A National Geographic nemzetközi honlapjának ajánlása szerint 2020 leginkább ajánlott 25 utazási célpontja közé került a Magyarországon átívelő Országos Kéktúra. Olyan különleges helyek mellett, mint a Grand Canyon, a Maldív szigetek, illetve az ausztriai Grossglockner szerpentinjei és a Hohe Tauern Nemzeti Park, valamint és a Kalahári sivatag.
Az 1160 kilométer hosszú Országos Kéktúra útvonala az Írott Kőtől, a nyugati határtól terjed Hollóházáig, Magyarország legészakibb pontjáig. Ezzel hazánk leghosszabb, egybefüggő, jelzéssel ellátott turista útvonala, igaz helyenként a jelek gyakorisága és láthatósága hagy némi kivetnivalót.
Az eredeti útvonalat 1938-ban jelölték ki, és az évek során csak kismértékben változott. Az 1960-as években járták a legtöbben, de újra reneszánszát éli, így mára 6700 fő körül jár a teljesítők száma. A nagy siker miatt, 1989-ben és ‘96-ban kibővítették teljes körré, így lett a 2550 km-es Kékkör. Mindehhez applikáció is készült nemrég Természetjáró néven: segítségével nyomon követhetjük a Kéktúra 27 szakaszát, állomásait, hosszát, szintemelkedéseit, látnivalókat, sőt magunk is hozzájárulhatunk a szerkesztéshez. A bejáráshoz csak az elhatározás kell, illetve érdemes egy Igazoló füzetet igényelni, amelybe a 152 pecsétet összegyűjthetjük. Ezen túl sem idő, sem sorrend nem köt minket, ellenőrzés sincs, a saját feltöltődésünkre járjuk be akár folyamatában, akár szakaszonként az útvonalat.
Változatos tájon haladva, dombokon vagy meredek hegyeken, erdőn, mezőn vagy a fővároson keresztül ismerjük meg hazánk gyönyörű részeit, a helyi embereket, szokásokat és hagyományokat. A teljes túra megtétele nagyjából 40-50 nap, amit akár évek alatt is megtehetünk, hiszen úgy érdemes menni, hogy a helyi nevezetességeket és látnivalókat útba ejtjük, és mindenre odafigyelünk.
Jómagam például a hivatalos menetiránnyal szemben haladva, Hollóházán kezdtem a túrát 2012. november 2-án, egy nyirkos, fázós reggelen, de nagyon hamar belerázódtam a hangulatba, és megtanultam hogyan kell egy-egy szakaszt megszervezni, mit kell magammal hozni. Lehet 35 kilométert is megtenni naponta, de csak 25-öt érdemes, hiszen annyi mindent lehet megnézni, fényképezni, az illatokat magunkba szippantani. A falusi kiskocsmákban egy hosszúlépés mellett ajánlott a helyiektől tanácsot kérni, hogy mi az, amit kár lenne kihagyni.
Ebből az irányból rögtön az első szakasz csemegéje a gyönyörű kilátással szolgáló, és azóta szépen felújított Füzéri Vár, amely hazánk egyik legjobb állapotú középkori vára. Az északi várak sorában Boldogkőváralja, Regéc is útba esik, de legalább ilyen érdekes a Derenki romközség is. Számomra a legromantikusabb élmény az esti leereszkedés volt Jósvafőre, ahogyan a sötétben a hegyoldalban pislákoló fények megjelentek. Olyan volt, mint egy mesefalu, ami puha melegével és forró levessel vár.
A Világörökség részét képező Baradla barlangban túravezető mesélt a látnivalókról, az ott élő vakbogarakról és denevérekről. Az út során minden falu, erdő, tisztás és várrom érdekes és tartogatott meglepetést: az egyik ilyen felejthetetlen hely Bélapátfalva volt, a ciszterci apátság egyben maradt, majd 800 éves templomával. A látvány – és ahogy egy majd száz éves néni mesélt az épületről – segített feledni a nemsokkal előtte megtett, Bánkútra kaptató ösvény keménységét. Az út egyik meghatározó állomása a Kékestető, ahol emlékmű jelzi az ország legmagasabb pontját, de Galyatető és Ágasvár is rendesen kivett a lábamból. A sok gyöngyszem között Hollókő az egyik legjelentősebb, ahol sikerült egy igazi palóc házban, korabeli tárgyak között megszállni. Hasonlóan csoda élmény a Nógrádi vár, a szeles Csóványos, majd a Kóspallagon keresztül megközelített Nagymaros. Itt komppal kell átkelni Visegrádra, a Dunántúl felé. A várra kell szánni egy kis időt, és ha van lehetőség, a helyi szállodák SPA-jában napi belépővel felfrissülni. A Pilis, Dobogókő ismerős és kedves területek, amelyhez több kirándulás kellemes emléke fűződik, de hasonlóan jó érzés Csobánkára érkezni, ahol aztán sziklamászással is el lehet tölteni a napot, bár ebbe egyedül nem érdemes belevágni.
A túra egyik izgalmas jellegzetessége, hogy a fővároson is keresztülmegy, ami ugyan felemás érzés budapesti lakosnak, de egyben felhívja a figyelmet arra a különleges adottságára, hogy nagyrészt erdei környezetben lehet rajta végighaladni. A dunántúli szakasz legalább annyi gyönyörű hellyel szolgált, mint a korábbiak. Az egyik kedvencem a Tatabánya és Várgesztes közötti rész. Bakonybél igazi klasszikus, ahol érdemes több időt szánni akár a túra által közvetlenül nem érintett részekre is, például Szépalmára. Vezetéssel be lehet barangolni a ménesbirtokot, és a rendkívül szép arborétumot, ahol az országban egyedülálló módon megpróbáltak mammutfenyőket telepíteni.
A Balaton felvidék szakasza pazar látnivalókban, és szállás lehetőségekben is. Nagyvázsony, Szentbékkála, Badacsony, Keszthely, Sümeg is bővelkedik a közkedvelt turista helyekben. Tanácsos ezt a szakaszt nyári időszakra időzíteni, hogy fürdőzéssel vezesse le a sok megtett kilométer fáradtságát az ember. Sárvár, Kőszeg után jutottam el végül Írott-kőre. Vas megye hangulata, természeti szépsége páratlan, bármikor odaköltöznék.
Nehéz csak néhány helyet kiemelni, hiszen a Kéktúra különlegessége, hogy sok területre jut el az ember gyalog, rengeteg emberrel találkozik eközben, ezer dolgot lát, próbál, és kóstol. Egy teljesen egyedi életérzést ad, megmutatva, hogy a világ hatalmas és Magyarország is ezernyi értékkel bír. A hét éve elkezdett vállalásom még nem teljes, de biztos, hogy rövidesen megszerzem a hiányzó 25 bélyegzőt. Büszkén hordanám a National Geographic szerint a világ 25 legszebb útvonala egyikének megtételét igazoló kitűzőt.
Bereczk Imola