást: olcsóbbá, rugalmasabbá, személyesebbé tette, de ezzel túlturizmust – overtourism- okozva át is alakította a helyi életet.
Az „őslakosok” ugyanis ki, vagy eladták lakásaikat, amelyek égbeszökő árai miatt komoly lakhatási válság alakult ki a helyeik körtében. A napokra beköltöző, az utcákon hömpölygő turistaáradat pedig a városlakók kiszorításával éppen azt az életérzést pusztítja le, amiért egykoron érdemes volt felkeresni az adott desztinációt.
Mindenki másképp csinálja
Most azonban Európa nagyvárosai sorra korlátozzák az Airbnb-t és nem csak azért, hogy ezzel elejét vegyék a Airbnb kiadók nem ritka adóelkerülését és nem azért, hogy ezzel elriasszák a turistákat. A változás mögött nem turizmusellenesség, hanem egyensúlykeresés áll.
Az egyik leginkább érintett desztináció, Amszterdam már évek óta szigorítja a rövid távú kiadásokat. Egy lakás évente legfeljebb harminc napig adható ki, több belvárosi negyedben pedig teljes tiltás lépett életbe. A döntés hátterében az állt, hogy a történelmi központ fokozatosan átmeneti szállásövezetté vált, miközben az állandó lakosság száma csökkent. A korlátozások után a rövid távú lakáskiadások száma mérséklődött, a szállodák stabilabb helyzetbe kerültek, miközben a turisták egy része a külsőbb városrészek vagy a közeli települések felé mozdult el. A város nem lett kevésbé látogatott – de valamennyivel mindenki számára élhetőbbé vált.
Barcelona még határozottabb irányba indult. A város 2028-ig fokozatosan megszünteti a rövid távú lakáskiadási engedélyeket, a jelenlegi több ezer Airbnb lakást hosszú távú bérleti célra kívánja visszavezetni. Tette ezt azért, mert a túlterheltség, a lakásárak emelkedése és a helyiek kiszorulása olyan társadalmi feszültséget okozott, amely már Barcelona identitását és a turizmus jövőjét is veszélyeztette. A városvezetés felismerte: ha a siker túlfeszíti a kereteket, az hosszú távon az élmény és az üzlet rovására megy.
Budapest is lépett
Budapest esetében a folyamat visszafogottabb, de a trend hasonló. A turizmus dinamikusan növekszik, a rövid távú lakások aránya jelentős. Ugyanakkor a lakókörnyezet védelme és a lakáspiac stabilizálása érdekére hivatkozva 2025. január 1. és 2026. december 31. között országos olyan moratórium van érvényben, ami megtiltja új Airbnb-típusú magánszálláshelyek nyilvántartásba vételét a fővárosban. 2026 január 1-jétől pedig a budapesti VI. kerületben, Terézvárosban már teljeskörűen betiltották a rövid távú Airbnb lakáskiadást.
Az utazók oldaláról mindez persze elsőre egyértelműen drágulásként jelenik meg. Így kevesebb lehet az impulzív, olcsó hétvégi kiruccanás, több az előretervezés, a tudatosabb döntés. A másik oldalon viszont a kevésbé túlterhelt város élménye nemcsak az ott lakóknak hanem a turistáknak is előnyösebb lehet a rövidebb sorokkal, a nyugodtabb utcákkal, a kiegyensúlyozottabb hangulattal, a kevesebb feszültséggel a helyiek és a turisták között.
Szladek Andrea
Fotó: freepik
