Ezen a hétvégén majdnem minden Harry Potterről szól majd Debrecenben, ahol programok sokaságával szervezik meg az első HP-hétvégét. Másként, de szintén varázslatosnak ígérkezik a Magyarhoni Földtani Társulat ásványkiállítása is, amelyen többek között az Év ásványáról lehet majd sokat megtudni. Az épületek és virágok kedvelőinek Szegedre érdemes utazniuk: bejárható lesz a Reök-palota és feltárul egy különleges orchideagyűjtemény is.
Harry Potter-hétvége Debrecenben
Fotó: Czinege Melinda
Az első Debreceni Harry Potter-hétvége öt helyszínen, rengeteg műsorral és kikapcsolódási lehetőséggel várja közönségét február 23. és 25. között. A Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és Némethy-Szilágyi Norbert első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal álmodták meg a közelmúltban a találkozót J. K. Rowling hétkötetes regénysorozata nyomán, mely nemcsak könyvben, hanem a filmvásznon is futótűzként aratott világsikert.
A háromnapos fesztivál többek között moziélményt, Slam Poetry-estet és varázslatos éttermi menüt kínál Harry Potter világából, de nem csalódhatnak azok sem, akiket elsősorban az ismert sorozat szereplőinek öltözete varázsolt el. A találkozó fontos üzenete az is, hogy debreceni közösségek és vendéglátóhelyek összefogásával valósulhat meg.
A Harry Potter-hétvége egyik kiemelt közreműködője Kostyál Viktor grafikus-karikaturista lesz, aki az Apolló Mozi vendégvárójában pár perc alatt bárkiből roxforti diákot varázsol. Közönségtalálkozóra érkezik Debrecenbe Harry magyarhangja, Gacsal Ádám szinkronszínész, míg a legkisebbeket varázspálca-készítő foglalkozásra hívják a szervezők. Az első Debreceni Harry Potter-hétvége mindhárom napján számára „galleonbarát” kávéakciók és meglepetések várják a közönséget, míg egy belvárosi étteremben megismerhetjük a varázslatos roxforti ízvilágot.
A találkozó részletes programja itt olvasható.
Különleges ásványok és meteoritmaradványok
Fotó: asvanyborze.hu
Az év ásványa, a korund, valamint drágakövek, frissen talált meteoritmaradványok, kész ékszerek, ékszerkészítési alapanyagok és dísztárgyak is várják az érdeklődőket február 24-én és 25-én a 16. Lelkes Ásványbörzén a MOM Sportban. A szervezők közleménye szerint a Magyarhoni Földtani Társulat 2016 óta évente kihirdeti az Év ásványa cím nyertesét, amely 2024-ben a korund lett.
A korund (alumínium-oxid) a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány. Mind a zafír, mind a rubin a korund ásványok családjába tartozik, és mindkettőből különleges ékszereket is készítenek. Az ásvány a színét a kémiai szerkezetében lévő nyomelemekből kapja, e szennyeződések nélkül színtelen lenne. A króm nyomai például vörös színt adnak a korundnak, így rubin lesz belőle; egy sor más nyomelem többféle színt ad a korundnak, ezek a zafírok, de a színtelen korundokat is zafíroknak nevezik. A rendezvényen fotó- és ásványkiállítás mutatja be az év ásványát.
A közleményben felidézik, hogy január 21-én egy több mint egy méter átmérőjű aszteroida lépett a Föld légkörébe Németország felett. A kisbolygót a becsapódás előtt egy magyar csillagász, Sárneczky Krisztián fedezte fel. A Magyar Meteoritikai Társaság expediciója a helyszínre utazott és 4 darab maradványt talált. A nagyközönség ezeket a meteoritokat a 16. Lelkes Ásványbörzén láthatja először egy rögtönzött kiállítás részeként.
A közlemény szerint a helyszínen többek között a barlangokat bemutató 3D vetítés, interaktív földtudományos játszóházak és bemutató, drágakő-határozás, szakmai előadások, kreatív játszóház és UV-lámpás ásványbemutató is várja az érdeklődőket.
A helyszínen 120 hazai és külföldi kereskedővel, 2000 négyzetméteren várják a nagyközönséget. Bővebb információk a programokról a www.asvanyborze.hu weboldalon találhatók – áll az összegzésben. (MTI)
Újraindulnak az épületbemutató séták szegedi Reök-palotában
Fotó: reok.hu
Újra rendeznek rendszeres épületbemutató sétákat a szegedi Reök-palotában, a látogatók minden hónap egyik szombatján megismerkedhetnek a szecessziós épület történetével, jeles lakóival és rejtett szépségeivel – tájékoztatta a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) sajtóreferense csütörtökön az MTI-t.
Kertész Lilla közölte, hogy a pandémia szülte korlátozások vetettek véget egy időre a népszerű programsorozatnak; az intézmény azonban februártól közkívánatra visszahozza állandó rendezvényeinek sorába a szegediek és turisták körében egyaránt kedvelt sétákat.
Minden hónap egyik szombatján két palotaséta-lehetőséget kínálnak azoknak, akik szívesen töltenék Szeged egyik legszebb épületének, a szecesszió világhírű ékkövének megismerésével a délelőttöt. 10 órától gyerekeket és családjaikat várja a REÖK: a Fedezd fel a Reök-palotát! – vezetések alkalmával játékos formában kalauzolják végig a látogatókat a neves Reök család egykori otthonán. Szülői kísérettel így a kisgyermekek is felfedezhetik a több mint százesztendős épület titkait.
A 11 órai, Virágzó öREÖKség címet viselő, felnőtteknek szóló sétákon a látogatók bebocsátást nyerhetnek az épület máskor nem látogatható részeire is. Megismerhetik az itt élt család tagjainak sorsát a – ma már a többi közt kortárs képzőművészeti kiállítóhelyként működő – palota történetén keresztül, és számos érdekességet is megtudhatnak Magyar Ede építész remekművéről. A 117. évébe lépő palota épülete kívülről is csodálatot vált ki az arra járókból, a részletes és színes információkkal, izgalmas anekdotákkal szolgáló idegenvezetések résztvevői azonban egész friss szemmel tekinthetnek majd az impozáns, kétszintes palotára.
Az újrainduló sorozat első palotasétáit február 24-én tartják, ezekre már jelentkezhetnek az érdeklődők.
Az 1907-ben elkészült műemlék épületet a fiatalon elhunyt kiváló építész, Magyar Ede tervezte Reök Iván vízépítő mérnök – Munkácsy Mihály unokaöccse – megbízásából. A szecessziós palotát 2007-ben újították föl, és azóta működik összművészeti központként.
Tematikus programokon mutatják be a szegedi füvészkert orchideagyűjteményét
Fotó: Szegedi Füvészekert
Tematikus sétákon mutatják be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének virágzó trópusi orchideáit vasárnap, majd február 24-én – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Február első napjaiban a füvészkert orchideagyűjteményének különféle fajaiból és fajtáiból csaknem száz tő virágzik egyszerre. Ezeket ismerhetik meg részletesen az előzetes regisztrációt követően induló szakvezetéseken az érdeklődők vasárnap, majd február 24-én.
Az orchidea- vagy kosborfélék a növényvilág formai változatosságuk, speciális szaporodás-biológiájuk és életmódjuk miatt is különleges, legnagyobb fajszámú családja. Akár 30 ezer természetes módon kialakult faj is tartozhat a családba, emellett mintegy 150 ezer hibridfajta létezik.
A kosborfélék a sivatagok és gleccserek kivételével szinte minden szárazföldi élőhelyen, valamennyi kontinensen előfordulnak. A Kárpát-medencében több mint ötven – kivétel nélkül talajlakó – faj őshonos.
A mérsékelt égövön üvegházakban nevelt trópusi orchideák nagy része ősszel és télen hozza látványos és egzotikus virágait, az SZTE Füvészkertjében található orchideaház is ilyenkor mutatja legpompásabb arcát. A botanikuskert gyűjteménye mintegy félszáz nemzetség több mint 250 egyedét mutatja be, ezek között vannak botanikai fajok és hibridek is.
A legtöbb trópusi orchideánk melegházi és fán lakó (epifita) életmódot folytat, de vannak köztük talajlakók is, mint a rendkívül egzotikus megjelenésű – nevüket virágjuk érdekes alakjáról kapó – papucsorchideák. A kert hidegebb körülményeket igénylő orchidea fajai közül a tél közepén a – Délkelet-Ázsiából származó, hosszan tartó virágai miatt népszerű – csónakorchideák kezdik bontogatni szirmaikat.
Azok, akiknek nem megfelelő a tematikus séták időpontja, márciustól szombatonként 10-től 15 óráig láthatják a füvészkert orchideagyűjteményét.
