Mesebeli várromok, páratlan kulturális örökség, gasztronómiai kalandok és adrenalinfokozó kihívások földön és vízen, ezek várják a Besztercebánya régió vendégeit. „Za hormai, za dolami – Hegyen innen, völgyön túl” szól a régió szlogenje, és tényleg megtalálható itt minden, ami egy felejthetetlen élménytúrához szükséges. A határ közelében lévő füleki vár helyén a XII. században egy fából épült erődítmény állt, melyet a tatárjárás miatt építettek át, a legendák szerint Fulkó lovag, akiről még Jókai is írt.
Még a tatárt is túlélte
Hogy igaz-e, hogy a vár ura a tatárjárás elől menekülőket harangszóval becsábította, kifosztotta és meggyilkolta, valószínűleg sohasem tudjuk meg. Egy biztos, IV. Béla királyi oklevelében már szerepel az egykori vulkán bazaltcsúcsára emelt kővár, ugyanis az uralkodó egy sokkal földhözragadtabb bűntett, hamis pénz veretése miatt kobozta el azt tulajdonosától. Füleknek a későbbi századokban olyan urai voltak, mint Csák Máté, Zsigmond király és Thököly Imre. A felújított, kilátóterasznak sem utolsó Bebek-bástyában helytörténeti kiállítás ismerteti meg a betérőt a vár és környéke történelmével.
Fülek az egyedülálló, országhatárokon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark területén található. Az őslénytani lelőhelyekben és különleges vulkáni képződményekben rendkívül gazdag geopark többnapos kirándulást is megér. A romjaiban is fenséges füleki várat pedig már csak a páratlan kilátás miatt is kár lenne kihagyni.
Szlovákia azonban ezen kívül is számos csodás várrommal büszkélkedhet. A Garam menti várak útján lévő erődítmények hajdanán a gazdag bányászvárosokba vezető utat védték. Egyikük korszakalkotó projekt része lett: a 12 éve felújítás alatt álló Revistyét egyszerre barangolhatjuk be fizikai valójában és a virtuális valóságban, teljes középkori pompájában. Csupán egy mobilos alkalmazásra és a rom területén lévő QR-kódok beolvasására van szükség, és máris évszázadokat repülünk vissza az időben, amikor újra állnak a falak! Ugyan Vitéz Jánossal – akinek Mátyás adományozta a várat – nem futunk össze, de az erődítmény utolsó uraival, a Dóczyakkal még közös szelfit is készíthetünk. Revistye vára is rendszeres helyszíne különféle kulturális és kézműves-rendezvényeknek, például a Kísértetvárak éjszakája programnak.
Égen, vízen kalandozás
Családosoknak, kezdőknek is fantasztikus élmény a vadvízi evezés az Ipoly folyón. Az idelátogatóknak a Splavuj Ipeľ csapata (splavujipel.sk) biztosít csónak-, kajak- és kenukölcsönzést, szívesen segítenek a túra kiválasztásában is. A táj békés, a sodrás nem túl erős, az itt fészkelő jégmadarak röptét figyelni pedig örök emlék. Egyedül a szúnyogok keseríthetik meg a túrázó életét a másfél-két órás ereszkedés alatt.
Skalkát és a Körmöci-hegységet jól ismerik a hazai síelők, de kevesen tudják, hogy a történelmi Körmöcbányától pár kilométerre található Szlovákia legnagyobb via ferrata komplexuma. Ha az evezés az Ipolyon nem emelte meg eléggé az adrenalinszintet, a via ferrata legnagyobb nevezetessége, a nyolcvan méter hosszú, negyvenöt méter magasban lévő függőhíd garantáltan megteszi. A drótkötél híd hetven centi széles, a vaslécek között 50 cm hézag tátong. Embert próbáló feladat átkelni rajta! Mellesleg ez a vasalt út legkönnyebb szakasza… A via ferratán speciális védőfelszerelést kell használni, ami a skalkai Relax Központban bérelhető pár eurós díjért (maga a pálya ingyenesen látogatható).
Apropó Körmöcbánya! Körmöcbánya szabad királyi és bányaváros kiváltságait Károly Róbert uralkodása idején nyerte el a 14. században. A pénzverés joga volt a legjelentősebb kiváltság, és ezt a mai napig űzik a városban. Itt található a világ legrégebben folyamatosan működő pénzverdéje, készítenek benne egyedi érméket, plaketteket és befektetési aranyat is.
A fallal körülvett óváros festői látványt nyújt. Főterén áll a gótikus Szent Katalin-templom, amelynek fő nevezetessége a 15. században épült orgona, különleges hangját az évente megrendezett Körmöci orgonafesztiválon ismerhetjük meg.
Szent Péter esernyője
Mikszáth regényéből lehet ismerős Besztercebánya, az egykor dúsgazdag bányaváros. Közép-Szlovákia legnagyobb városa pezsgő kulturális élettel büszkélkedhet, az egyik legjelentősebb diákváros. Az óvárosban minden lépésnél szembejön a történelem. A késő gótikus Mátyás-házban egykor Mátyás király és Beatrix szállt meg (ma múzeum), a Bethlen-házban 1620-ban Bethlen Gábor fejedelmet választották magyar királynak. A gótikus, reneszánsz és barokk csodák közül is kiemelkedik a zöld terméről híres Thurzó-ház és a díszes Beniczky-ház. A város legrégebbi épülete a Szent Borbála szárnyas oltárnak helyet adó Szűz Mária-templom, román stílusú alapjai 1255-ből származnak.
Ha a látogató belefárad a városnézésbe, speciális gasztrosétán vehet részt a főtér kocsmáit végigjárva. Mi a kocsmázást a Pilsner étteremben kezdtük, ahol az előételekhez nemcsak méltán híres sörükkel, de a 280-féle bor egyikével is koccinthattunk. A Zsolnay csempékkel burkolt Davaj Het sörözőben lángost kaptunk sörkorcsolya gyanánt, a Vörös Rák étterem pedig ízletes falatkákat kínált a helyben főzött sörökből összeállított kóstolóhoz. Mindez csupán 21 euróért! Az éttermi kínálatból itt lehet válogatni.
Hűsölés a bányában és a templomokban
A két fantasztikus bányaváros után érdemes egy igazi bányát is felkeresni, Gömörben, a Magyar Királyság „vasszívében” minden hétvégén leereszkedhetünk a nyustyai bánya tárnáiba. Ma már nem nemesfémeket, hanem grafitot, piritet, zsírkövet és magnezitet bányásznak itt. A helyi kis múzeumban a bányászat történetén kívül ezeknek az ásványoknak a felhasználásával is megismertetik a látogatót.
Ha pedig Gömörben járunk, egy helyi étterembe, a kolibába betérve nem hagyhatjuk ki a bányászok kedvelt eledelét, a krumpliból darált hússal készült, savanyú káposztával és pirított szalonnával tálalt kiadós gömöri gombócot.
Gömör másik nevezetessége a gótikus templomok útja, ami a térségnek az Európai Örökség kitüntetett 12 gótikus templomát foglalja magában. Különösen szép a hetvenfős Kiéte 13-14. századból származó, középkori freskókat őrző piciny temploma és a magyar szenteket felvonultató Karaszkó 13. századi temploma, amelynek falain a Szent László-legenda jelenetei elevenednek meg.
Biobor a kiadós vacsorákhoz Kevesen tudják, hogy Közép-Szlovákia is neves borvidékek hazája. És egy ideje a bioboroké is… 1997-ben alapították a Domin & Kušický családi pincészetet a nagykürtösi borúton. 40 hektáron művelnek szőlőt, szigorúan vegyszer nélkül. Nevükhöz fűződik az első szlovák ökoültetvény, Chardonnay-juk pedig az első szlovák biobor lett. Népszerű termékük a Pinot Gris, de az erdei gyümölcsös Pinot Noir is megtalálható a gazdag kínálatban. Egy kiadós vadvacsorához nem lehet jobbat választani.