Áfacsökkentésért a konferencián

Az Utazó magazin hagyományos, díjátadóval egybekötött Turizmus és Profit konferenciáján – amint arról már beszámoltunk –, az olvasók és a szakmai szavazatok alapján, 2014-es teljesítményük alapján a következő szolgáltatók bizonyultak a legjobbnak: az év üzleti szállodája: Kempinski Hotel Corvinus, wellness-szállodája: Spirit Hotel Thermál Spa (Sárvár), városi szállodája: Novotel Danube Budapest, vidéki konferenciaszállodája: Hunguest Hotel Forrás (Szeged), családbarát szállodája: Kolping Hotel, élményfürdője: Aquaworld Resort Budapest, légitársasága Qatar Airways, utazási irodája: Kartago Tours, fővárosi étterme: Lou Lou, vidéki étterme: Tiszavirág étterem (Szeged), tradicionális magyar étterme: Tanyacsárda (Lajosmizse), autókölcsönzője: Avis, turisztikai városa: Eger.

A főváros legújabb négycsillagos szállodájában, a Prestige Hotel Budapestben 2015. április 8-án tartott esemény előadói a turisztikai ágazat helyzetértékelése mellett a szakma jövőképéről is beszéltek.

Ruszinkó Ádám, az Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette: a 2014–2020-as Európai Unoiós fejlesztési ciklusban csaknem 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra. Emellett a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak többek között energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre és oktatási programokra. Szavai szerint ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (Ginop) 120 milliárd forint, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (Top) 100 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (Vekop), valamint a Vidékfejlesztési Operatív Programra szintén 10 milliárd forint jut. A Ginop forrásaira kis- és középvállalkozások (kkv) pályázhatnak, a rendelkezésre álló összegből többek között tematikus hálózatok (például zarándok- és természetjáró utak) születhetnek, természeti és kulturális örökséghelyszínek tehetők vonzóbbá, miközben az egyik kiemelt terület a gyógyvízkutatás támogatása. A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmus kialakítását szolgáló Topban az önkormányzatok a támogatottak, míg a vidékfejlesztési programban pedig a falusi turizmus szolgáltatói érdekeltek. Az első turisztikai témájú pályázatok indulása a nyár elejére várható.

Czeglédi Gyula a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke előadásában a szervezet legfontosabb feladatai közé az áfacsökkentés elérését, a hazai gyógyfürdők újrapozícionálását, a balneológiai kutatási programok előkészítését, mentorálását és az egészségturisztikai kínálat bizonyítékon alapuló nemzetközi piacra vitelét tartotta. Emellett elmondta, hogy a SZÉP-kártya a forgalomnövekedés fontos eszköze, ugyanakkor hasznos lenne, ha felhasználását még inkább a tényleges turisztikai felhasználásra lehetne orientálni.

A szervezet céljául tűzte a fürdők üzemeltetésére vonatkozó rendelet életszerűbb feltételeket rendszerbe emelő módosítását – amelynek fontos eleme a medencefelügyelői képzés – illetve azt, hogy gyógyvizeinket Hungarikummá nyilvánítsák. Az ország különféle tájain, rendkívül eltérő feltételek és jövedelemtermelő képességgel rendelkező 1100 fürdő – és a vendégek –, számára azonban a legfontosabb az lenne, ha a szakmában ma érvényes 27 százalékos áfa értéke legalább a szállodaiparban megszokott 18 százalékra mérséklődne – tett hozzá.

A szakember, aki egyben a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. vezérigazgatója, a hajdúszoboszlói fürdőkomplexum kapcsán kiemelte: elmúlt húsz évben harmincszoros vagyonnövekedés mellett megduplázódott a vendégforgalom és több mint hússzorosára – 3.8 milliárd forintra – nőtt árbevétel. 

Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a szállodaipar összes bevétele ugyan az elmúlt években növekedett, de a szállásdíj bevétel 75 százalékát kitevő 4- és 5-csillagos szállodák csak tavaly érték el a 2000-es évi egy szobára jutó bevétel nominális értékét, tehát a szállodaipar jövedelmezősége rendkívül aggasztó. Mindeközben azonban az össz szállodai szobaszám 25 százalékkal nőtt és minőségi előbbre lépés is történt: ma már a hotelszobák 60 százaléka a négy- és ötcsillagos kategóriát képviseli. Jellemző: amíg a három csillagos bejelentett szállodai szobák száma nagyjából nem változott az elmúlt tizennégy évben, a 4-csillagosoké 8100-ról 24 ezerre növekedett. A minőségi ugrást jelzi az is, hogy amíg 2000-ben átlagosan 2,95, most 3,79 csillagos a szállodai szobák átlagos minősége. Vagyis közel egy csillagot nőtt az átlagos színvonal.

A képet negatívan befolyásolja, hogy 2013 végére a kapacitás kihasználtság ugyan lényegében elérte a válság kitörését megelőző szintet, de ez egy jóval alacsonyabb árszínvonal mellett következett be. Az egy szobára jutó kisebb szállásdíj bevétel ráadásul növekvő energia árak és nagyobb, egységnyi tőkebefektetés mellett realizálódott. A romló jövedelmezőségre jellemző, hogy az egy szobára eső szállásdíj csak tavaly haladta meg minden kategóriában a 2000-est, a személyi bérek pedig összességében úgy csökkentek, hogy közben a minimálbér növekedett. Vagyis a létszám csökkent és ezzel a jelenlegi trendek mellett, a szállodaipar a két legfontosabb értékét, az ingatlan és a humán állományt is feléli.

A Századvégtől megrendelt kutatás eredményeit ismertetve azt is kifejtette: a szállásdíj-bevétel esetében még mindig Budapest dominál, és a bevételek kétharmada még mindig a külföldiektől ered. Az is beszédes adat, hogy a szállásdíj-bevételek 75 százalékát a 4- és 5-csillagos hotelek termelik ki. A 29 európai országra kiterjedő elemzésben a magyar szállodák kihasználtsága 2013-ban a 21. a rangsorban, és az átlagtól (49,7 százalék) való elmaradásunk 6,3 százalékpont. Mindeközben a Magyar Turizmus Zrt. marketingforrásai egyre szűkülnek és mind az európai, mind pedig kelet-közép-európai összehasonlításban rendkívül alacsonynak nevezhető.

A Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint ezért is lenne létfontosságú, ha a szállodaipar áfája a nemzetközi összehasonlításban magasnak tartott 18 százalékos kulcsról jelentősen csökkenne. A magas áfa azért is komoly versenyhátrányt jelent, mert a szállodaipar óriási tőke és finanszírozás igényű ágazat, ahol a korábbi, elhibázott pályázati lehetőségek miatt – amikor gyakran nem az üzemeltetés, hanem az építkezésből eredő haszonszerzés volt a cél –, hatalmas a hazai túlkínálat. A romló versenyképességi adatok most azt mutatják, hogy a szállodaipar növekedése jelenleg nem fenntartható és hosszútávon nem újratermelhető. A cégvezető szerint szintén ez az egyetlen olyan ágazat, ahol a kormánynak a fogyasztás megadóztatásra fókuszáló stratégiája a gazdaságpolitika szándékával ellentétes eredményt ér el. Mivel a szállásdíj adója alapvetően nem a belföldieket adóztatja, hanem a külföldieket – hiszen ők adják a bevétel többségét. Így gyakorlatilag ez kiviteli vámnak számít: nem a belföldi adóztatás eszköze, hanem a külföldieket adóztatva rontja nemzetközi versenyképességünket.

Az uniós jogszabályok értelmében a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsának 5 százalékra csökkentése lehetséges – magyarázta. Igaz az intézkedés a költségvetésnek 12,8 milliárd forintos kiesést jelentene. Azonban az áfacsökkentéssel párhuzamosan a Századvég kutatása alapján egy másik irányú javaslat is van. Eszerint az áfacsökkentés mellett egy 6 százalékos szállodaipari ágazati különadót kellene kivetni, és ennek mértékével megnövelnénk Magyarország nemzetközi turizmusmarketing kiadásait.

A költségvetés bevétel kiesését kompenzálná az is, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint egy külföldi turista 100 forintnyi szállásdíj-kiadás mellett további 370 forintot költ el az országban. Vagyis, ha többen jönnek, más területeken is növekszik a bevétel. Ráadásul a szállodaiparnak a szállítói oldalról is az átlagot messze meghaladó a szállodaipar multiplikátor hatása azzal, hogy az iparág más ágazatok vállalkozásainak is jelentős megrendelője. A Századvég kutatása szerint, nemzetközi példák is mutatják, hogy az áfacsökkentés hatására nő a beszerzés, növekednek a beruházások és karbantartások, növekszik a munkaerő-létszáma és bérszínvonala. Jellemző, hogy miután Németországban 2010. január 1-től 19 százalékról 7 százalékra csökkent a szálláshely szolgáltatások áfakulcsa, 2009 és 2013 között 11,7 százalékkal növekedett a vendégéjszakák száma és a nemzetgazdasági átlagnál (6,9 százalék) gyorsabban növekedett az ágazatban foglalkoztatottak száma (10,2 százalék).

Hamvas Zoltán, a Bocuse d’Or Akadémia elnöke, a Gerbeaud és a Michelin-csillagos Onyx étterem társtulajdonosa a Bocuse d’Or szakácsverseny 2016-os, Budapesten tartandó európai döntőjével kapcsolatban kifejtette: fővárosunk 2016-ban rendezheti meg a vendéglátó – és élelmiszeripar vezető szakkiállításának számító Sirhát. Ami a 2014-es Gourmet by Sirha Budapest sikerének eredményeként már hivatalos Sirha eseményként, Sirha Budapest néven kerül megrendezésre. A Sirha nemcsak a szakma legújabb trendjeit mutatja be, hanem több kísérő programmal is kiegészül, amelyek közül a legnagyobb érdeklődés a világ legnagyobb presztízsű gasztronómiai eseménye, a Bocuse d’Or európai döntőjét kíséri. Itt az öreg kontinens reprezentásaiból választják ki a 2017-es Bocuse D’Or Világdöntőn, Európát képviselő tizenegy ország versenyzőjét. Budapest olyan versenytársaktól hódította el a rendezés jogát, mint London, Bécs és a lengyelországi Lodz. A Bocuse d’Or szervezői ezzel is elismerték a Magyarországon az elmúlt években lezajlott gasztroforradalmat, amelynek látványos jele, hogy a régióban egyedül nálunk találni négy olyan éttermet, amely Michelin csillaggal büszkélkedhet. A kulináris világ meghatározó eseményére – ahol minden séfnek magyar alapanyagból kell elkészítenie a fogásokat – a versenyző csapatok mellett közel 20 ezer szakmai látogatót várnak Budapestre 2016. május 10-e és 11-ére.

Czeiszing Miklós a Német Turisztikai Hivatal képviselet (DZT) vezetője arról beszélt, hogy a DZT stratégiáját a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium határozza meg és a terveket évente egyszer a Bundestag idegenforgalmi Bizottsága előtt is megvitatják. A frankfurti központú turisztikai marketing szervezet a világ harminc országában – köztük a jelentős kiutaztatónak számító Magyarországon – rendelkezik önálló képviselettel. A DZT stratégiája téma évekre épül: a kiemelt tematikához -, amilyen 2015-ben a „Tradíció és a hagyomány” -, országszerte számtalan vonzó eseményt kínálnak. A preciz tervezésre jellemző, hogy a szervezet már 2020-ig megtervezte, mely témák kerülnek az adott év fókuszába. Ez is hozzájárult a német beutazás folyamatos növekedéséhez, ami az elmúlt öt esztendőben folyamatos növekedést mutatott. Amíg 2013-ban 71,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, 2014-ben már – a világtrendnél erősebb növekedés mellett -, 75,6 millió külföldi vendégéjszakát könyvelhettek el. A magyarországi utasok által Németországban eltöltött vendégéjszakák száma 2006 óta 67 százalékkal nőtt.

Kollin Gergely, a Bernathe Accor Performance Award díj 2015-ös nyertese, a Novotel Budapest Danube igazgatója, MSZÉSZ Budapesti régió vezetője, aki Az Utazónak korábban már beszámolt arról, miként tudta sikeresen megújítani az Accor csoport Írországi és Angliai szállodáit és miként pozícionálta újra a Novotel Budapest Danube hotelt, előadásában kifejtette: egy szálloda újrapozícionálásánál – elfogulatlanul megvizsgálva, hogy mely szegmensben, vagy akár mikroszegmensben lehet sikeres a ház -, mindig a lehetőségekből és sosem az álmainkból kell kiindulni. Az igazi az, ha a személyzet minden tagja a menedzsmenttől a takarítókig magáénak érzi a közös ügyet és a maga módján értékesítői feladatokat is ellátva járul hozzá a sikerhez. Más kérdés, hogy miközben a szigetországban többségében alulképzett személyzetet kellett motiválnia, mára Magyarországon is érezhető már az a trend, hogy a szállodai szakma munkás dolog és ezért egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében. A siker fontos eleme, hogy mindig ki kell választani és megfelelően érdemes motiválni azokat a húzóembereket, akik a többieket is ösztönözni tudják a jobb teljesítményre.

Neustadtl Dániel, a Hunguest Hotel Heiligenblut (Ausztria) szállodaigazgatója – akivel hamarosan hosszabb interjút közlünk – elsőként az osztrák turisztikai marketing szervezeti felépítéséről beszélt. Megemlítve, hogy mivel Ausztria föderális szövetségi államokból áll, a turizmus marketingért felelős Österreich Werbung 75 százalékos tulajdonosa az osztrák állam, 25 százalék azonban a gazdasági kamarák, vagyis közvetve a turizmus területén dolgozó cégek birtokolják. Az ÖW önmagában 15 milliós eurós éves költségvetéssel rendelkezik, emellett az egyes tartományok marketing szervezetei is saját büdzséből gazdálkodhatnak. A szerényebb költségvetés felett diszponáló Karintia például 8 millió eurót mondhat magáénak. Az ÖW és a kilenc szövetségi marketing szervezet alkotja a 10-ek Szövetségét, amely öt-tíz évre meghatározza az osztrák turizmus marketing irányát.

A szakember arról is beszélt, hogy az osztrák turisztikai szolgáltatók milyen partneri kapcsolatban állnak a tevékenységüket ellenőrző hatóságokkal, amelyeknek szakemberei nem a büntetést tartják az elsődleges feladatuknak. Ezért megjelenésük nem is a bírságról, hanem a konzultációról és az esetleges hibák feltárásáról, kijavításuk ellenőrzéséről, a szakmaiság fenntartásáról szól.