A turisták száma 10-20 százalékkal nőtt, a dél-balatoni vendéglátóhelyek és kisüzletek forgalma átlagosan 10-15 százalékkal emelkedett a tavalyi, jónak számító évhez képest – állapította meg a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete (KISOSZ).
Kertész Rezső, a KISOSZ társelnöke a balatoni szezonértékelő fórumon elhangzottakat összefoglalva elmondta, sokat számított a forgalom alakulásában, hogy az időjárás kedvezően alakult. A vendégek mintegy 80 százaléka belföldi turista volt, sokan hosszított hétvégékre érkeztek az üdülőrégióba. A vendéglátósok visszajelzései szerint elmaradtak a hosszabb ideig a Balatonnál maradó külföldiek, főleg a német és olasz turisták hiányoztak. Az ennek ellenére tapasztalt forgalomnövekedés annak is köszönhető, hogy átjárhatóvá váltak a Szépkártya-zsebek, így a magyarok fel tudták használni az eddig bent ragadt juttatásaikat is a fizetéseknél.
Kertész Rezső cáfolta azokat a híreket, amelyek elszabadult balatoni árakról szóltak. Szerinte áremelkedések voltak, de azt az élelmiszer-alapanyagok árainak növekedése okozta. Míg Balatonfüreden, vagy Siófokon ezt a vendéglősök be tudták építeni az áraikba, a nyugatabbra eső tóparti településeken nem mindenhol sikerült. A legtöbb helyen biztosítottak kedvező árú turista-menüt is, egy sima fokhagymás lángos átlagára 650 forint volt a déli parton, és a sört is jóval olcsóbban adták, mint a horvát tengerparton – sorolta a társelnök.
Beszélt arról is, hogy a vállalkozók beszámolói szerint rendben zajlottak a hatósági ellenőrzések. „Korábban empátiát kértünk, azt, hogy ne délben, a legnagyobb forgalomban tartsák fel a vendéglátósokat, amit idén megkaptunk, köszönjük! – fogalmazott. A nyári szakképzett munkaerőhiány már állandósult a Balatonnál, de idén, szemben az elmúlt egy-két évvel, egy egységet sem kellett emiatt bezárni – mondta Makkos Péter, a KISOSZ fonyódi térségének elnöke. Szerinte összességében zökkenőmentes nyár volt, ellátáshiány nem alakult ki a turistatömegeket vonzó hétvégéken sem.
Nyaranta a diákmunkások segítik ki a balatoni vállalkozókat, akiknél az a legnagyobb gond, hogy nem az egész nyarat, csak többnyire néhány hetet kívánnak dolgozni – mondta több vállalkozó is. Példaként arra, hogy a szezonális munkásokra milyen nehéz építeni, egyikük elmesélte, hogy egy büfést augusztus 20-a előtt egy nappal hagyott ott hat dolgozója, mert szerettek volna még egy nagyot „bulizni” nyár végén.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a 15 dél-balatoni településen a vendéglátóhelyek száma érdemben nem változott az elmúlt hat évben, tavaly 1421 volt a KSH adatai szerint. A kiskereskedelmi üzletek száma viszont 1807-ről fokozatosan 1567-re csökkent a multi-üzlethálózatok terjedése miatt. (MTI)
