A Danubius Hotels az elmúlt öt évben több mint 50 milliárd forintot fordított szállodái megújítására, kizárólag saját forrásból finanszírozva a fejlesztéseket. Kovács Balázs vezérigazgató szerint a beruházások kedvező visszhangra találtak a vendégek körében, ugyanakkor a jelenlegi piaci környezet komoly kihívásokat hoz: az iráni konfliktus nyomán kialakuló üzemanyaghelyzet és a légitársaságok kapacitáscsökkentése miatti kivárás visszafogja az utazási kedvet, miközben a forint erősödése is szűkíti az ágazat nyereségtermelő képességét. A szakember ennek ellenére bizakodó, és azt is reméli, hogy az új kormány nyitott párbeszédet folytat majd a hazai turizmus szereplőivel.
– Az elmúlt években – különösen a Covid-időszak alatt – kormányzati forrásból, célirányosan, komoly milliárdok jutottak a szállodaiparba felújításokra és fejlesztésekre. A Danubius Hotels következetesen végrehajtott beruházási programját mennyiben támogatták az állam által biztosított források?
– Fontosnak tartom leszögezni, hogy a Danubius Hotels az elmúlt évek fejlesztéseit teljes egészében saját forrásból finanszírozta. Az elmúlt öt évben több mint 50 milliárd forintot fordítottunk a különböző felújítási programokra, amelyeket – a korábbi évtizedek gyakorlatához hasonlóan – saját tőkéből, a tulajdonosi háttér erejére támaszkodva, valamint piaci alapon felvett hitelekből valósítottunk meg. Ebben döntő szerepe van annak, hogy a Danubius Hotels tulajdonosa a privatizáció óta az angol Schreier család, és ezért vált lehetővé, hogy a vállalat története során sem felújításra, sem fejlesztésre soha nem vett igénybe állami támogatást. Ami a most zajló, több, mint tízmilliárdos felújítási programra is igaz.
Kovács Balázs a Danubius Hotel vezérigazgatója
– Hogyan értékeli a Danubius Hotels szempontjából a tavalyi évet, és mit mutat eddig 2026?
– A 2025-ös évet leginkább stabilként jellemezném. Nem volt kiugró növekedés, ugyanakkor összességében jó évet zártunk. De fontos megjegyezni, hogy a tavalyi év sem volt könnyű, mert a főszezont akkor is beárnyékolta a már elkezdődő közel-keleti konfliktus. Ami akkor még rövidebb ideig tartott és így a turizmusra gyakorolt hatása sem volt annyira drámai.
Az idei év már jóval ellentmondásosabb képet mutat. Az első két hónap kifejezetten erősen indult, majd február közepétől – az iráni konfliktus eszkalálódásával – egyértelműen negatív fordulat következett be. Ennek kedvezőtlen hatása pedig nemcsak a Danubius Hotels működésében, hanem Budapest és Magyarország turizmusában is jól érzékelhető. Mert talán kevéssé ismert adat, hogy a 2026 február végén kirobbant konfliktust megelőzően Budapest és Tel-Aviv között heti közel ötven járat közlekedett, ami kiemelkedő forgalmat jelentett a magyar főváros küldőpiacai közül. Ez a kapcsolat akkor gyakorlatilag az egyik napról a másikra megszűnt, ami jelentős kiesést okozott a vendégforgalomban. Azóta ugyan bizonyos járatok újraindultak, de messze nem állt vissza a korábbi volumen, így az izraeli vendégek száma jelenleg is elmarad a korábbi szinttől, miközben egy konfliktus a világ egyik meghatározó pontján áttételesen sem használ a turizmusnak.
Az erős forint gyengíti a turizmus profittermelését
– Mit tudtak tenni akkor, amikor az iráni konfliktus eszkalálódása miatt február végén az Öböl-menti térségben leállt a légiközlekedés, és egyik napról a másikra megindultak a tömeges lemondások?
– Abszolút rugalmasan reagáltunk. Ráadásul az első napokban még egy speciális helyzetet is kezelni kellett, mert miközben sok vendég nem tudott megérkezni, ugyanúgy sokan elutazni sem tudtak. Ez üzletileg rövid ideig akár ki is egyenlítette egymást, de ez természetesen csak átmeneti állapot volt. Ezt követően egyértelműen érezhetővé vált a kiesés, különösen az izraeli piacról. Természetesen ilyenkor minden szolgáltató azt keresi, hogyan tudja pótolni a bevétel hiányt, de ez nem megy egyik napról a másikra. Addig pedig egyértelmű, hogy el kell viselni a veszteségeket.
Szerencsére a forgalmat tekintve így sem kell drámai helyzetről beszélnünk és ezért kifejezetten büszkék vagyunk arra, hogy márciusban és áprilisban is sikerült elérnünk az euróban meghatározott bázisszintet.
Ugyanakkor a szállodaipar előtt van egy másik, komoly kihívás: a forint jelentős erősödése. Az elmúlt egy évben közel tíz százalékkal erősödött a magyar fizetőeszköz, miközben a tervezéskor az akkori realitások talaján állva 400 forint körüli euróárfolyammal számoltunk. Ehhez képest most 360 körül mozog az árfolyam, ami érdemben rontja a jövedelmezőséget, mert miközben a bevételeink 60–70 százaléka euróban keletkezik, a költségeink döntő része – különösen a bérek – forintban jelentkeznek. A mostani forinterősödés tehát közvetlen bevételvesztést jelent azzal, hogy egy euróért kevesebb forintbevételünk keletkezik, mint korábban.
A megújult Hotel Danubius Bük
– Miként tudják kompenzálni a forint kiugró erősödését?
– Egy ilyen helyzetben elméletileg kézenfekvő megoldás lenne az áremelés, a gyakorlatban azonban a piac határozza meg az árakat. Egy bizonytalan környezetben, amikor az utazási kedv eleve óvatosabb, nem lehet egyszerűen érvényesíteni az áremelési szándékokat. Ráadásul a helyzetet tovább nehezíti a légiközlekedésben az iráni konfliktushoz kapcsolódó üzemanyaghiány miatti költségnövekedés. A kerozin árának emelkedése már most is hatással van a légitársaságokra, amelyek ezt részben áthárítják az utasokra. És miközben a repülőjegyárak emelkednek, több légitársaság jelentős kapacitáscsökkentést jelzett a nyári szezonra.
Egy esetleges kerozinhiány pedig már valóban drámai következményekkel járna, nemcsak az ágazatra, hanem az utazási kedvre és a fogyasztói bizalomra is. Már önmagában az erről szóló hírek is visszafogják a keresletet, mert a turizmus alapvetően a stabilitásra épül: az utazók akkor foglalnak szívesen, ha biztonságban érzik magukat. Ha bizonytalanság van – akár azzal kapcsolatban, hogy mennyibe kerül az utazás, vagy egyáltalán haza tudnak-e jutni –, akkor inkább kivárnak.
Ugyanakkor, ha a helyzet – remélhetőleg mihamarabb – rendeződik, akkor, ahogyan azt a Covid időszakban is megtapasztalhattuk, a kereslet viszonylag gyorsan visszatérhet. De addig ez a bizonytalanságból eredő kivárás egyértelműen bevétel kiesést jelent az ágazat számára.
A bizonytalan környezet a legrosszabb
– Cégvezetőként már a Covid-időszaka is arról szólt, hogy a korábban elképzelhetetlen helyzetekre rugalmasan kellett reagálniuk. Mennyiben más most a helyzet?
– A pandémia legnagyobb tanulságaként ma már a legváratlanabb helyzetekre is különböző forgatókönyvekkel készülünk, és így a menedzsment mellett az egész csapat bármikor képes gyorsan reagálni a kihívásokra.
A legnagyobb nehézséget most is az jelenti, hogy nincs egyértelmű válasz arra, meddig tart ez a helyzet – mikor záródik pozitív módon az iráni konfliktus, mikortól ér véget a turizmus teljesítményét is negatív módon befolyásoló üzemanyaghiány körüli dilemma. Mert amíg nincs időhorizont, addig a hosszú távú stratégiai döntéseket is nehéz meghozni. Ilyenkor inkább rövidebb távon próbálunk alkalmazkodni.
Az egyik irány például az, hogy jobban fókuszálunk azokra a vendégekre, akik nem függnek a légiközlekedéstől – autóval vagy busszal érkeznek. A vidéki szállodáink esetében a belföldi vendégek megszólítása ilyenkor különösen fontos lehet. Bizakodásra ad okot, hogy az is látszik, hogy a bizonytalan helyzetben sokan döntenek úgy, hogy inkább itthon maradnak Magyarországon, és nem vállalnak hosszabb, kiszámíthatatlan utazásokat. Ugyanakkor a kép nem ennyire egyszerű: a forint erősödése például épp ellenkező hatást is kiválthat azzal, hogy a kiutazók számára a külföldi tartózkodás relatíve olcsóbbá válik.
– Az elmúlt években sok szó esett az inflációról, különösen az élelmiszerárakról. Ez mennyire jelent még kihívást?
– Az élelmiszer-infláció az utóbbi időszakban érezhetően mérséklődött, sőt bizonyos területeken – például a tejtermékeknél – kifejezetten alacsony árszinteket látunk. Ugyanakkor ez egy törékeny egyensúly: ha az üzemanyag árak tartósan emelkednek, az előbb-utóbb a szállítási költségeken keresztül újra megjelenik az élelmiszerárakban is.
– A Covid utáni időszak kiemelkedő kihívása volt a munkaerőpiaci helyzet, a szakemberhiány is?
– Ebből a szempontból most nem állunk rosszul: jelenleg azt látjuk, hogy a munkaerőpiac nem könnyű, de jóval konszolidáltabb, mint korábban. Például a balatoni szezonra való felkészülés során friss tapasztalataink vannak a toborzásról: nem volt egyszerű feltölteni a létszámot, de nem is találkoztunk azzal a feszített, kritikus helyzettel, ami néhány éve jellemző volt.
Ez részben annak is köszönhető, hogy más ágazatok – például az építőipar – lassultak, így kevesebb munkaerőt szívtak el a turizmusból. Amellett az sem mellékes – és erre büszkék is vagyunk -, hogy a Danubius mindig hosszú távú, kiszámítható karrierlehetőséget tudott kínálni. A mi cégünk megbízható, legális munkáltatóként van jelen a piacon, és ennek erős a reputációja, amit a munkavállalók is értékelnek. Jól mutatja ezt, hogy különösen a balatoni szezonban sok olyan kollégánk van, akik évről évre hozzánk jönnek vissza a nyári időszakra. Emellett számos olyan munkatársunk is van, aki évtizedek óta a vállalatnál dolgozik, mert egy ilyen kifejezetten összetartó, lojális csapat mindenkinek nagy érték egy ilyen bizonytalan környezetben.
A munkaerőbe és a felújításba fektetnek
– Mi vezérli a Danubius megújulását szolgáló felújítási stratégiáját? Milyen logika mentén döntik el, hogy hol és mire költenek?
– Ahogy említettem, az elmúlt öt évben több mint 50 milliárd forintot fordítottunk épület felújításokra, ennek közel egyötödét, mintegy 10 milliárd forintot az elmúlt hat hónapban költöttük el. Ez az egyik legintenzívebb fejlesztési időszakunk volt. A megközelítésünk alapja kettős: egyrészt az emberekbe, másrészt az épületekbe fektetünk. Meggyőződésünk, hogy a munkaerő folyamatos képzése legalább olyan fontos, mint az ingatlanállomány folyamatos korszerűsítése.
Ami a szállodafelújításokat illeti, ezekre azért van szükség, mert a portfóliónkba tartó épületek jelentős része nem új építésű. Budapesten mintegy 2400 szobával közel 10 százalékos részesedéssel vagyunk jelen, országosan pedig a teljes szállodakapacitás mintegy 7 százaléka tartozik a Danubiushoz. Ezek az épületek azonban jellemzően évtizedekkel ezelőtt épültek, így a folyamatos megújítás elengedhetetlen. A fókusz az elmúlt időszakban a vendégterek teljes körű korszerűsítésén volt: szobák, lobbyk, éttermek, konferenciatermek újultak meg – kényelmi, esztétikai és műszaki szempontból egyaránt.
– Mekkora szerepet kap az energetikai korszerűsítés ebben a folyamatban?
– Ez kiemelten fontos terület, még ha arányaiban kisebb részt is képvisel – a legutóbbi fejlesztési hullámban nagyjából a beruházások egyharmadát tehette ki. Ugyanakkor ez a terület jelenti az egyik legnagyobb kihívást is, mert amíg egy új szálloda már eleve modern energetikai elvek mentén épül, egy történelmi vagy régebbi épület – például egy belvárosi történelmi hotel vagy a budai várban működő fél évszázados szálloda – esetében az utólagos korszerűsítés rendkívül komplex feladat. A szigetelés, a megújuló energiaforrások integrálása vagy akár a hőszivattyús rendszerek telepítése sokszor korlátozottan, vagy csak jelentős kompromisszumokkal valósítható meg.
Ennek ellenére az elmúlt években 25–30 százalékos energiamegtakarítást értünk el, ami nemcsak költség-, hanem versenyképességi és üzembiztonsági kérdés is. A jelenlegi geopolitikai helyzet ráadásul azt is megmutatja, hogy az energiahatékonyság már nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai kérdés: a kitettség csökkentése kulcsfontosságú. Ezért az energiahatékonyságot célzó beruházások mellett tudatos energiabeszerzési politikát is folytatunk, hogy a diverzifikációval mérsékeljük az árkilengések hatását.
– A felújítások pozitív hatása mennyiben érződik a keresleten?
– Ezek a beruházások természetesen üzleti alapon valósulnak meg, így a megtérülésük alapvető elvárás. Ennek fontos pillére, hogy a megújult, magasabb minőségű szolgáltatásokat a korábbinál értékarányosan magasabb árszinten lehet kínálni, mert a minőségi szint emelésével egy új, magasabb fizetőképességű vendégkör is megszólítható.
Ugyanakkor a felújítások hatását a kereslet alakulásában nehéz egyértelműen meghatározni, mert a vendégszám alakulását mindig az általános piaci környezet határozza meg. Most pedig inkább stagnáló időszakot látunk: a tavalyi évhez képest nincs érdemi növekedés és a belföldi keresletben is látszik egy enyhe csökkenés az év első négy hónapjában. A nyári szezonra is inkább a kivárás jellemzi a foglalásokat – bízunk benne, hogy ez csak átmeneti, és a szezon közeledtével élénkülni fog a kereslet.
Eközben a beutaztató külföldi piacokon is átrendeződés figyelhető meg: az Egyesült Királyságból, Kínából és Olaszországból például visszaesést tapasztaltunk, miközben más piacok erősödtek. Összességében inkább egy kiegyenlítődés zajlik, mintsem markáns növekedés vagy visszaesés. Igaz, Budapesten a külföldi vendégforgalom volumene az év első felében mintegy 2,5 százalékkal nőtt, de ezt a bevételtöbbletet a forint erősödése lényegében elnyelte.
Fejlesztések a Danubius szállodáiban
Az elmúlt időszakban a Danubius Hotels több kiemelt szállodájában is jelentős megújulások valósultak meg:
Danubius Hotel Annabella – a balatoni szállodában mind a 385 szoba, valamint a lobby is megújult, így a klasszikus balatoni hangulat ma már korszerűbb környezetben fogadja a vendégeket.
Danubius Hotel Bük – a szobák, a lobby és a wellnessrészleg korszerűsítése mellett az all inclusive kínálat is megújult: az étterem és a bár mellett egy új kerti pizzázó is bővíti a szolgáltatásokat.
Danubius Hotel Arena – a budapesti szállodában a földszinti közösségi tér kapott új kialakítást.
Danubius Hotel Hungaria – a szálloda megújult étterme a napokban nyit újra.
Danubius Hotel Erzsébet City Center – a belvárosi hotel teljes körű felújításon esett át: a szálloda teljes zárás mellett, néhány hónap alatt újult meg, és ma már a modern városi utazási igényekhez igazodó, korszerű környezetben fogadja vendégeit.
Az új kormány partnerségére várva
– Mint egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, mit várna az új kormányzattól az ágazat nevében?
– Talán a legfontosabb dolog a kiszámíthatóság és a folytonosság. A turisztikai marketing – például a Visit Hungary munkája – kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország versenyképes maradjon a nemzetközi piacon. Különösen a nyári szezon előtt fontos, hogy ez a tevékenység zavartalanul folytatódjon.
Ezen túl alapvető elvárás a versenysemleges működési környezet és a kiszámítható szabályozás. Mert a szakma igényei ebből a szempontból függetlenek attól, hogy éppen milyen kormány van – ezek hosszú távú, strukturális kérdések.
– Vannak konkrét szabályozási területek, ahol változást tartanának szükségesnek?
– Igen, például a szervizdíj rendszere ilyen. Jelenleg a vendéglátásban dolgozók – a pincérek vagy a szakácsok – részesülhetnek kedvezményes adózású szervizdíjból, azonban ez a lehetőség a szállodai dolgozók más csoportjaira, például a recepciósokra nem terjed ki. Ez nemcsak igazságtalanságot eredményez a munkavállalók között, hanem a bérfeszültség miatt a munkaerő-megtartást is nehezíti. Éppen ezért az lenne az ideális, ha a szervizdíj alkalmazhatósága szélesebb körre, akár a teljes szállodai működésre kiterjeszthető legyen.
És miközben pozitív fejleményként értékeljük, hogy hosszú évek után ismét lehetővé vált az üzleti étkezésekhez kapcsolódó, kedvezőbb adózású reprezentáció, amely a szállodai éttermekre is kiterjed, indokoltnak tartanánk, ha ez a kedvezmény a rendezvényszolgáltatásokra – például konferenciákra és bankettekre – is vonatkozna. Hiszen ezek a tevékenységek a szállodák bevételeinek rendkívül jelentős részét adják.
Emellett pedig természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy az ágazat és a kormányzat között rövid idő alatt párbeszéd alakuljon ki.
Érsek M. Zoltán
