Négy keréken határon innen és túl a Fertő tónál, kihagyhatatlan kerekezés a Tisza-tónál és extra panorámás bringázás a Velencei-tónál. Ha már úgysincs olyan meleg, érdemes a nyeregbe pattanni.
Ötcsillagos bringasztráda. Fertő tó kerülés: 125 kilométer
Mindenekelőtt rögzítsük: 125 kilométer nem kevés, de azért a nagy távolságtól nem kell rögtön megijedni, jó tervezéssel a kevésbé gyakorlott túrázók számára is abszolválható ezt a táv, sőt akár tizenéves gyerekkel is – igaz, nem egyhuzamban, hanem 2-3 nap alatt. A terep könnyű, hiszen az út mindvégig sík vidéken vezet át. Osztrák oldalon ráadásul rendkívül jó minőségű és biztonságos az út, van ahol még sövénysáv is elválasztja egymástól a szembejövőket, és sűrűn találni pihenőhelyeket, ahol piknikezhet a csapat – szóval nem véletlenül mondják, hogy igazi biciklis sztrádáról van szó. És persze az sem a véletlen műve, hogy a B10-es Ausztria egyetlen olyan kerékpárútja, amely ötcsillagos értékelést kapott a Német Kerékpárklubtól (ADFC). A felminősítés persze nem csak a remek infrastruktúrának szól, hanem annak, is hogy csodálatos útvonalon kanyarog az aszfaltcsík.
Lake Neusiedl in Podersdorf Fotó:Bigstock
„Az út vadregényes tájakon át vezet a nádrengeteg mentén, csodás kilátást kínálva a tóra, idilli szőlőskertek, nedves rétek és sós tavak sokasága között. A tó megkerülésére vállalkozókat számtalan panzió és szálloda várja, így a kirándulás kellemes hétvégi programmá bővíthető. Az utat akár le is rövidíthetjük és Illmitzből átkelhetünk a tavon hajóval Mörbisch am See-be, így az útvonal igazán családbarát.” – írja burgenlandi turisztikai hivatal. Az utazást azért nem árt alaposan megszervezni: ha nem foglalunk időben szállást, akkor a szabad ég alatt éjszakázhatunk vagy csak drágán jutunk szobához. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy vonattal nem minden esetben zökkenőmentes a kerékpárszállítás a Fertő tó közelébe.
Gátra fel! Tisza-tó: 65 kilométer
Az úti beszámolók szinte kivétel nélkül két fő érvet hoznak fel arra, hogy miért kell legalább egyszer a Tisza-tónál bringázni. Az egyik az, hogy könnyű terepen, jobbára végig a gát tetején lehet hajtani, így minden percben látni a vizet, a túra során pedig megannyi perspektívából tárul elénk a tó. A másik érv pedig az, hogy szinte végig biztonságos, autómentes vagy csekély forgalmú utakon vezet a túra – de csak szinte. Mert Poroszló és Tiszafüred között a 33-as útra kell rátérni egy rövidebb szakasz erejéig, ezen az etapon pedig nagy forgalomra, ráadásul sok teherautóra is kell számítani, ami nem veszélytelen. A Tisza-tó menti bringás szakasz egyébként része az Eurovelo 11 nemzetközi kerékpárútnak, amely Norvégiától Görögországig szeli át Európát. A túra során persze érdemes sok helyen megállni, akár egy fürdésre, hallakomára vagy épp a Tisza-tó kalandközpontjaként emlegetett sarudi élményfaluban. Kár lenne kihagyni a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumot, amely interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát.
Gyorsan egy jót tekerni! Velencei-tó: 33 kilométer
A fővárosi bringások számára a Velencei-tó tökéletes választást, ha csak gyorsan kiszakadnának a betonrengetegből: még vonattal is elég szűk egy óra ahhoz, hogy a belvárosból a tóparti bringatúra kezdőpontjáró jussunk. Persze a közelség csak egy a Velencei-tó melletti érvek sokasága közül. Remek utak, jól kiépített kerékpáros infrastruktúra, és a számos természeti érték, kulturális látnivaló miatt is ideális választás a vidék. Ráadásul a 33 kilométeres tókerülés kezdő túrázóknak, ritkán bringázóknak is könnyen teljesíthető feladat. Ha Velencétől észak, vagyis az M7-es autópálya felé indulunk, akkor rögtön az út elején érdemes lehet kis kitérőt tenni Nadap felé: néhány éve építettek egy új, különleges kilátót, amelyről az egész tavat és vidékét jól belátni. Ehhez csak úgy két kilométeres kerülőt kell tenni, igaz, emelkedő akad jócskán ezen a szakaszon.
Fotó:Bigstock
Visszatérve az eredeti útvonalhoz, az M7-es sztráda és a tó között tekerhetünk. Ezen a szakaszon a Szúnyog szigethez érdemes betérni – meg egy jó ebédre a csárdába, ahol „már 150 évvel ezelőtt is halászok főzték ott híres halászleveiket.” Ezután a pákozdi arborétum és a doni emlékmű lehet a következő állomás, hogy aztán a tó nyugati végét abszolválva Dinnyés felé vehessük az irányt. Onnan az agárdi, gárdonyi strandok, büfék „tesztelése” után érünk vissza Velencére.
Bereczk Imola
