Nagyapja szőlőbirtokán szívta magába a borkészítés mesterségét, majd a családi hagyományként szerzett, nyugati tanulmányúttal gazdagított tudományt a nagyüzemi borászatban hasznosította. Vetési István, a KVS borászat birtokgazdája és főborásza úgy érzi, a jó borhoz hasonlóan mos érett be a tudása.
Vetési István, a KVS borászat birtokgazdája és főborásza
– Már gyermekkoromban ott szorgoskodtam nagyapám apró, 800 négyszögölös villányi szőlőbirtokán, ami szerencsére a történelem viharában mindvégig megmaradt a családunk tulajdonában. Ott eszméltem rá a szőlő és a borkészítés szépségére, határoztam el, hogy ezt az életpályát választom. Így végeztem el a szőlészeti és a borászati iskolát Villányban, majd lettem szőlész-borász egy osztrák pincészetnél.
Ahogy az lenni szokott, Vetési István karrierjében is az élet iskolája volt az, ami hosszútávon hasznosítható tudással vértezte fel. Nem is akárhol: szőlész-borászként Ausztriában, majd Németországban, a Rosenheim birtokon, a legendás Rajna parti borászatok gyakorlatát megismerve gyarapította szakmai tudását.
– Édesapám betegsége volt az a hívószó, amire hazatértem és így lettem Villányban, az akkor induló 120 hektáros Sauska pincészetnél szőlész ágazatvezető. Ez alatt a nyolc év alatt gyakorlatilag a tőkék kiválasztásától kezdve egészen addig, amíg palackba nem került a bor – amit onnantól a főborász gondozott tovább -, mindennel foglalkoztam ami ahhoz kellett, hogy a csapatmunka eredményeként, a nemzetközi díjnyertes borok megszülethessenek.
„Két 50 hektós, hat 10 hektós, hat 30 hektós és négy 20 hektós hűthető, fűthető tartályban, teljesen irányított erjesztéssel készülnek már a boraink.”
Vetési István azt tartja, ekkor is az élet volt a legjobb tanára, amely munkája során olyan chilei, kaliforniai, illetve olasz szaktanácsadókkal ismertette meg, akik a mély szakmai beszélgetések során a világ legfejlettebb piacain meghonosodott technológiai ismereteivel gazdagították tudását. Ebbe a sorba illeszkedett az is, amikor például éjszakai szüretelést hajtotta végre a chardonnay-val, mert a fehérbor esetében minél hidegebb a szőlő, annál zamatosabb lesz a végeredmény.
– Ez a tapasztalatszerzés már csak azért is hasznos volt, mert borászként így kellő önbizalmat is szereztem. Meggyőződtem arról, hogy a Villány-Siklósi borvidék adottságai a világ legnevesebbjeivel is felveszik a versenyt, miközben Magyarországon és így Villányban, Siklóson is megvan már az a technológia és tudás, amivel a boraink, a világszintű megmérettetésben is folyamatosan a TOP kategóriába kerülhetnek.
A szakember 2018-ban került a tulajdonos és koncepcióváltáson átesett (a korábbi Kalmár pincészetből lett) siklósi KVS pincészethez. Ahol birtokgazdaként és főborászként már egyszemélyben felel azért, hogy a KVS borai is hozzájáruljanak ahhoz, hogy a Villány mellett mostohagyerekként kezelt, de azzal azonos adottságú Siklós borai is hasonló hazai és nemzetközi elismerést vívjanak ki.
A Géniusz borcsalád debütálása jól sikerült.
– A KVS birtoka két részből áll Siklóson, a Tenkes-hegy lábánál: az egyik a Delta, a másik az Akasztófa-dűlőn található. Utóbbinak hihetetlenül jó adottságai vannak: ugyanolyan a fekvése, mint a már messze földön híres villányi Kopár-dűlőnek. Az egész Villány-Siklósi borvidéket tekintve ez az egyik olyan terület, ahol a legmagasabb a napsütéses órák száma. És ahol így, a mészköves talajnak is köszönhetően – mert a mészkő felveszi és éjszaka a szőlőnek átadja a napsugár melegét – magas cukorfokkal és rendkívül kellemes gyümölcsös ízzel gazdagodnak a boraink.
Nem véletlen, hogy az Akasztófa dülő – a Kopár dülő mellett -, azon területek közé tartozik, ahol őseink az elsők között kezdtek a szőlővel dolgozni. De amíg a Kopár dülő nevével a vörösborok forrtak össze, az Akasztófa dűlőt a fehér fajták jellemezték korábban. Mára azonban – az újfajta technológiák elterjedése mellett a divat változásainak is köszönhetően – már a KVS siklósi területein is születnek gyümölcsös vörösborok.
– Azért is jöttem szívesen a márkaevet, gyártási és márkafilozófiát váltott KVS-hez, mert megismertem azokat a terveket, amelyek számomra egyértelművé tették, hogy világszínvonalú borokat készíthetünk. Ennek első lépcsőjeként, egy 150 milliós beruházás eredményeként, tavaly készült el az az üzem, ahol két 50 hektós, hat 10 hektós, hat 30 hektós és négy 20 hektós hűthető, fűthető tartályban, teljesen irányított erjesztéssel készülnek már a boraink.
A Géniusz borcsalád debütálása jól sikerült: az első szüret borai, már az első megmérettetésen, a márciusi, 52.-ik, villányi borversenyen kíválóan teljesítettek. A 308 nevezett bor között mind a három benevezett bor érmes lett: a chardonnay a legmagasabb pontszámmal aranyérmet, a rose és az olaszrizling pedig ezüstérmet kapott.
A szakember 2018-ban került a tulajdonos és koncepcióváltáson átesett (a korábbi Kalmár pincészetből lett) siklósi KVS pincészethez.
– A jó borász természetesen szívvel-lélekkel készíti a borait, de ami talán ennél is fontosabb – tanították a legjobb szakemberek számomra – az a sterilitás. Az, hogy a lehető legmagasabb fajtatisztaságot kell elérni ahhoz, hogy egy letisztult, magas minőségű bort tudjunk letenni az asztalra. A cél pedig ez, mert ugyan most még csak évi 10 ezer hektó bort készítünk, de a terv a növekedés és a hazai piac után – ahol a CBA és más kereskedelmi láncok mellett már több étteremben is kapható a Géniusz – a külföld meghódítását is tervbe vettük, amit a COVID járvány csak lassítani, de megállítani nem tud.
Érsek M. Zoltán
