A grúz nyelv napját április 14-én ünneplik, ugyanis 1978. április 14-én sikerült egy 100 ezres tüntetésen kiharcolni, hogy a Kaukázuson túli nép hivatalos állami nyelve a grúz legyen.
A Nyelv Napja apropóján Zaal Gogsadze, Grúzia magyarországi nagykövete április 15-én ünnepélyes keretek között adta át az Istvánovits Márton Grúz Könyvtárat az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
Grúzia a legek országa. A világ legrégebbi bortermelője, az ország a világon harmadikként vette fel a kereszténységet 328-ban, nem tízes hanem húszas számrendszert használnak. A nyelvük sem szokványos, a grúz kartulinak csupán három nyelvrokona van. Speciális nyelvtani rendszerük az évezredek során mit sem változott. Az írásuk az egyik legtökéletesebb rendszer az ősi ábécék között, 33 betűt tartalmaz, és nem használ kapitálisokat. Az ábécé vélhetőleg a 4. században született, az első írásos emlékeik az 5. századból származnak. Érdekes összefonódás, hogy az első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Artsil grúz király megbízásából.
A most átadott könyvtár a néprajztudós Istvánovits Márton nevét viseli, aki életét a kaukázusi népek tanulmányozásának szentelte. Az ELTE hallgatóinak a Tbiliszi Egyetemmel közös képzésen lehetőségük van megismerkedni a kartulival, a könyvtár pedig segíti a képzésüket.
