Hétvégi turizmus: szomorú vagy vidám vasárnap?

Fellendítheti a turisztikai szolgáltatók forgalmát az üzletek vasárnapi zárva tartása – fogalmazott Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára, aki több érintett intézmény, szervezet vezetőjével tartott közös sajtótájékoztatót 2015. január 27-én, Budapesten. Az MTI tudósítása szerint kifejtette: a szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók, azaz a turisztikai szakma egyetért a pihenőnap bevezetésével, a szabad vasárnap ugyanis a szabadidő-turizmus fellendülését vetíti előre. Kitért arra, hogy az ágazatban dolgozók – a munkavállalók mintegy 11 százaléka – felkészültek a megnövekvő forgalom kiszolgálására.

A kormány alapvető célja az emberek életminőségének javítása, amelynek több fontos tényezője van, köztük a magasabb jövedelem, amiből egyre több pénz marad a családoknál – mondta, hozzátéve: az életszínvonal javulásának másik fontos tényezője, hogy minél több szabadidő álljon az emberek rendelkezésére, amelyet a családok tartalmas, közös programokkal tudnak eltölteni. Utalt az Institute for Health and Productivity Management (Egészség és Munkahelyi Termelékenység Intézet) nemzetközi felmérésére, miszerint a munkahelyi hiányzások 50-60 százaléka a fáradtságra és a stresszre vezethető vissza. Az amerikai székhelyű nonprofit intézet szerint a dolgozók egészségére, rekreációjára fordított összeg a vállalatoknak legalább két-háromszoros megtérülést eredményez, a kipihent munkaerő jobban teljesít.

A motivált munkavégzéshez szükség van a feltöltődésre, amelyhez a vasárnapi pihenőnap bevezetése is hozzájárulhat – hangoztatta Ruszinkó Ádám. Kitért arra is, hogy a kormány a SZÉP-kártya rendszer megerősítésére törekszik a rekreáció elősegítése érdekében, ami idén is megtartja kedvezményes adózását.

A sajtótájékoztatón a szabadidő- turisztikai ipar ismert szereplői, a múzeumok, a fürdők, és az állat- és növénykert képviselői egyetértettek abban, hogy a szabad vasárnapok bevezetésével megélénkül a forgalmuk, nőhet a látogatottságuk.

Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a múzeum látogatóinak 45 százaléka 26 év alatti, 12 százaléka 6 év alatti, akik többnyire hétvégén a családjukkal látogatnak el a tárlatra. A hétvégi forgalom egyébként is jelentős, arra számítanak, hogy a szabad vasárnapok bevezetésével kétnapos kirándulásokat tesznek majd a családok, amellyel az ország több múzeumának látogatottsága megnőhet.

Hanga Zoltán, a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivője ismertette: 1,77 millió látogatót fogadtak tavaly, ezzel az állatkert az ország leglátogatottabb kulturális intézménye. Fő vonzereje, hogy a család minden tagjának nyújt tartalmas szórakozást.

Győri Tamás József, a több száz egyesületet, 12 ezres tagságot tömörítő Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szerint az intézményeiket összeköti az, hogy a virtuális világ helyett a valóság megismerésének lehetőségét nyújtják az embereknek. Magyarország 20 ezer kilométernyi turistaút-hálózattal rendelkezik, az infrastruktúra komplex fejlesztésével szeretnék elérni, hogy az emberek kimozduljanak a természetbe, amihez a szabad vasárnap teszi lehetővé az időt.

Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára ismertette, hogy a mintegy kétszáz magyarországi fürdőhely jelentős nemzetgazdasági értéket képvisel: a szektor fürdőszolgáltatásból származó bevétele megközelíti az évi 50 milliárd forintot, a látogatóik száma meghaladja a 30 milliót. Ezt a fürdők az elmúlt három-négy évben folyamatosan tartani tudták. Az egészségturizmushoz is jelentős hozzáadott értéket képviselnek. Úgy vélte, a kereskedelemben bevezetendő vasárnapi zárva tartás a szabadidő eltöltésére ösztönzi majd a családokat, a szövetség a fürdők forgalmának élénkülésére számít, és 20 százalékos bővülést vetít előre a SZÉP-kártyák felhasználásával.

Azoknak a szervezeteknek a képviselői, akik más véleményen vannak, nem vettek részt a sajtóeseményen. Korábban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása miatt különösen nagy lesz a veszteség a határ menti településeken, ahol a vasárnapi bevásárlóturizmus elmaradásával kiürülnek az éttermek is, és elmaradnak a hétvégére a szomszédos országokból érkező szállodai vendégek is. A döntés súlyosan érinti a Balatont is a nyári főszezonban, mivel a tömegek jellemzően éppen a hét végére telítik meg a tópartot. Ugyan a törvény szerint a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne, ami a Balatonnál nem életszerű engedmény. Ez még inkább igaz a fővárosra, ahol a hétvégi szabadidős turisták a jellemzők, akik szeretnek vásárolni. Ilyenek főleg az orosz, kínai és arab vendégek, akik magas turisztikai költése jelentős részben abból fakad, hogy nagyon sok pénzt hagynak az üzletekben. Napjaink turistaigényeitől teljesen elrugaszkodott állapot, hogy a szezonban a Váci utcában zárva tartsanak a boltok vasárnap, amikor a legtöbb külföldi látogató sétálgat ott – érvelt a főtitkár.

A MUISZ elnöke, Erdei Bálint elnök is annak veszélyét látja, hogy szűkülnek a bevásárlóturizmus lehetőségei, és az egy-két napos, elsősorban a hétvégékre fókuszáló csomagok csökkenése várható, ami a határ menti régiókat különösen sújtja majd. Hasonlóképpen bajban lesznek azok a szervezők is, akik távoli országokból, például Kínából, Japánból érkező, jellemzően rövid időt egy, maximum két éjszakát Budapesten eltöltő csoportoknak szerveznek európai körutat, hiszen nem mindig sikerül úgy alakítani a programot, hogy ne essen bele a vasárnap a budapesti tartózkodásba. Pedig épp ezek a turisták mutatják a legnagyobb költési hajlandóságot – erősítette meg az MSZÉSZ-főtitkár érveit. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyéni, rövid városlátogatásra, city breakre leginkább a hétvégén hozzánk érkező szabadidős turisták számára is érvágás lesz a boltok zárva tartása, de még nagyobb érvágás lesz az üzlettulajdonosok számára a jelentős forgalomkiesés.