Az X faktorral tarol a Nissan

A Nissan 2001-ben dobta piacra első, közép kategóriás crossover SUV-jét, az X-Trailt. Most itt a legújabb generáció. Nem szögletes, de a történet így még inkább kerek. Kipróbáltuk. Nissan X-Trail Tekna 1.6 teszt.

Van az úgy, hogy egy autó formája akkor sem tetszik, amikor egyértelműen sikeres modellről van szó. Ilyen volt a Nissan X-Trail is, ami nekem túlságosan kockára, szögletesre sikeredett – sokaknak viszont éppen a karakteressége miatt nagyon is tetszett. Ehhez azt sem szabad elfelejteni, hogy az autóspiacon a dizájn tekintetében is akadnak olyan trendek, amelyek akár több évjárat szinte teljes piaci kínálatának formavilágát meghatározzák. Ehhez képest az X-Trail a maga korában még merésznek is tűnt, de éppen ezért meg is osztotta a véleményeket.

A tavaly piacra dobott új X-Trail, kerekdedebb formavilága viszont abszolút beleillik az új trendekbe. Igaz így nem sokban különbözik a többi hasonló kaliberű szabadidő autótól – sőt külsőre a Qashqait-tól is talán csak a méretbeli különbséget látva lehet megkülönböztetni – de mégis eléggé Nissanos ahhoz, rá voksoljanak a márka hívei, vagy azok, akik egy kényelmes, mégis teljes tudású terepjáróra vágynak. Mert az X-Trail nem csak amolyan látszat terepjáró.

Az, hogy éppen hányadik generációról beszélünk az átlag autósnak, vagyis a vevőnek majdnem teljesen mindegy. Miközben itthon sokan a 3. generációt említik, a téma egyik meghatározó portálja már a 4. generációként jegyzi a legújabb modellt. Az elsőt 2003-ig, a másodikat 2007-ig, a harmadikat 2013-ig, a negyediket pedig 2014-től.

Akárhogy is van, az biztos, hogy az X-Trail annak idején akkor került piacra, amikor Európában még arról dúlt a vita, van-e létjogosultsága a hobbiterepjáróknak a városi aszfalton. Az X-Trail pedig a Nissan, 4×4-es szegmensének bivalyerős rokonságába érkezett, amelynek olyan markáns tagjai voltak, mint az 1951-től taroló Nissan Patrol, valamint a Pathfinder/Terrano és a kistestvér dicséretére legyen mondva, hogy a maga kategóriájában ugyanolyan meghatározóvá vált.

Mára a piaci helyzet jócskán megváltozott. Nemcsak, hogy eljött a SUV-ok ideje, de manapság már ez a szegmens az, amelyik folyamatosan növekedve ad újabb lehetőséget a fejlesztőmérnökök és az autógyártók számára valami egyedi, így talán az átlagosnál is sikeresebb modell kifejlesztésére. Ami már csak azért sem kis lehetőség és kihívás, mert a duisburg-esseni egyetem CAR autóipari kutatóintézetének a tanulmánya szerint idén, csak Németországban tavaly több, mint 600 ezer különféle SUV-modellt értékesítettek, ami azt jelenti, hogy minden 5. eladott új autó ebből a kategóriából kerül ki.

Ezért is kulcskérdés, miként sül el egy arculatváltás, aminél az X-Trail esetében Keisuke Otsuki design director hangsúlyosan beszélt arról, hogy a modell tervezésénél a Nissan crossover stílusát megőrizve, a dinamikát, a biztonságot és a funkcionalitást előtérbe helyezve alakították ki az új karaktert. Mindezt úgy, hogy a menedzserek mellett már a családokat is megcélozták a hagyományos 4×4-es értékeket megőrző új modellnél, amelynél azonban az első kerekes változat is bekerült a palettába.

A Nissan X-Trail hullámzó vonalvezetése ugyan kevésbé karakteres, de így kevésbé megosztó, mint amilyen elődjéé volt. Sőt kifejezetten elegánsnak, megnyerőnek is nevezhetjük az új külcsint, amihez elegáns belbecs is társul. Ha az ember a fekete metál külső mellé vajszínű bőrülést választ,- az első kettő fűthető és motorosan mozgatható –  nehéz megállnia, hogy valamelyik elegáns nyugat-európai kaszinó elé hajtson és ott a díszegyenruhás portással nyittassa ki az ajtót, hogy azután a ruletthez induljon visszanyerni az út és az autó vételárát.

De mivel erre semmi garancia, jobban teszi, ha egy hangulatos naplemente után, a kivilágított Pesti utcákon cirkálva – a hatalmas panoráma üvegtetőn beszűrődő fénycsóvákat is díjazva – élvezi ki a 4,64 méter hosszú, 1,71 magas, 1,82 méter széles cirkáló kényelmét. (Ami még akkor is megkérdőjelezhetetlen, ha néhány olcsóbb anyag bizony fellelhető a belső térben.) Az ilyen pillanatot már csak azért is meg kell becsülni, mert aztán jönnek a szürke hétköznapok, jön a család, sőt az 550 literes csomagtartóból is elő kell keríteni a két szükségülést, mert a nagyszülők is beszállnak – nekik azért a könnyebb megközelíthetőség okán inkább a hátsó ülés ajánlott. Az mindenképpen pozitívum, hogy a nagy ajtózsebek és a jó sok tároló hely mindenkinek megadja a lehetőséget arra, hogy elhelyezze azt az apróságot, amit mindenképpen magával szeretne vinni.

A kellemes fogású multifunkciós kormány és a központi érintőképernyős konzol funkcióinak kiismerése ugyan igényel némi gondolkodást – már amennyiben nincs kedvünk a használati utasítást böngészni -, de végül is könnyen meg lehet barátkozni a navigációval . A szó szoros értelmében jól muzsikáló audió funkciói is hamar kiismerhetők, miközben mobiltelefonunk csatlakoztatása is zökkenőmentesen megy.

Így aztán már adhatjuk is a gázt. hogy a sztrádára érve az 1,6-os 4 hengeres dízel 131 lóerejét próbára téve nekifussunk a hivatalos 11,4 másodperc alatti 100 km/h gyorsulásnak. A hatsebességes kézi váltó megfelelő társ ehhez, miközben azt is megnyugvással nyugtázhatjuk, hogy kifejezetten a nagytestű autó igencsak messze van a lomhaságtól. Az pedig külön pozitívum, hogy a visszafogottan lendületes vezetés mellett garantált az 5 liter körüli kombinált fogyasztás, ami a városban mért 5,8-as átlaggal kifejezetten barátságosnak mondható.

Ami az árat illeti, a Nissan most extrákkal, akciósan 6.340.000-től hirdeti a modellt, aminél a belépő modell a manuális váltós, benzines ötajtós 1.6 DIG-T Nissan Visia hivatalos listaára 7.090.000 –forint, míg az Acenta felszereltséget követő benzines, manuális váltós, 1,6 DIG-T Tekna 9.609.000 forint. A full extrás, mauális dízeles 1.6 dCi All mode pedig 10.959.000 forintos listaáron érhető el.

Érsek M. Zoltán