Évszázadok, várak, stílusok – egy mondatban így jellemezhetjük a Városliget ékességét, Vajdahunyad várát, ami messze több, mint egy szemet gyönyörködtető vár utánzat a csónakázó tó mellett.
Fotó: mtu.gov.hu
A budapesti Vajdahunyad vára a honfoglalás ezer éves évfordulójának alkalmából 1896-ban épült. Mintájául tervezője, Alpár Ignác, azt a romániai Vajdahunyadi várat választotta, melyet Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezett. Alpár Ignác a budapesti vár építése során fel akarta eleveníteni a magyar építészet eltelt ezer évét, ezért a Hunyadiak vára mellett több építészeti műemlék is mintájául szolgált az új vár részeinek, igaz, kisebb mértékben. Vajdahunyad vára négy meghatározó művészettörténeti stílus jegyeit vonultatja fel szemléletesen, ezek a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílusok.
A tervező olyannyira alázattal nyúlt alkotásához, hogy saját tudásának és nagyságának csillogtatása helyett nem a világstílusok felhasználásával alkotott valami újat, hanem a magyar történlemi építészet releváns mintáiból emelt át egyes elemeket, épületeket vagy épületrészeket. Eredetileg a vár fából épült meg, ideiglenesen, ám annyira népszerűvé vált, hogy 1904 és 1908 között kővel és téglával újjáépítették. Végül 1991-ben műemlékké nyilvánították. A mesebeli vár a Városligeti tó Széchenyi-szigetén áll és négy hídon keresztül közelíthető meg.
Az épülethez érve nem csak a mesebeli, több száz év művészettörténeti stílusát ötvöző építészeti bravúr gyönyörködtetheti az utazót: Vajdahunyad vára 1907 óta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum otthona is. A múzeum a vár udvaráról közelíthető meg, kiállításán időrendben csodálhatjuk meg a magyar vadászat világrekorder vaddisznó-, szarvas-, dámvad- és őztrófeáit. Az utazó megismerkedhet Magyarország növény- és állatvilágával, mezőgazdasági történetével, a domesztikáció történelmi folyamatával és a magyar lótartás évezredes, a rejtélyes Ázsiába visszanyúló hagyományaival is. Sőt még világhírű borkultúránk szőlőihez és boraihoz is közelebb kerülhetünk.
Fotó: mtu.gov.hu
Sokan talán nem is értik meg igazán, hogy borkultúránk csak a mi szánkban hat ismerősen. A világ többi népe számára azonban a magyar borkincs az egzotikumok csúcsának számít, gondoljunk csak a Napkirály udvarában “a borok királyának, a királyok borának” elnevezett tokaji különlegességünkre. A múzeum kiállítása során toronytúrákon és vártörténeti sétán vehetünk részt, utunkat interaktív, multimédiás eszközök teszik többé a megszokott múzeumi élménynél. A kiállításon megismerhetjük Magyarország első gőzlokomobilját is.
A főbejáratként szolgáló Hidaskaput oroszlános kőhídon át érjük el. Bal oldalról a román stílus, jobbról pedig a gótika csodája fogad minket. Az udvaron a Jáki kápolna toronnyal épített változatát láthatjuk, alaprajza a lébényi plébániatemploméra hajaz. Az udvarról megcsodálhatjuk a gótikus templomhomlokzathoz hasonlatos rózsaablakot is, mely Róth Miksa műhelyében született meg. Alpári Ignác kedves kolostor-kerengőjének, a zárt kert közepén középkori műemlékek másolataival és Árpád-kori pillérekkel díszített, faragott kút vár minket. A múzeum főbejáratától már a barokk korba utazunk, Mária Terézia korából eredő kastélyhomlokzatban gyönyörködhetünk.
Fotó: mtu.gov.hu
A Műjégpálya felől pedig a gótikus szárny véghomlokzata után reneszánsz épületrész tárul szemünk elé. Vajdahunyad várában találkozhatunk a szepescsütörtöki Zápolya kápolna és a pécsi dóm részleteivel, a műremeknek számító jáki templom kapujának másolatával, a lőcsei és besztercebányai pártázatos házak elemeivel, a brassói Katalin Kapu bástyájával, a bártfai városháza erkélyével, gyulafehérvári Károly-kapu tiszteletteljes másolatával, a segesvári óratorony másával és a Gödöllői Királyi Kastély részleteivel. Vajdahunyad várának épületeit szemlélve egyszerre száll meg minket egyfajta bűnös élvezet, ami az egymástól száz évekre álló művészeti stílusok perverz keresztezésének csodálatából ered, de ugyanígy eltölt minket egyfajta áhítat is, mert az építészet csodáinak e koncentrációját a mi saját kultúránk, több évszázad művészettörténeti bravúrja teremtette meg.
A várban szobrot kapott Alpár Ignác, Telcs Ede mester keze által; gróf Károlyi Sándor, Strobl Alajos alkotásában; Anonymus, Ligeti Miklós munkájában. A délkeleti sétányon találkozhatunk még Mitterpacher Lajos, Nagyváthy János, Pethe Ferenc és Tessedik Sámuel mellszobraival, valamint Lugosi Béla mellszobrával is egy szoborfülkében.
Fehér Álmos
