Brigetio – így hívták az itt állomásozó római légionáriusok a mai Komáromot. Ez volt a Római Birodalom egyik jelentős határvárosa. Szerepe létfontosságú volt a török hódoltság ideje alatt is, hisz’ a királyi Magyarország végváraként szolgált.
Az 1594-es ostrom, amely a törökök számára sikertelen volt, mégis arra sarkallta a védőket, hogy kezdjék el a komáromi erődrendszer fokozatos kiépítését. Később, a napóleoni háborúk miatt I. Ferenc magyar király menekülésre kényszerült, de ő is elrendelte a védelem további erősítését. Felújíttatta, valamint két új jobb parti erőd építését kezdeményezte. A Monostori Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legigényesebb és legfejlettebb technikájával készült, mégis, mire felépült, haditechnikai szempontból elavult volt. Emiatt az erőd történelmünkben sosem szerepelt hadszíntérként.
A Monostori erődben fénykorában 8000 katona élt. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyája volt, 1945-1991 között pedig a szovjet csapatok fegyverraktárként használták. Kivonulásuk után az erőd katonai szerepe megszűnt. A klasszicista stílusú hadtörténeti műemléket ma már a nagyközönség is látogathatja. Évente egyre több látványos rendezvény zajlik falai között. Ma ez a város legfőbb nevezetessége. Az erődrendszerhez tartozó Monostori erőd különösen fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, az állandó kiállítások mellett hagyományosan itt rendezik meg – augusztus 12-15 között – a Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivált. Ha a pandémia nem szól közbe, idén a 19-re kerül sor.
A Monostorival együtt épült, a belváros területén található a Csillag- és Igmándi erőd. A Csillagerőd felújítása napjainkban kezdődött el, az Igmándi erőd már évek óta múzeumként szolgál. A komáromi erődrendszer Európa legnagyobb hasonló létesítménye, ezért Szlovákia és Magyarország kezdeményezésére szerepel az UNESCO Világörökség javaslati listáján. A komplexum öt erődjéből három Magyarországon fekszik, körbevéve a várost. A Csillagerőd az erődrendszer legidősebb tagja. Elődje, a Szent Péter palánk 1586-ban épült. Komárom az egykori „hétutcás” településből 1938-ra negyvenutcás város lett. Fejlődésének fontos mérföldköve a Budapest-Bécs vasútvonal megépítése, majd a vasúthálózat fokozatosan bővült tovább Székesfehérvár és Esztergom irányába.
A római legionáriusok felfedezték és élvezték a város alatti forrásokból feltörő 62 Celsius-fokos vizet, amelyet 1967-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. Az 1700 éves múltra visszatekintő fürdőkultúrát a későbbi korok lakói is átvették, a gyógyvíz köré épült fürdő a belvárosban, jól megközelíthető helyen található. A kalcium és magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos hévíz elsősorban gerinc és ízületi betegségek, mozgásszervi problémák, ortopédiai, traumatológiai és idegsebészeti műtétek kezelésére, rehabilitációra alkalmas.
Dunay Csilla
