A Közel-Keleten eszkalálódó amerikai–izraeli–iráni konfliktus súlyos következményekkel jár a globális légiközlekedésre és a turisztikai iparágra. Néhány nap leforgása alatt több mint 20 ezer járatot töröltek, a régió legfontosabb légiközlekedési csomópontjai részben vagy teljesen leálltak, tízezrek rekedtek külföldön, miközben az olajárak emelkedése újabb nyomást helyez a légitársaságokra – számol be a Reuters.

A világ legforgalmasabb nemzetközi repülőtere, Dubaj, valamint Doha és Abu-Dzabi légikikötői a negyedik napja zárva vagy erősen korlátozottan működnek. A Flightradar24 adatai szerint a csapások kezdete óta mintegy 21 300 járatot töröltek hét nagy közel-keleti repülőtéren.

A konfliktus különösen érzékenyen érinti azt a régiót, amely az elmúlt években az olajfüggőség csökkentésére és a turizmus, valamint az üzleti szolgáltatások fejlesztésére építette stratégiáját. A légtérzár tovább szűkíti az Európa és Ázsia közötti, amúgy is korlátozott légi folyosókat, ami komoly operatív kihívást jelent a globális légitársaságok számára.

A térségben rekedt utasok igyekeznek helyet találni a korlátozott számú hazaszállító járatokon. Az Emirates, a flydubai és az Etihad hétfő óta főként repatriációs célú járatokat üzemeltet. Az Egyesült Arab Emírségek kormánya szerint eddig 60 járat indult külön kijelölt légi folyosókon, a következő szakaszban további több mint 80 járatot terveznek.

Az Egyesült Államok katonai és charterjáratokat szervez amerikai állampolgárok evakuálására. A külügyminisztérium közlése szerint közel 3 000 amerikaival állnak kapcsolatban a térségben.

A kereslet látványosan megugrott a közel-keleti átszállásokat elkerülő útvonalakon. A Hongkong–London járatokon például emelkedtek a jegyárak és a foglalások száma. Elemzők szerint ha a konfliktus elhúzódik, az több milliárd dolláros bevételkiesést okozhat a közel-keleti turizmusban.

A válság mértékét egyes iparági szereplők a Covid-időszakhoz hasonlítják. Paul Charles, a PC Agency vezérigazgatója szerint ez a legnagyobb leállás a pandémia óta, és a légi áruszállításban a kiesés milliárdos nagyságrendű lehet.

A piacok is reagáltak. A légitársaságok részvényei világszerte estek, bár az amerikai papírok a nap második felében részben korrigáltak. Európában a Wizz Air, az IAG (a British Airways tulajdonosa), a Lufthansa és az Air France-KLM részvényei 5–8 százalékkal gyengültek. Az ázsiai piacokon a Japan Airlines 6,4 százalékot, a Korean Air több mint 10 százalékot veszített értékéből.

Az olajár idén már mintegy 30 százalékkal emelkedett, ami tovább növeli a légitársaságok második legnagyobb költségtételét, az üzemanyagkiadásokat. A Delta Air Lines éves jelentése szerint minden egycentes gallononkénti üzemanyagár-emelkedés körülbelül 40 millió dollárral növeli az éves költségeket; egy 10 százalékos emelkedés akár 1 milliárd dollárral is megdobhatja a 2026-os üzemanyagszámlát.

Bár egyes társaságok – például a Ryanair vagy a Qantas – fedezeti ügyletekkel mérséklik a kockázatot, a legtöbb légitársaság ma már kevésbé él az üzemanyagár-hedging eszközeivel, így közvetlenebbül érzékeli az árrobbanás hatását.

A helyzet kimenetele alapvetően attól függ, mennyi ideig tart a konfliktus és fennmaradnak-e az energiaellátási zavarok. Amennyiben a közel-keleti légtér hosszabb időre részben zárva marad, az nemcsak az utasforgalmat, hanem a globális ellátási láncokat és a nemzetközi üzleti utazásokat is tartósan átalakíthatja.

Érsek M. Zoltán

A cikk testvérlapunk AzÜzlet felületén jelent meg