A lajosmizsei Öreg Tanyacsárdában a január idén is az újjászületés időszaka volt, amikor a vendégtér ajtaja egy hónapra hagyományosan bezárult, hogy aztán megújulva, frissen festve induljon újra a magyar gasztronómia egyik ikonikus fellegvára. Csekő Anita értékesítési vezető szerint miközben a gasztronómiai kínálatban új elemeket is felfedezhetnek a vendégek, legalább ilyen jelentős változást hozhat az az új jogszabályi változás, miszerint a cégek, árbevételük egy százalékát adómentesen fordíthatják az éttermekben üzleti vendéglátásra.
Az idei megújulás részeként a Tanyacsárda belső termének hangulata is finoman átalakult. A falra nagyméretű lovaskép került, míg a polcon lovas szobrok jelentek meg, még erősebben megidézve azt a pusztai világot, amely kezdettől fogva meghatározza a Tanyacsárda karakterét.
„Miközben a konyhában a legújabb trendek is megjelennek, a gazdasági háttérmunkában is komoly átalakulás kezdődött. A korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetünk a beszerzések versenyeztetésére, és még tudatosabban kezeljük a beszállítói kapcsolatokat. Mindezt azért, hogy hosszú távon is kiváló minőségű alapanyagokat tudjunk biztosítani vendégeinknek, a lehető legjobb ár-érték arány mellett. Egy hús esetében például egyáltalán nem mindegy, mennyire friss, mennyire stabil a jó minőség, mennyire megbízható a szállítás, és milyen rendszerességgel érkezik az áru. Mivel a piac folyamatosan változik, nekünk is ehhez alkalmazkodva kell stabilan magas színvonalat tartanunk” – magyarázza Csekő Anita.
A Tanyacsárda számára kiemelten fontos, hogy ahol csak lehet, hazai, és lehetőleg helyi termelőktől érkezzenek az alapanyagok. „A környékbeli gazdákkal hosszú távú kapcsolatunk van. Ők pontosan tudják, milyen minőséget várunk el, mi pedig biztosak lehetünk abban, hogy a lehető legfinomabb ételekkel örvendeztethetjük meg a vendégeinket.”
Csekő Anita
Minden a vendégélményről szól
Szavai szerint a programkínálat és a gasztronómiai események is új élményelemekkel gazdagodnak, a hagyományokra építve, ugyanakkor a vendégek visszajelzéseit is figyelembe véve. Vannak például olyan tematikus hétvégék, amelyek annyira népszerűvé váltak, hogy többnapos eseménnyé bővültek, hogy mindenki kényelmesen részt vehessen rajtuk. A cél minden esetben változatlan: a vendégek elégedettsége és az, hogy a Tanyacsárdában töltött idő valódi élményt jelentsen számukra.
„A gasztronómiai kalendáriumunk már az év végéig összeállt, és idén is minden tematikus hétvége más gasztronómiai élményről szól – elemez Csekő Anita. – Vannak olyan visszatérő eseményeink, amelyeket a vendégek már előre várnak, ugyanakkor mindig igyekszünk új elemekkel is gazdagítani a kínálatot.”
Jó példa erre a torkoskodás hagyománya, amely az elmúlt években új lendületet kapott. A farsangi időszakhoz kötődő esemény korábban egyetlen napot jelentett, idén azonban már több alkalommal is megrendezték. „Régen egyetlen torkos csütörtök volt, közvetlenül a farsangi időszak végén. Az utóbbi években azonban azt tapasztaltuk, hogy akkora az érdeklődés, hogy egyetlen alkalom egyszerűen nem elegendő. A vendégek megszerették ezt a hagyományt, és mivel sokan nem fértek be az étterembe, most februárban már két csütörtökön is megtartottuk, sőt pénteki napot is kapcsoltunk hozzá, hogy mindenki nyugodt körülmények között élvezhesse a lakomát. Éppen úgy, ahogy a Tarajos hétvégét is eredetileg kétnapos eseménynek terveztük, de akkora lett az érdeklődés, hogy háromnapossá bővítettük és így már péntektől egészen vasárnapig tartott.”
A tavaszi időszak egyik különleges programja a nőnapi hétvége, amelyet március 7-én és 8-án rendeznek meg, majd ezt követik a nagy kedvencnek számító Sobri halnapok, ahol a legendás „Sobri-féle” halászlé mellett a klasszikus halételek kerülnek a középpontba. A tematikus gasztronómiai hétvégék ráadásul nemcsak az ízekről szólnak, hanem arról a közös élményről is, amely a Tanyacsárda egyik legfontosabb vonzereje.
A hagyományos gasztro programok egészen a böjti időszakig követik egymást. ”Mivel azt látjuk, hogy vendégeink többsége ma már nem tartja szigorúan a böjtöt, mi sem állunk teljesen át a kínálattal. De miközben az étlapon továbbra is szerepelnek húsételek, nagypénteken a hagyomány tiszteletére és a böjtölő vendégekre gondolva természetesen a böjti fogások kerülnek előtérbe.”
Munkában a séfek: Garaczi János és Kovács Attila
Csekő Anita szerint a Tanyacsárdát a közel öt évtizeddel ezelőtti nyitás óta ugyanaz az ars poetica jellemzi: a hagyományos magyar recepteket mindig a kor gasztronómiai trendjeihez igazodva, de a klasszikus ízeket megtartva kínálják a vendégeiknek. Ezt példázza a Töltött ételek hétvégéje is, ahol természetesen az az ikonikus töltött káposzta sem hiányozhat, amely a nagymamáink konyháját idézi. Ugyanakkor az étlapra kerül az a töltött pulykamell is, amelyet bolognai raguval, besamellel és sajttal töltenek meg, hogy aztán ropogós bundában kerüljön az asztalra. A megújuláshoz kapcsolódnak a legmodernebb technológiák és alapanyagok is, legyen szó konfitálásról, szuvidálásról vagy éppen egy újragondolt tészta- vagy rizsfogásról.
A magyar ízek nagyköveteként
A Tanyacsárda szemlélete nemcsak a minőséget garantálja, hanem egyfajta küldetést is jelent: a magyar gasztronómia értékeinek bemutatását. Mert a Tanyacsárdába érkező külföldi vendégek számára sokszor éppen az itt kóstolt ízek jelentik az első találkozást a magyar konyhával. A házi kolbász, a mangalica- vagy szürkemarha-szalámi, a füstölt paprika vagy a hagyományos fűszerek világa olyan élményt kínál, amelyet sokan később is magukkal visznek – nemcsak emlékként, hanem gyakran szó szerint is.
A Dunán érkező szállodahajókkal messzi országokból, gyakran az Egyesült Államokból érkező turisták mellett a Magyarországon működő multinacionális vállalatok külföldi vezetőivel és szakembereivel is itt ismertetik és kedveltetik meg a magyar konyhát. Ennek a missziónak a részeként például a kecskeméti Mercedes gyár eseményein is rendszeresen jelen vannak, ahol a klasszikus magyar ízek és hagyományok bemutatása is fontos szerepet kap.
„Sokan ilyenkor találkoznak először az igazi magyar levesekkel – mondja Csekő Anita. – Azokkal, amelyek zöldségből, húsból, több órán át főzve készülnek, és amelyeknek a gazdag ízvilága teljesen új élményt jelent számukra.”
A tanyasi világ hangulata természetesen a Tanyacsárda étlapján is visszaköszön. A kemencében sült libamáj például az egyik legikonikusabb fogás: a frissen szeletelt hagymával, paprikával és paradicsommal együtt kemencében készített étel alapja maga a klasszikus magyar alapanyag, a libamáj. Ugyanilyen meghatározó szerepet kapnak a magyar szürkemarha legnemesebb részei, a hátszín és a bélszín, vagy a mangalicából készült különböző fogások. És természetesen nem hiányozhat az étlapról a bográcsban főtt gulyás, ahogyan a kemencében sült csülök sem, amely elkészítési módjában és ízvilágában is eltér attól, amit Németországban járva kóstolhatunk.
Csekő Anita szerint a legfontosabb küldetésük közé tartozik az is, hogy a törzsvendégek elégedettségét megőrizzék. Már csak azért is, mert ennek a folyamatosan bővülő körnek gyakori jellemzője, hogy ugyanannak a családnak már a harmadik generációja is visszatérő vendég: a nagyszülők, a szülők és az unokák számára egyaránt ismerős és szeretett hely a Tanyacsárda.
Emellett természetesen az új vendégek megszólítása is kiemelt cél. Ezt szolgálják azok a tematikus gasztrohétvégék, amelyek során olyan klasszikus, mára ritkaságszámba menő, vagy éppen különleges fogásokat is megkóstolhatnak a vendégek, amelyek sokakat később visszatérő látogatóvá tesznek.
Ehhez az élményhez pedig szervesen kapcsolódnak az Új Tanyacsárda messze földön ismert lovas bemutatói is, amelyek a család minden tagja számára különleges programot jelentenek. Így válik teljes délutános kikapcsolódássá egy ebéd, amelyet a pusztai kocsikázás vagy egy látványos lovasbemutató tesz teljessé.
A 2026-os, céges adókedvezmények vonzerejével
A Tanyacsárda összetett élményvilága az üzleti vendégek számára is különösen értékes. Egy reményteljes tárgyaláshoz kötődően sok vállalat választja a Tanyacsárdát azért, mert a fehér abroszos gasztronómiai élmény mellé a lovas programok egyedi, emlékezetes kiegészítést nyújtanak.
Az üzleti vendéglátás szerepe ráadásul az idei évtől új hangsúlyt kaphat. Egy friss jogszabályváltozás értelmében a vállalkozások árbevételük egy százalékáig, reprezentációs keretük terhére adómentesen láthatják vendégül partnereiket éttermi környezetben. Ez a lehetőség pénzügyi szempontból is vonzóbbá teszi az üzleti siker elengedhetetlen feltételének számító személyes találkozásokat és megbeszéléseket, amelyeknek így ismét természetes közege lehet egy vendégszerető étterem.
„Sokan még nem is tudnak erről a lehetőségről – magyarázza Csekő Anita. – Pedig ez azt jelenti, hogy egy üzleti ebéd vagy vacsora mostantól tudatosan tervezhető a reprezentációs keret részeként, és mi felkészülten várjuk, hogy egyre több vállalat fedezze fel újra a személyes vendéglátás jelentőségét.”
Egy olyan helyszínen pedig, ahol a hagyományos magyar ízek, a pusztai környezet és az élményelemek természetes egységet alkotnak, egy üzleti találkozó nem csupán megbeszélés, hanem maradandó élmény is lehet.
Érsek M. Zoltán
