A vízi birodalom feje

Juhász Szabolcs minden bizonnyal a legfiatalabb hazai fürdőigazgatóként lett a káposztásmegyeri Aquaworld Resort Budapesthez tartozó Aquaworld Élményfürdő vezetője. A Közép-Európa legnagyobb fürdőkomplexumának számító vízi birodalom új arculatának kialakításában való részvétel mellett a szakember a Magyar Fürdőszövetség főtitkáraként is sokat tesz a hazai fürdőkultúra fejlesztéséért.

– Mivel a Balaton déli partján laktunk, természetes volt, hogy nagyszüleim és szüleim is „zimmerfreieztek” – kezdi a történetet Juhász Szabolcs. – Így szinte beleszülettem a vendéglátásba és minden olyan munkát elvégeztem, ami a szobakiadással jár, miközben német nyelvtudás is ragadt rám. Az érettségit követően, nyaranta egy utazási irodában dolgoztam, amit a főiskola mellett is folytattam -, igaz akkor már irodavezetőként is tevékenykedtem. A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján végeztem, Lengyel Márton irányítása alatt: professzor úr nagyon sokat adott a pályafutásomhoz. Majd a gyakorlaton, az első három hónapban Hévízen voltam egy szállodában, ahol a marketinggel, vendéglátással és a recepciós munkával ismerkedtem meg. A másik három hónapot pedig az Aquaprofit tanácsadó cégnél töltöttem, amely az egészségturizmus és a fürdők fejlesztése kapcsán szerzett hírnevet. Szerencsém is volt: a gyakorlati időm után megüresedett egy hely, amit pályázat útján elnyertem. A gyakornoki pozícióból, gyakorlatilag hat év alatt lettem a turisztikai terület vezetője a cégnél. Fürdők fejlesztéseit készítettük elő a tervezéstől a finanszírozásig, üzemeltetési tanácsokat adtunk.

– Mi volt a legfontosabb tanulsága ennek az időszaknak?
– Megismertem, hogyan kell az üzleti életben érvényesülni, partnerekkel kommunikálni, tanulmányokat, pályázatokat írni. Ismeretanyagokat, fortélyokat gyűjtöttem össze, megtapasztaltam, hogy egy-egy beruházás előkészítéséhez milyen lépésekre van szükség úgy a finanszírozásban, mint a turisztikai koncepció összeállításában. Lehetőségem volt több olyan meghatározó turisztikai szaktekintéllyel együtt dolgozni, mint dr. Gellai Imre és dr. Szemrédi József, akik több évtizedes vezető szakmai tapasztalatukkal segítették a munkát. A legnagyobb tanulság az volt, hogy ha tervezünk valamit, akkor az előrelátóan és egységes stratégia mentén történjen. Mindemellett bepillantást nyerhettem az Európai Uniós pályázati források elosztásának a mechanikájába és arra is lehetőségem nyílt, hogy az egész turisztikai rendszert átlássam.

– Milyen fürdők elkészítésében vettek részt?
– 2005-ben kezdődött el az a folyamat, amelyben aktívan közreműködtem, elsősorban a pályázati anyagok elkészítésében vettem részt. Ilyen volt Sárvár, Bükfürdő, Zalakaros fürdőinek több ütemből álló bővítésének megtervezése. De Komárom, Pápa, vagyis kisebb fürdők tanulmányainak, fejlesztési stratégiáinak elkészítésében is részt vettem. Dolgoztunk Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula és a Budapest Gyógyfürdőinek is, több tanulmánnyal. Ezek nemcsak konkrét pályázatok voltak, hanem fejlesztési stratégiák elkészítése, ügyviteli tanácsadás, üzemeltetés áttekintése, audit elkészítése.

– Milyen a jó fürdő, mitől jó egy fürdő?
– Egyrészt attól, hogy nem csak a technikai oldalra koncentrálva születik meg a tervezőasztalon, hanem az üzemeltetési koncepció tekintetében is optimális, a folyamatos termékfejlesztéshez megfelelő alapot ad. Tehát maga a fürdőtér, ami a vendégek kiszolgálását szolgálja, és a háttér üzemeltetői tér is megfelelően kapcsolódik egymáshoz. A vendégeket kiszolgáló tér egységes koncepció alapján készül el: tematikusan elválasztódnak egymástól a különböző funkciók, de mégis az egész létesítmény egységes és vendégbarát arculatot mutat. Nagyon fontos, hogy a jó fürdőnél eltalálják az optimális üzemméretet és a célcsoportot is. Magyarországon, ha a nagy nemzetközi létesítményeket nézzük, egy-két kivételtől eltekintve – ilyen például a Széchenyi Gyógyfürdő –, a fürdő általában minden rétegnek szól. Megtalálja a számítását a szülő a kisbabájával ugyanúgy, mint a komolyabb betegséggel bajlódó senior korosztály. Feltételezhetően azért, mert ezek a létesítmények hatalmas területeken találhatók, és különböző épületegységekből állnak össze. Ha egy fürdőt most kellene megépíteni, valószínű, hasonlót terveznék, mint az Aquaworld, ami egy tematikára és lehatárolható célcsoport számára épül. Nem mindenkinek akar megfelelni, hanem megszólít magának egy vagy két, jobban körülhatárolható célcsoportot és az ő igényeik maximális kielégítését tekinti feladatának. Erről szól a tanácsadói és a tervezői felelősség. Mondják, könnyű tervezni, szerintem viszont nehéz, mert pontosan meg kell találni a célközönséget és a jövő igényeit kell megfogalmazni. Az, hogy ez sikerült-e, az utókor bizonyítja ezt be: ha rossz a tervezés – és sajnos több ilyen is létezik Magyarországon –, utána, az üzemeltetés során már nincs lehetőség arra, hogy korrigálják a hibákat. Egy falat, egy medencét később már nem lehet arrébb vinni, ahogy a későbbiekben már egy egész másfajta tematikával sem lehet ellátni a fürdőt. Az ugyanis olyan befektetést igényelne, ami biztosan nem térülne meg. Így is nagyon fontos, hogy a tervezőasztalon miként, milyen logika mentén rajzolják meg és a megrendelő, illetve a turisztikai tanácsadó cég, úgymond kéz a kézben dolgozza ki a terveket.

– Hat évet töltött a cégnél. Miért váltott?
– Úgy éreztem: hosszútávon nem lehetek jó tanácsadó, ha nincsenek üzemeltetési tapasztalataim. Egy munka során kerültem kapcsolatba az Aquaworld tulajdonosi körével, akik idővel felkínálták, jöjjek hozzájuk. 2010. szeptember 1-je óta dolgozom fürdőigazgatóként. A velem szembeni elvárás az volt, hogy az üzemeltetés biztonságát növelve minél nagyobb bevételt érjünk el, és a profitszint jelentősen javuljon. A munkát azzal kezdtem, hogy áttekintettük, milyen célcsoportjaink vannak, kihez akarunk szólni és ehhez igazítottuk az árstruktúránkat és a szolgáltatási struktúránkat.

– Akkor valószínűleg Ön volt a legfiatalabb fürdőigazgató!
– Ezt sohasem figyeltem. Még nem töltöttem be a 32. életévemet, amikor ezt a munkát elvállaltam. Abban a tekintetben biztos a legfiatalabb voltam, aki egy ekkora komplexumot, ilyen vendégforgalommal megkapott. Nagy megtiszteltetés volt és egy hatalmas kihívás is, hogyan tudok megfelelni a tulajdonos elvárásainak, miként tudom megteremteni az összhangot a kollégák és a különböző részlegek között, hiszen itt nemcsak egy fürdőről van szó, hanem egy komplexumról, amelynek 309 lakóegységgel rendelkező szállodarésze, konferenciakapacitása van, és komoly vendéglátó csapattal rendelkezik. Kevésbé ismert, de a létesítményen belül két fürdőegységet üzemeltetünk. Az Aquaworld élményfürdő mellett van egy kisebb fürdőegység, az Oriental Wellness és Fitness Központ is a komplexumban található, mely szintén az irányításom alá tartozik.

– Mi az Aquaworld célcsoportja?
– Elsősorban a családokat, célzottan a kisgyermekes családokat kívánjuk megszólítani, ehhez illeszkedik a szolgáltatási struktúránk is. De a fürdő adottságainál fogva több olyan szolgáltatási körünk is van, ami nem a családoknak szól: ezekhez is meg kellett találni a vendégkört. Ilyen például, a reggeles úszás: nemcsak a fiatal és sportos közönséget szólítottuk meg, hanem gyakorlatilag mindenkit, aki a munka előtt, vagy a szabad délelőttjén szeretne úszni a 25 méteres medencében. A kihívásokat jelzi, hogy Budapesten a legnagyobb szauna egységgel rendelkezünk, kihasználtsága alacsony volt, nem voltak vendégvonzó programok, nem volt áttörő erejű hívó szó. Ki kellett találni, hogy a vendégek hogyan tudnák csak a szaunát igénybe venni önálló jegytípussal, hogyan lehetne a nyugaton megszokott textilmentes, de az intim testrészeket mégis védő, klasszikus szauna kultúrát elterjeszteni. És ezt is sikerült is elérni, a szaunáink telt házzal üzemelnek, vendégeinknek változatos szauna programokat biztosítunk.
Ha pedig már a gyerekekhez szólunk, ne csak azt mondjuk, hogy vannak csúszdáink, hanem azt is, hogy vannak foglalkozásaink, legyen babaúszásunk. Hogyan tudunk a létesítménybe behozni olyan szolgáltatást, amire a tervezőasztalon eredetileg nem gondoltak és ehhez nem voltak meg a kellő feltételek, mert nem volt megfelelő medencénk. 2011-től sikerült ezt is megvalósítani és azóta is szépen működik a Stoller Babaúszó Akadémia.

– Mi az, amin változtattak?
Amikor idejöttem, még nem volt szervezett úszásoktatás, pedig hétköznap, a délutáni órákban ez egy kitűnő lehetőség a célközönségünknek. Ezzel az is a célunk, hogy még több gyermeket idevonzzuk, mert aki hét közben idejár, az biztos, hogy a szüleinek azt mondja majd: menjünk el hét végén is. És a szülők erre nyilván nem tudnak nemet mondani. Be is vezettük az úszásoktatást, amit egészen tavalyig hat úszásoktató végzett. A sikert mutatja, hogy már olyan méreteket öltött a forgalom, hogy fenntarthatatlanná vált, és váltottunk. Merész húzással megpályáztattuk az úszásoktatási tevékenységet, amit Kovács Ági és az úszóiskolája nyert el. Velük szövetkezve csináljuk közösen az Aquaworld Kovács Ági Úszóakadémiát, ami egy teljesen új pályára állítja az úszóiskolát és az úszásoktatás rendszerét. Klasszikus módszerekkel, egészséges gyerkőcöket szeretnénk nevelni, nem olimpiai bajnokokat.
2011-ben elkezdtünk másként gondolkodni a rendezvényekről is. Kitaláltuk, hogy válhat az Aquaworld a különböző rendezvények helyszínévé is. Ezt a fajta eseménymarketinget a fürdő területén, mi vezettük be, igazolva, hogy egy fürdő nem csak fürdőzésre való, hanem különböző rendezvények, események egyedi hangulatú helyszínének is tökéletes lehet. Nyári időszakban, több alkalommal rendeztünk nagyobb eseményeket, például családi hétvégét, kis fesztiválokat. A legnagyobb durranás a Giant World Life nevű nemzetközi verseny volt, ahol erős emberek mérték össze a tudásukat. Ezt a versenyt, a világon mindenütt stadionban rendezik. Mi viszont a fürdőben kerítettünk hozzá helyszínt és így a Magyar Turizmus Zrt.-vel együttműködésben szervezett esemény révén az egész világon híre ment Budapestnek és az Aquaworldnek, mint házigazdának. Ezek a változások is hozzájárultak ahhoz, hogy ma már évente több mint félmillió vendéget vonz az Aquaworld.

– Milyen változást hozott, hogy 2014 végétől régi-új nevén üzemel a szálloda?
– A Ramada név elhagyása a hazai fürdővendégeknek azért nem jelentős változás, mert a teljes komplexumot az új nevén, Aquaworld Resort Budapestként is ismerte a nagyközönség. A váltásnál azt is definiáltuk, hogy itt nem egy külön szálloda és egy külön fürdő üzemel, hanem a két egység szervesen összeforr. Együtt viszont a világ bármely pontjáról nézve vonzó attrakció Budapest északi peremén. A fürdőnek különösen előnyös, hogy az új felállásban az Aquaworld márkanév került a szálloda élére is. Így a szállodát és a fürdőt egyként azonosítják, vagyis megvalósul az a fogalom, ami a nevünkben is van: Resort. Vagyis üdülőhely, egységes attrakció, desztináció, ahová a vendég betér, és gyakorlatilag napokon keresztül ki se kell jönnie a komplexumból, mégis jól érezheti magát.

– Milyen további változások várhatók az Aquaworldben?
– Azzal, hogy egy Ausztriában rendkívül sikeres szálloda és fürdőüzemeltető céggel, a jelentős hűségprogrammal is rendelkező Vamed Vitality Worlddel kötöttek szerződést a tulajdonosok, az osztrák piacot is megcélozva, a legújabb nemzetközi sztenderdeket is meghonosítva tervezzük a munka folytatását. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, de biztos vagyok abban, hogy a vendégek folyamatosan pozitív változást tapasztalhatnak majd a fürdőben is.

– Mire a legbüszkébb?
– Az, hogy megvalósult az egységes, stabil üzemeltetés az Aquaworldben, és amióta itt vagyok, sikerült csaknem húsz százalékos bevétel-növekedést elérni. Nemcsak az átlagárat sikerült növelni, hanem a profitabilitást is. Elértük, hogy az Aquaworld népszerű, trendi szórakoztató központként jelenik meg a célcsoportunk emlékeiben.

– Nyilván ez a siker is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Fürdőszövetség főtitkári posztját is elnyerte!
– Sok fürdővel kerültem kapcsolatba a munkám során. Folyamatosan jártam a szövetség közgyűlésére, és próbáltam bekapcsolódni a munkába. Az akkori ügyvezető elnök, Vancsura Miklóssal kért fel a Főtitkári tisztség betöltésére és arra, hogy vigyük közösen a szövetség ügyeit 2011-ben, amikor erre a pozícióra megüresedett a hely. Azóta már túl vagyunk egy ügyvezetőváltáson is, most Ceglédi Gyula lett a szövetség elnöke, aki a HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő vezérigazgatója. A szövetségben jól tudom kamatoztatni az Aquaworld üzemeltetéséből, valamint a korábbi munkáimból szerzett tapasztalatokat, amit azért is fontosnak tartok, mert ma Magyarországon, évente több mint 30 millióan járnak fürdőbe – vagyis nagy felelősségük van az intézményeknek abban, hogy ennyi vendég valóban jól és biztonságban érezze magát. Ezért van több olyan kezdeményezés is, mint amilyen a fürdővédjegy-minősítés, és több, a szövetség által végzett promóció, amelyekben aktívan részt veszek. Ilyen például a Víz világnapjához tartozó eseménysor, a saját szerevezésű Strandok éjszakája vagy a Magyar Fürdőkultúra napja. A Turizmus világnapjához szintén kapcsolódunk. Évente két nagy közgyűlésünk van, csaknem kétszáz résztvevővel, a rendezvényeket magam szervezem. Ahhoz, hogy a számunkra fontos ügyekben érvelni tudjunk, büszkén gyűjtöm a statisztikákat is a fürdőkről, mert róluk még nincs olyan jellegű és mértékű statisztikai adatbázis, mint mondjuk a szállodákról, amit a KSH gyűjt és rendszerez.

– Mire a legbüszkébb a főtitkári munkájában?
– Arra, hogy sikerült a szervezetet egybetartani és fenntartani. A nagy tapasztalatú szakembereknek is bizonyítanom kellett: a legfiatalabb fürdőigazgató is jogosult e tisztség viselésére. Ez már csak azért is volt nagy kihívás, mert az elődöm, dr. Ákoshegyi György elismert és nagy tekintélyű szakember, akit én is nagyon tisztelek. Nyilván, az ő feladatait átvenni és az érdekképviseletet ugyanazon a szinten képviselni e területen kevés tapasztalattal, sok tanulást és utánajárást igényelt. De úgy gondolom, hogy ez részben vagy egészben mára sikerült, melynek bizonysága lehet, hogy tavaly tavasszal az új elnökség is megerősített a pozíciómban.

Érsek M. Z., Falus Tamás