A függőleges városnak is nevezett Burj Khalifa (magyarul Burdzs Kalifa, azaz Kalifa-torony) százhatvan emeletével, 828 méteres csúcsával a világ legmagasabb épülete. A 2010. január 4-én átadott dubai felhőkarcolóban a telt ház tizenkétezer főt jelentene. Az egyetlen szépséghiba, hogy a csúcsra törő építményt eredetileg Dubai-toronynak, Burj Dubainak hívták volna, de a megvalósítás végére elfogyott a pénz, és a gazdag szomszéd, a szintén az Egyesült Arab Emirátusokhoz tartozó Abu Dhabi biztosított kölcsönt a befejezéshez. Az épület pedig így, a tervekkel ellentétben, nevében nem Dubai erejét hirdeti, hiszen névadója az utolsó pillanatban Abu Dhabi uralkodója, Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk, a hivatalos elnevezés pedig Burj Khalifa, vagyis Kalifa-torony lett.
Az épület több szempontból is világrekordernek számít.
Több mint 828 méter (2.716,5 láb) és több mint 160 történet, a Burj Khalifa a következő rekordokat tartja:
- A legmagasabb épület a világon
- A legmagasabb szabadon álló szerkezet a világon
- A hozzá fűződő történetek legmagasabb száma a világon
- A legmagasabb elfoglalt padló a világon
- A legmagasabb szabadtéri kilátó a világon
- A leghosszabb utazási távolság a világon
- A legmagasabb kiszolgáló lift a világon
A Burj Khalifa az ötszázöt méteres Taipei 101-et előzte meg kategóriájában, a toronyépületek között – amelynek öt év jutott a trónon –, ötvenkilenc emelettel, valamint 323 méterrel. Az új rekordért, sőt rekordokért hetvenötezer munkás és háromszáznyolcvan mérnök öt évig és három hónapig küzdött. Igaz, a dubai tüske a környezetvédők szemében valódi tüskének számít, az építészek szerint a lényeg mégiscsak az, hogy új fejezetet nyitott a maga kategóriájában. A zöldek nem véletlenül tartják a legpazarlóbb építménynek a Burj Khalifát, amely naponta kilencszázhatvannégyezer liter vizet használ, és még a visszaforgatott hűtővízből is szökőkútóriásokat (százötven méter magas vízsugárral), valamint egy mesterséges tavat táplál.
A Kalifa-toronyhoz egyes számítások szerint háromszázezer köbméter betont és negyvenezer tonna betonacélt használtak fel, s tették mindezt huszonkétmillió munkaóra alatt. A szélsőséges időjárás miatt speciális összetételű betonra volt szükség, ami elviseli a napközben akár ötvenfokos forróságot, ugyanakkor kibírja az épület tömegéből adódó nyomást. Ennek érdekében jeget adagoltak az építőanyaghoz, amellyel többnyire éjjel dolgoztak, amikor hűvösebb és párásabb az idő.
A projekt másfél milliárd dollárt emésztett fel, ezért az összegért a mérnökök kilencvenöt kilométerről is láthatóvá varázsolták Dubai új szimbólumát. A 2010 első munkanapján átadott toronyházban ezernegyvennégy luxuslakás kapott helyet, és negyvenkilenc szintnyi iroda várta büszke tulajdonosait. Három emeletet áldoztak a medencéknek, valamint fitnesztermeknek, de aki a kilátót keresi, annak előbb százhuszonnégy szinten kell átjutnia. Az épületben öt hotel, egy pláza, ezerkétszáz önálló üzlet, valamint százötven étterem is elfért, de a korcsolyapályáról sem feledkeztek meg.
A Kalifa-torony liliomforma-szerkezete Adrian Smith tervei alapján készült, aki elismert név a felhőkarcolók megálmodói körében. A tornyok egymásra támaszkodva ölelik körül a legmagasabbat, méretük – az erőeloszlás miatt – minden oldalon különbözik. A legmagasabb pont alig több mint egyméteres kilengéssel bír. A torony acélszerkezetének teljes hossza háromszázszorosa a párizsi Eiffel-torony magasságának. A Burj Khalifában ötvenhét lift és nyolc mozgólépcső segíti az utazást, és a kétszintes látványliftek még tévét is kínálnak a magasan lakóknak.
