Folyók és találkozások Arrabonában

Másfél évtizede Győr városára még olyan településként gondolt az utazó, amelynek fenséges Városháza előtt, a piros lámpánál, kényszerűen lazíthat, hogy azután kövér gázzal nekifeszüljön a Bécs felé vezető útnak. Ma már szerencsére sztrádán autózhatunk nyugat felé, és az ősidők óta jelentős közlekedési csomópontnak számító város is csendben szépítheti magát a turisták fogadására.
Tavasszal a nemzetközi Mediawave Fesztiválra érkező világjáró, hátizsákos fényírók, a Dunán és a Rábán lapátoló kajakosok színesítik a barokk városképet. Nyáron az idén már 400 éve Győrben őrzött Szent László-herma – a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke – körmenetére, s az ugyancsak a bazilikában őrzött, Írországból érkezett Könnyező Madonna csodálatára érkeznek a zarándokok és a turisták. Ősszel és télen a gyógyvizes élményfürdő vonzza a vendégeket. A tánckultúra, a balett eseményei pedig átszövik a város mindennapjait. Ugyancsak mind a négy évszakban sok érdeklődője van Magyarország leggazdagabb XX. századi képzőművészeti magán- és közgyűjteményeinek.
A magyar munkakultúra és a külföldi világcégek korszerű technikájának első találkozóira a rendszerváltás körüli években került sor Győrött. Ezekből a randevúkból született Magyarország legnagyobb exportőre, az Audi Hungaria, melynek gyárából a TT sportkocsik és nyitott változatuk, a Roadsterek gördülnek ki. Az Audi letelepedése vonzotta a többi világcéget is, megtelt az osztrákokkal közös tulajdonú nemzetközi ipari park, melynek területén a Győrben és Pannonhalmán vendégeskedő II. János Pál pápa is misézett. A százezer ember által hallgatott homília színhelyét emlékkereszt őrzi.
A letelepedő világcégekhez érkező külföldi szakemberek fogadására számtalan panzió létesült Győrött. Ötcsillagos szállodája nincs a városnak, a régi Rába megújult Royalként azonban ugyanúgy igényes szállásokat kínál, mint más magánhotelek. A városközpont szomszédságában található, eddig romokban heverő egykori Frigyes laktanyába luxusszállót terveznek, noha egyelőre a műemlékvédők és a befektetők szakmai vitája késlelteti a beruházást. A hányatott sorsú épületegyüttes – mely a szovjet csapatok győri szálláshelye volt, s az időben pusztult le szinte helyrehozhatatlanul – első háza, a hajdani tiszti kaszinó már megújult. A laktanyát megvásároló osztrák vállalkozó, Michael Leier cége irodaházát rendezte be az általa stílszerűen felújított és megvilágított kaszinóban. Az üzletember további irodaházat, szállót, üzleteket és lakásokat is tervez az épületegyüttesbe…
Kevesen tudják, de a Káptalan-dombon található történelmi városmagjára méltán büszke Győr az ország műemlékekben egyik leggazdagabb városa. A település szerkezetét meghatározza, hogy nemcsak a folyók szabdalják szét, hanem vasútvonal is keresztbe metszi. Főként ez az akadálya annak, hogy a sínek által kettészelt város részei között s a kis-alföldi megyeszékhely többi negyedében is zsúfolt, nehézkes a közlekedés. A vasút fölött átívelő Baross híd rendkívül forgalmas, igaz, a felüljáró és a tavaly átadott aluljáró enyhít a közlekedés gondjain, ám időnként még így is kialakul torlódás.
S ha már a közlekedésnél tartunk: az országban egyedül Győrött működik körgeometriás csomópont – mindjárt kettő is, az egyik a Fehérvári út torkolatánál, a másik az Árkád bevásárlóközpont előtt –, ami speciális, jelzőlámpás körforgalmat jelent. A látogatókat váratlanul éri, hogy a körforgalomba befelé vagy onnan kifelé tartva megállíthatja őket a piros jelzés. Forgalomszervező szakemberek szerint ez a megoldás most Európában a legkorszerűbb, ám a turistáknak érdemes fokozottan figyelniük az egyébként logikus jelzéseket.
Visszatérve az épületekre: kihagyhatatlan a sejtelmes esti fényeiben különösen hangulatos Káptalan-domb a püspökvárral, a bazilikával, az egyháztörténeti kincstárral és a város szülöttjének, Borsos Miklós szobrászművésznek a múzeumával. A Széchenyi tér – barokk bencés templomával, múzeumpatikájával, levéltárával, megyei múzeumával és a sajátos, vitatott építészeti értékű Lloyd-épületével, amely a Mediawave egyik játszóhelye, mozi és művelődési ház – a város nagy rendezvényeinek központja. A teret körülölelő épületeket felújították, járófelülete azonban kopott, rendezetlen. Napjainkban vitatkoznak a tér átalakításáról. Az egyik elképzelés szerint mélygarázst terveznek alá, fölötte teraszok, korszerű, teleszkópos színpad kap helyet. A belvárosiak egy része viszont fás, füves pihenőparkot szeretne a téren.
Győr a tánc és a XX. századi magyar képzőművészet fővárosa. A helyben iskolát teremtő Győri Balett az ország legtöbbet turnézó együttese, bejárták a világot, hatalmas sikerrel mutatkoztak be a New York-i Broadwayn is „Purim, avagy sorsvetés” című előadásukkal. A balett győri bemutatói ma is országos jelentőségű kulturális eseménynek számítanak. Kétévenként a városban rendezik meg az országos táncfesztivált. Sikerén felbuzdulva az idei, köztes esztendőben sem marad táncünnep nélkül a város, több neves együttest fogad nyáridőben. A Győri Nemzeti Színház elsősorban népszerű musicaldarabokat játszik, de emellett klasszikusok és kortárs szerzők drámáit is műsorra tűzik.
A XX. század képzőművészeti alkotásai elsősorban a város rendszerváltás utáni első polgármesterének, Kolozsváry Ernő műgyűjtőnek a jóvoltából találtak otthonra Győrött. Kolozsváry Ernő halála után páratlan gyűjteménye a család Szent István úti lakásában maradt. A gyűjtemény nem múzeum, Kolozsváry Ernő felesége viszont előzetes jelentkezés alapján, lehetőség szerint megmutatja az érdeklődőknek. A gyűjteményben egyébként Ország Lili, El Kazovszkíj, Farkas István, Kondor Béla, Korniss Dezső, Barcsay Jenő, Deim Pál és más jelentős alkotók kitűnő művei láthatók.
Kolozsváry a győri Esterházy-palotából városi képzőművészeti múzeumot alakított ki, itt kapott helyet a Radnai-magángyűjtemény. Ebben különösen kiemelkedők Egry József festményei, de a század legismertebb alkotóinak képei is láthatók a palotában. A város megszerezte a Vasilescu-gyűjteményt is, amely ugyancsak a XX. század magyar remekműveit teszi közszemlére, mégpedig a gyönyörűen felújított egykori zsinagógában, amelyből a Művészetek szentélye lett, s a Széchenyi Egyetem zenei intézete is otthonának tudhatja.
A város idegenforgalmának egyik vonzereje az állatkert, amelyet tíz éve még be akartak zárni érdeklődés hiányában, és azért, mert angol környezetvédők kifogásolták a ketreces állattartást. Az intézmény tíz esztendeje közhasznú társaság formájában működik, és egy kiváló szakember irányításával, a korábbinál sokkal természetesebb körülmények között, több állatfajtát egy közösségben mutat be. A nemrég bezárt, legendás osztrák gansendorfi szafariparkból is hoztak állatokat a győri vadasparkba, amely az utóbbi években megsokszorozta látogatói számát.

Gasztronómia

A győri éttermekben sokféle finom falatot ehet az utazó, de az igazi helyi specialitás az az ország más vidékén nem is ismert, hagymás, ecetes rántott ponty, amely Győrött a nagyobb élelmiszerboltokban és általában a kiskocsmákban is kapható. Az édesszájúaknak a város cukrászdái közül a Bergmann családét érdemes felkeresniük, és emellett még a nemrég megnyílt Toscanában találunk eredeti, édes ízeket.

Egy kis túra

Pannonhalmi Főapátság. Győrtől tizennyolc kilométerre magasodik Szent Márton hegye, jó időben már a városból látszik az ezeréves apátság épülete. A monostorban működik a bencés gimnázium, az idős papok otthona, és Szent Benedek regulája szerint itt élnek a rend tagjai. A regula kimondja, hogy minden vendéget úgy kell fogadni, mint magát Krisztust. Ez a szemlélet tükröződik a pannonhalmiak szíveslátásában.
Az apátságban megtekinthető a szerzetesi élet központja, a közös imák, zsolozsmák színtere, a bazilika, az altemplom, az elmélkedésre, gondolati megtisztulásra szolgáló kerengő, a jelenleg 360 ezer kötetet őrző könyvtár. Szent Benedek olyan fontos szerepet szánt az olvasásnak, hogy a keresztény irodalmat és a görög-római kultúra alkotásait is megőrizte az utókornak.
A monostor csak csoportos látogatás keretében tekinthető meg. A Kosaras-dombon létesült modern fogadóépület az első állomás, ahol negyedórás filmet tekinthetnek meg a turisták a bencés monostor életéről. A gyerekek számára külön interaktív látogatást szerveznek.
Az apátság programjai közül jó szívvel ajánlhatók a templom orgonahangversenyei, valamint nyaranta az Arcus Temporum (Időívek) fesztivál. Ennek keretében egy kortárs alkotás és egy klasszikus zenei mű közötti művészi ív élményének lehetnek katartikus részesei.
Érdemes megnézni az apátság környékét, az arborétumot, a Boldogasszony-kápolnát és az apátság korszerű pincészetét. Annak kóstolóteraszán, a hegyoldalon kellemes, nyugodt órákat tölthetünk beszélgetéssel, a Gál Tibor által telepített pannonhalmi szőlők egyre népszerűbb borait ízlelgetve. A teraszról szép kilátás nyílik a vidékre, a levendulamezőkre, a közeli falvakra. Az apátság gyógylikőrjei, gyógyteái s a levendulaolaj a monostor boltjában meg is vásárolhatók.
Szigetköz. Az „ezer sziget országa” Győrtől húsz-negyven kilométerre található Mosonmagyaróvár irányában. A Szigetköz úgy keletkezett, hogy a Duna lehordta a kavicsot a hegyekből, és hordalékkúpokat képezett. Az így létrejött szigeteken sajátos élővilág alakult ki. Az emberek is birtokba vették a mellékágakkal szabdalt vidéket: tavasszal kihajtották a teheneket az erdős szigetekre, egyikről a másikra úsztatva az állatokat. A ridegmarhákat télen is kint tartották.
A folyószabályozások, árvizek folyamatosan alakították a Szigetköz arculatát. Páratlan élővilága elsősorban a vízről látható. Ásványrárón, Dunakilitiben, Rajkán csónakba, kenuba lehet szállni, s onnan bejárva a vidéket máshol nem megszerezhető élménnyel gazdagodhat a turista. A szélesebb folyóágakból számtalan kisebb nyílik, a fejünk fölött összehajoló fák alatt csónakkal átúszva egy vadregényes világ tárul szemünk elé.