A kormány április 7-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akciótervéhez kapcsolódóan a Magyar Fürdőszövetség a tagsága javaslatai alapján Fürdővédelmi Akciótervre tett javaslatot a kabinetnek.
A Magyar Fürdőszövetség mindenekelőtt felidézte, hogy pontosan mi indokolja az akciótervet. A COVID-19 koronavírus járvány miatt a magyarországi fürdők az elsők között és rendkívüli gyorsasággal zuhantak a válságba. Egy országszerte kitűnően induló évben a legtöbb fürdő már a nyári főszezonra készült. A magas állandó költségek mellett kifejezetten alacsony jövedelmezőségű fürdők utolsó szabad pénzeszközeiket is felhasználták a létesítmények és a szolgáltatások nyári felkészítésére, az ilyenkor szokásos karbantartásokra, kisebb-nagyobb beruházásokra. Ebben a helyzetben március közepén a vendégforgalom ténylegesen néhány nap alatt tűnt el a pénztáraktól, medencékből, fürdőgyógyászati kezelőhelyiségekből. A fürdőüzemeltetők is azt vallják, hogy az emberi élet és az egészség védelme a legfontosabb, ezért a munkatársak és a megmaradt vendégek megóvása érdekében egy hét alatt szinte minden fürdő bezárta kapuit. Bevételeik megszűntek.
A Magyar Fürdőszövetség a hazai fürdőszakma meghatározó szereplőit tömörítő szervezetként a 18.000 munkavállalót foglalkoztató és közel 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözli a Kormány eddigi intézkedéseit. A 2020. április 7-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv szándékával egyetért, egyúttal a részletek kidolgozásához szakmai javaslataival is hozzá kíván járulni.
A magyar fürdők bár nemzetközi versenypiacon, piaci szereplőként dolgoznak, azonban jellemzően köztulajdonban álló gazdasági társaságok vagy költségvetési intézmény formájában működnek. A Kormányhoz eljuttatott megkeresésében ezért a Magyar Fürdőszövetség azt kérte, hogy a részletszabályok kidolgozásánál vegyék figyelembe, hogy a turizmus alapkövének számító fürdők annak ellenére sem minősülnek kis- és középvállalkozásoknak, hogy valós piaci versenyben kell megállniuk a helyüket, ezért a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseit ne korlátozza a Kormány a kkv-kra, vagy alkossanak a hazai fürdőágazatra speciális szabályokat.
Leállt a turizmus. A Széchenyi Gyógyfürdõ és Uszoda üres kültéri medencéi MTI/Mohai Balázs
A fürdők kezdeményezték továbbá, hogy a kifejezetten a turizmus támogatására tervezett, 600 milliárd Ft kerettel bejelentett fejlesztési és felújítási hitelprogramot ne csak a szállodák és éttermek számára tegyék elérhetővé, hanem a fürdőüzemeltetők számára is nyissák meg. A hazai turizmusban a vonzerőt ugyanis az attrakciók jelentik, a vendégek utazási döntéseinél elsősorban nem a szálláshelyek, hanem a desztinációs vonzerők, az attrakciók jelentik a motivációt. Ha a fürdők, mint a válság által legjobban sújtott, turisztikai attrakciók nem tudnak újranyitni és nem lesz fenntartható az üzemelésük a kilábalás időszakában, az egész hazai turizmus újraindulása kerül veszélybe. Érdemes felidézni, hogy a vendégéjszakák 71 százaléka olyan településen képződik, ahol turisztikailag releváns fürdő működik.
A Kormány április 7-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akciótervéhez kapcsolódóan az üdvözlendő eddigi kormányzati intézkedéseken túl a Magyar Fürdőszövetség tagsága javaslatai alapján az alábbi Fürdővédelmi Akciótervre tett javaslatot Magyarország Kormányának.
- A turisztikai ágazat terén, így a fürdőknél is, már most tapasztaljuk az egyre növekvő létszámleépítési kényszereket az üzemeltetők likviditási problémái miatt. A fürdők adatszolgáltatása alapján legkésőbb május végére elfogynak az egyébként is szerény pénzeszköz tartalékok, ezért életbevágó lesz a likvid források elérhetőségének időbelisége, és hogy azok 1 – 1,5 hónapon belül felhasználható módon a gazdálkodó szervezeteknél legyenek.
- Járulékcsökkentésből kimaradók bevonása: A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet és a 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet kiváló és gyors segítséget jelentett, azonban a rendeletek hatálya kifejezetten nem terjed ki a költségvetési szervekre, ezért több fürdő, köztük olyan nemzetközi jelentőségű fürdőüzemeltetők is, mint például a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, költségvetési intézményként nem tudja igénybe venni ezt a turisztikai szereplőknek is szánt válságkezelési pénzügyi eszközt. A Szövetség kezdeményezte, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) e) és m) pontja szerinti, fürdőkre vonatkozó meghatározások a költségvetési szerv kifizetőként nyilvántartott szervezetekre is terjedjenek ki. Ehhez szövegszerű módosítási javaslatot nyújtottunk be.
- Hitelvisszafizetési moratórium: A 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet ezt már sok tekintetben előremutatóan szabályozza, ezen felül javasoljuk, hogy a hitel visszafizetési moratórium terjedjen ki a kötvény alapú kötelezettségekre is.
- A fürdőszolgáltatások áfa-kulcsának azonnali csökkentése: Mára sajnos létkérdéssé vált, hogy a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a fürdőszolgáltatásokra is kerüljön kiterjesztésre 2020. július 1-től az 5% általános forgalmi adó kulcs. Ehhez technikailag szükséges egy kizárólag a fürdőszolgáltatásokra vonatkozó TEÁOR és TESZOR besorolás létrehozása. A 4% turizmusfejlesztési hozzájárulást a szálláshely-szolgáltatókhoz és a vendéglátáshoz hasonlóan javasoljuk alkalmazni a fürdőszolgáltatásokra is.
- Társadalom-biztosítás (NEAK) fürdőgyógyászati térítési díjainak azonnali emelése: A hazai gyógyfürdők hosszú évek óta mélyen az önköltségi árak alatt nyújtanak egészségügyi (fürdőgyógyászati, reumatológiai, rehabilitációs) szolgáltatást a társadalom-biztosítás méltatlanul alacsony társfinanszírozása mellett. A szolgáltatásokat csak az tartja még életben, hogy a fürdők mögött álló tulajdonos önkormányzatok politikai okokból nem engedik megszüntetni ezt a veszteséges tevékenységet, de a válság idején és azt követően ez a veszteségfinanszírozás más tevékenység bevételéből nem lesz tovább fenntartható. Javasoltuk, hogy a 2012. óta nominálisan is változatlan fürdőgyógyászati térítési díjakat azonnal emelje meg a Kormány 50%-kal, ugyanis először várhatóan csak a belföldi piaccal fog újraindulni a gyógyturizmus, a hazai gyógyvendégeket pedig fenntarthatatlan lesz továbbra is túlnyomóan önköltségi ár alatt kiszolgálni. A gyógyászati szakdolgozói bérek 2012. óta 82%-kal emelkedtek a fürdőkben.
- A kezeléseket felíró reumatológus szakorvosok („fürdőorvosok”) működését a társadalom-biztosítás nem finanszírozza. Egy átlagos fürdőorvosi szakrendelő éves fenntartása 1 fő szakorvossal és 1 fő szakasszisztenssel számolva jelenleg 19-22 millió Ft költséggel jár, míg bevétele éves szinten (!) nem éri el a 100 ezer Ft-ot sem. Javasoltuk, hogy a NEAK az általa (még ha alacsony szinten is) támogatott kezelések felírásához szükséges fürdőorvosi vizsgálatok és utóvizsgálatok elvégzéséért biztosítsa a járóbeteg szakrendelőknek nyújtott finanszírozást.
- Gyógyfürdőkúrák bevezetése önálló SZÉP-kártya zsebként: A belföldi turizmusnak hatalmas lökést adna és ösztönözné a hazai vendégek itthon maradását, ha a Széchenyi Pihenőkártyával igénybe vehető szolgáltatások között önálló zsebként létrejönnének a gyógyfürdőkúrák. Ebből a programból legalább egyhetes gyógyfürdőkúra és annak szállásköltsége – legfeljebb a fürdőkúra értékének mértékéig – lenne fizethető.
- Önálló Fürdőfejlesztési Program és Fürdőenergetikai Program indítása: Kértük Magyarország Kormányát, hogy a hazai fürdők működési hatékonyságának és környezeti fenntarthatóságának érdekében indítson el egy önálló Fürdőfejlesztési Programot a fürdőszolgáltatási alapinfrastruktúra modernizálásáért. A program az idei évben tervezési feladatokkal megalapozható, 2021-ben már a tényleges beruházások megkezdésére is sor kerülhet. Kezdeményeztük továbbá, hogy a Kormány egy önálló fürdőenergetikai fejlesztési programmal segítsen csökkenteni a működés fix költségeit és a környezetterhelést. 2020 őszén akár már el is indíthatóak azok a pilot projektek, amelyek jó gyakorlatként szolgálhatnak a szélesebb körű energetikai fejlesztésekhez.
- Vízkészletjárulék: A fürdők a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál a vízjogi engedélyben lekötött vízkészletüket a kialakult válsághelyzet miatt nem használják fel sem termálvíz, sem gyógyvíz és talajvíz esetében, viszont fizetni kell a fel nem használt vízmennyiségért is. Javasoltuk, hogy az engedélyekben lekötött vízkészlet megtartása mellett csak a tényleges, mért fogyasztás után kelljen megfizetni a vízkészlet járulékot az éves bevallásnál. A javaslatcsomagunk ezen pontja megvalósult.
- A fürdőüzemeltetést szabályozó rendelet módosítása: A közfürdők üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet módosítását a fürdőszakma közel egy évtizede igyekszik elérni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. A jelenleg 24 éve hatályos rendelet annyira elavult, hogy betartása már alig lehetséges és indokolatlan többletköltségekkel terheli a fürdőüzemeltetőket. A rendeletnek úgy a szellemisége, mint a konkrét előírásai sürgős felülvizsgálatra szorulnak. Bár az új, módosított rendelet normaszövegének szakmai egyeztetése legutóbb a tavalyi évben megtörtént a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, az új rendelet még mindig nem lépett hatályba, pedig az semmilyen költségvetési kiadással nem járna. Kértük, hogy a Kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a rendeletmódosítás mielőbbi hatályba léptetéséhez!
