Ha kizökken az idő…

Tudjuk, sokan már azt is megérzik, amikor évente kétszer beköszönt a nyári, majd a téli időszámítás. Ám az alvás és ébrenlét megszokott ritmusa a megfigyelések szerint akkor „zökken ki” igazán a normál kerékvágásból – sőt, akár teljesen fel is borulhat –, ha az ember rövid időn belül két-három időzónánál többet lép át. (Ez a sugárhajtású repülőgépek, a jetek elterjedésével vált lehetségessé, s ebből a szóból ered a sokat használt angol kifejezés, a jetlag – a nagy időeltolódás miatt kialakuló fáradtság.) Minél messzebbre utazunk, szervezetünk annál nehezebben képes alkalmazkodni az új feltételekhez.

Igaz, e téren van némi különbség a szerint, merrefelé kerekedünk fel. Jó ideje ismert ugyanis, hogy az emberek többsége hamarabb fel tudja venni a napi ritmust, ha nyugat felé veszi nyakába a világot, és lassabban, ha keletnek indul. Ennek egyszerű oka van: az időzónák nyugat felé történő átlépésével – ha pl. repülőn Európából Amerikába vagy Ázsiából Európába tartunk – megnövekszik a nappali, ébren töltött órák száma. Mivel ezt a változást a szervezet könnyebben elviseli, megérkezés után nem olyan nehéz az elalvás. Fordított esetben – amikor „együtt repülünk” az idővel – időt vesztünk. Mivel a nap jócskán lerövidül, ahhoz, hogy gond nélkül elaludjunk, az addiginál jóval hamarabb kellene elálmosodnunk. (Kevesebb nehézség adódik viszont abból, ha észak–dél irányban, nagyjából azonos időzónán belül utazik messzire az ember, ez önmagában nem borítja fel a napi ritmust.)
Az alvászavarok általában 4-7 nap alatt, fokozatosan rendeződnek, ám az „időutazás” számos egyéb következménnyel – kimerültség, étvágytalanság, hányinger/émelygés, fokozott szomjúságérzet, fejfájás, orrfolyás, bizonytalanná válás, szédülés, emlékezetkihagyás, ingerlékenység, enyhe depresszió stb. – is járhat. Nem mindegy tehát, milyen állapotban érkezik meg az ember úti céljára, s kezd bele a dolgos hétköznapokba, avagy a nyaralásba, üdülésbe.

Indulás előtt

A kimerültség legjobb ellenszere a fitt, egészséges szervezet. Emiatt eleve előnyben vannak azok, akik rendszeresen edzik testüket – fizikailag ők eleve sokkal ellenállóbbak –, ám azok is sokat tehetnek a többnapos nyűglődés elkerüléséért, akik indulás előtt néhány héttel kezdik el a testmozgást.

Jelentős mértékben megkönnyíti az adaptálódást, ha az utazás előtti napokban a szerint toljuk ki vagy hozzuk előre egy-egy órával az elalvás és az ébredés – ezzel együtt a főétkezések – idejét, amihez majd alkalmazkodnunk kell. Amennyiben ez megoldhatatlan, „gyorsított eljárásként” ajánlatos az induláskor azonnal átállítani az órát az úti célnak megfelelő időre, s ekkortól a pihenés és az ébrenlét ritmusát ehhez közelíteni.

Kedvező hatással van nemcsak az utazás egészére, hanem az átállásra is, ha az ember nyugodtan, pihenten száll fel a repülőre. Aki munkahelyi és magánügyeit rendben tudja, annak kevesebb gondot jelent a gyors időzónaváltás következményeinek leküzdése.
A krónikus betegek indulás előtt beszéljék meg orvosukkal, hogyan állítsák át gyógyszereik bevételének idejét, a cukorbetegek pedig az inzulin adagolását.

Útközben

Általában mindenki tudja magáról, hogy tud-e aludni a hosszú repülőutakon. Akinek ez könnyen megy, igyekezzen olyan gépre jegyet váltani, amelyik akkor van levegőben, amikor a célállomáson éjszaka van.

Aki nem képes a fedélzeten aludni, az is relaxáljon minél többet, szundítson egyet-egyet. (Ezt segíti elő az is, amikor az interkontinentális utak során az utaskísérők elsötétítik a repülőgép ablakait.) Nekik különösen célszerű olyan járatot választaniuk, amelyik helyi idő szerint késő délután landol, így megérkezés után hamar le tudnak pihenni.

Helyezzük kényelembe magunkat! Bújjunk ki a szoros cipőből, húzzunk vastag, puha zoknit, frottír „papucscipőt” (van, ahol ilyet minden utas kap a légitársaságtól), ha szoros lenne, lazítsunk ruházatunkon. Ne ódzkodjunk a szemkötők, füldugók, nyakpárnák és felfújható párnák használatától, a célállomáson már egy-két órányi pihenésnek is érzékelhető a jótékony hatása!
Bánjunk óvatosan a nyugtató- és altatószerekkel! Bármennyire is ajánlatos, hogy minél kipihentebben érkezzünk, számolni kell az esetleges mellékhatásokkal (bódultság, trombózisveszély stb.) is. Altatóként jobb egy kicsit olvasni, aki pedig szereti a levendulaolaj illatát, csöppentsen pár cseppet zsebkendőjére vagy kispárnájára, kellemes, nyugtató hatással lesz rá az is.
Ébrenlét idején rendszeresen tornáztassuk meg a lábunkat, álljunk fel, sétáljunk, guggoljunk, hajlítsunk egypárat, nyújtóztassuk meg tagjainkat. A sok üléstől ugyanis lelassul a vérkeringés, feldagad a láb, fokozódik a végzetes vérrögképződés veszélye!

A repülőgép száraz levegője kiszáradást okozhat, ami önmagában képes kibillenteni a szervezet egyensúlyát. Ennek ellenszere a sok alkoholmentes – lehetőleg szénsavmentes – ital, ásványvíz fogyasztása. Bánjunk csínján viszont a teával, kávéval és az alkohollal! Valamennyi közismerten vízhajtó hatású, az alkohol a légnyomáskülönbség miatt ráadásul a szokásosnál is jobban elbódítja az embert, tovább nehezítve a leszállás utáni helyzetet.

Fontos szerepe van az ételválasztásnak. Együnk könnyen emészthető, szénhidrátszegény fogásokat, minél több fehérjét, zöldséget, gyümölcsöt. Előnyös az is, ha a pihenéssel együtt igyekszünk a meleg és hideg étkezések idejét is a célállomás időpontjaiéhoz közelíteni. Ezt az „üzenetet” fogadja az agyalapi mirigy, amely a szervezet ébrenléti és alvási ritmusáért felelős, illetve a gyomor, így hamarabb képesek leszünk alkalmazkodik az új körülményekhez.

Aki 10-12 időzónát átlép utazása során, lehetőség szerint álljon meg egy-két napra egy közbülső állomáson. Ha erre nincs mód, ám több órát várakozni kell az átszállásra, pihenjen egyet egy repülőtérhez közeli szállodában, zuhanyozzon le – ez javítja a közérzetet, és új energiákkal tölti fel az embert.

Megérkezés után

Amint leszállt a repülőgép, azonnal állítsuk át az óránkat a helyi időre (ha eddig még nem tettük volna meg), és minél kevesebbet gondoljunk arra, hány óra van éppen otthon. Első nap semmiképp se dobjuk bele magunkat az éjszakai életbe – ez még jobban felborítja a belső egyensúlyt –, ehelyett aludjunk egy jó kiadósat.

Igyekezzünk mielőbb követni a helyszínen szokásos reggeli-ebéd-vacsora időpontokat.
Napközben, legyünk bármennyire is álmosak, lehetőleg ne aludjunk (ha mégis, legfeljebb 1-2 órát), mert ez lassítja az átállás folyamatát. Töltsünk minél több időt a napfényen vagy világosban, ez egyértelműen segíti biológiai óránk „újraprogramozását”. A leszállást követő napon kerülendők az alkohol- és koffeintartalmú italok, mivel kifejezetten megnehezítik a természetes alkalmazkodást.
Akinek már megérkezése napján dolgoznia kell, mind fizikailag, mind szellemileg fittebbé teheti magát egy kis testmozgással. A frissítő kocogás vagy némi edzőtermi munka valóságos energiabomba a szervezet számára.
Hosszú repülés után hasonló előnyökkel jár a masszázs. Ha késő délután vagy este érkezünk meg, kérjünk relaxáló kezelést – a test ellazul, könnyebb nyugovóra térni. Nappal viszont, ha energizáló hatásra van szükségünk, vegyünk vérpezsdítő masszázst, ettől szervezetünk új életre kel.