Festetics-kastély: Keszthely féltve őrzött titka

Képek forrása: Bigstock

Miközben a Balatonban nyártól élvezhetjük a fürdőzés örömét, a magyar tenger partja egész évben számtalan élményt, látnivalót ígér az utazóknak. Ezek közé tartozik a keszthelyi Festetics-kastély, az ország egyik legnagyobb épségben megmaradt történelmi értéke. 

Keszthely mára fizikailag is közelebb került az ország központjával azzal, hogy az M7-esen keresztül gyakorlatilag végig autósztrádán juthatunk le a Balaton nyugati végébe. Ahol persze nemcsak a fürdési szezonon kívül, hanem az év bármely időszakában érdemes felkeresni a méltóságteljes kastélyt, amelynek parkjában már önmagában is érdemes elidőzni, megkezdve egy olyan történelmi utazást, amely az egyik meghatározó magyar nemesi család élete mellett a régmúlt kor díszleteibe is bepillantást enged. A Festetics család ugyanis, amelynek a kastély otthonául szolgált, a 18.században nyerte el a grófi, majd a hercegi rangot, több mint 200 évig tartozott Magyarország legjelentősebb nemesi családjai közé, amelynek tagjai generációkon át fontos szerepet játszottak hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében.

A csodálatos épületegyüttes – amely ma Helikon Kastély néven muzeális intézményként működik -, építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el és ebből az időszakból származik a ma is látható épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusban emelt, közel téglalap alaprajzú, egyemeletes kastély középtengelyében egykoron a földszinten volt a kocsiáthajtó, amely felett a nagyebédlő várta a vendégeket. Ezek falait mindmáig megőrizte a kastély.

Miközben a kastély átalakítása később már többször felmerült, a munkálatokat végül 1792-ben Festetics Pál fia, Festetics I. György kezdte meg, de az 1804-ig tartott időszakban az akkor tervezett U alak két hátranyúló szárnyából klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban csak a déli, könyvtári szárny épült fel. Ezt a korszakot ma a  nagykönyvtár és alatta az egykori levéltár (márványterem), valamit a kápolna őrzi leginkább. 1883–1887 között, Festetics II. Tasziló nevéhez kötődik a következő nagy átépítés és bővítés időszaka. Ekkor Victor Rumpelmayer tervei alapján historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban hosszabbították meg az épület középső, keleti szárnyat, és ekkor vált kompletté a régóta tervezett U alak is azzal, hogy elkészült a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgáló az északi szárny, valamint a torony is, miközben az egész épületet új manzárdtetővel fedték le. Összeségében elmondható, hogy a homlokzatok és a belső terek, a lépcsőházak átalakításával együtt a kastély ekkor nyerte el a mai is látható formáját.

Amivel kapcsolatban külön érték, hogy  kastélyépület belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar történelmi épülettől eltérően a második világháború pusztításai ellenére is részben épen maradt. Más kérdés, hogy a történelem vihara így sem teljesen kímélte meg, mert 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, de a kiállításban ma is látható eredeti berendezési tárgyak szerencsére megmenekültek. Köszönhetően annak, hogy Keszthely szovjet megszállását követően a városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget és az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat. A máig megmenekült tárgyak másik részét még valószínűleg még a fosztogatások előtt mentették ki egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe, ahol azok épségben megmaradtak. Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Az épület többi részét a katonaság, iskolák, járási könyvtár stb. foglalták el.

Miközben a kastélymúzeum megteremtésének gondolata már az ötvenes években megfogant, a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított múzeumban megnyílhasson az első kiállítás 1976-ban. A 2012 óta Helikon Kastély hivatalos nevet viselő kastély ma öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat.

Meichl Gréta