Hólánctól a profilmélységig – tanácsok a sítúrára indulóknak

Nem lehet elégszer elismételni: tortúrává válhat a sítúra, ha az utazás előtt nem készítjük fel megfelelően az autót, hiszen mindenekelőtt biztonságban és időben el kell jutni a sípályákig a jeges, havas utakon.

Még ma sem egységes az európai szabályozás a téli gumik használatáról, vannak olyan országok, amelyekben elviekben nem kötelező a hidegben, hóban, jégben is biztosabb tapadást nyújtó abroncsok használata. Az országonkénti szabályok tanulmányozása helyett érdemes azonban téli abroncsot szereltetnie kocsijára annak, aki ezt még nem tette meg és téli autós utazást tervez, sítúrára indulna. Egyfelől a saját biztonsága érdekében nem lehet kérdéses a megfelelő abroncs használata, másfelől pedig azért: van, ahol nem kötelező ugyan a téli abroncs, ám baleset esetén nem fizet a biztosító, ha nem az időjárásnak megfelelően volt felkészítve az autó. Vagyis visszaüthet a spórolás. Érdemes észben tartani azt is: az még nem elég, hogy van téli gumi a kocsin, annak jó állapotúnak kell lennie. Már csak azért is, mert a Magyar Autóklub összesítéséből kiderül, hogy például Ausztriában november 1. és április 15. között a téli gumi használata jeges, havas vagy hókásás utakon kötelező, s a téli gumiabroncs minimális profilmélysége személygépkocsinál 4 milliméter. Szlovéniában ugyanakkor az Autóklub szerint elegendő a 3 milliméteres profilmélység.

Indulás előtt gyors ellenőrzés

Nem csak a gumikat, hanem az egész autót javasolt átvizsgáltatni indulás előtt, különös tekintettel a fékekre, futóműre, fényszórókra. Érdemes időt áldozni a tetőcsomagtartó, tetőbox ellenőrzésére is, hogy ne az utolsó pillanatban legyen kapkodás, ha netán eltűnt egy alkatrész, vagy a szerelési útmutató, s legyen idő a precíz, biztonságos felszerelésre.

Kulcsfontosságú a hólánc beszerzése is. Miként a téli abroncsoknál, a láncnál sem egységes az európai szabályozás, ám ez esetben sem érdemes hezitálni – jobb rögtön beszerezni a láncot. Ausztriában adott esetben kötelezővé tehetik egy-egy szakaszon a lánc használatát, s nem hajthat tovább – sőt, akár büntetésre is számíthat – az, akinél nincs hólánc. Ahogy az abroncsoknál, úgy a láncnál sem csak a szabályok miatt érdemes áldozni erre az eszközre, hiszen valóban adódhatnak olyan útviszonyok, amelyeknél már kockázatos lenne lánc nélküli autóval haladni.

Középpontban a méret és a mintázat

A megfelelő hólánc kiválasztása nem egyszerű, hiszen tucatnyi gyártó kínál hóláncot. A legegyszerűbbeknél és legolcsóbbaknál a gumi futófelületére keresztben – létrát mintázva – fekszenek fel a láncok. Ez a típus – habár nem drága – nem a legjobb választás, mert a keresztirányú csúszást nem gátolja. A háromszög mintázatú jobb ennél, a legjobb pedig a rombusz-mintázatú: ez meggátolja az oldalirányú csúszást, miközben jól megkapaszkodik, vagyis kellő mértékben hajtja előre a kocsit. Különösen fontos a pontos méret megválasztása is – az abroncsra írt méretadatokra kell támaszkodni. A vásárláskor érdemes beszerezni olyan kesztyűt, ami nem túl vastag, lehet benne szerelni, de véd a hidegtől és jégtől. Itt érdemes megjegyezni: ma már számos alternatívája van a láncnak, kaphatók hókengyelek vagy hókarmok is, amelyek szintén a kerék méretéhez igazodnak. S akadnak olyanok is, bár jóval drágábban, amelyeknél az adaptereket már az indulás előtt fel lehet szerelni a kerékre, így azokra szükséges esetén már könnyebben rögzíthető a segédeszköz.

A hólánc megvásárlása után érdemes azt nyomban próbaképpen felszerelni. Vészhelyzetben, hidegben, kietlen úton, sötétben nehéz ugyanis kitapasztalni a hólánc felszerelését. Éles helyzetben a felszerelés után néhány méteres próbán kell meggyőződni a rögzítéséről: a lerepülő lánc autóra és emberre egyaránt veszélyes. A láncot mindig a hajtott kerékre kell szerelni. Típustól függően legfeljebb 30-50 kilométeres sebességgel lehet haladni lánccal, ezt azonban nem érdemes teljesen kihasználni. Főként azért nem, mert nemcsak elindulni és haladni, hanem megállni is nehezebb, és a nem hajtott, azaz a hólánc nélküli kerekek miatt fékezéskor keresztbe csúszhat az autó. A hólánccal csak hóban szabad közlekedni, száraz úton komoly károkat okozhat futóműben, a gumiabroncsban és az útburkolatban.

Felkészülni a káoszra

Fontos, hogy extrém helyzetekre is felkészüljön az utazó az indulás előtt. Mielőtt legyintenénk erre, érdemes felidézni: nem volt olyan rég, amikor ezrek rekedtek a hó és a dugó fogságában az M1-es és az M7-es autópályán. A kocsi tankját indulás előtt érdemes teljesen feltölteni, s menet közben javasolt sűrűbben rátankolni, hiszen baj esetén az üzemanyag mennyiségétől is függ, meddig lehet járatni a motort, azaz meddig lehet fűteni. Érdemes telefontöltőt, pokrócot, kisebb hólapátot, jégkaparót is bekészíteni az autóba, valamint annyi innivalót, hogy hosszú, akár 10-12 órás veszteglés se okozhasson gondot.

Legyél az első hozzászóló "Hólánctól a profilmélységig – tanácsok a sítúrára indulóknak" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*