Békés vármegye rejtett kincse, a Szarvasi Szárazmalom, nem csupán ipartörténeti emlék: interaktív programjai révén a látogatók valódi időutazáson vehetnek részt. Amit már csak azért sem érdemes kihagyni, mert Magyarországon egyetlen szárazmalom található működőképes állapotban és eredeti helyén: ez a szarvasi Szárazmalom.
Szarvas szívében, egy árnyas kis utcában bújik meg az ország egyik legkülönlegesebb műemléke – egy hely, ahol a múlt nem vitrin mögött porosodik, hanem mozgásba jön. A Szarvasi Szárazmalom 1836 óta őrzi a paraszti világ tudását és mesterségét, és ma is működőképes állapotban idézi fel a 19. századi mezőgazdasági technikát. Az egykor három lóval forgatott, heregubót fejtő és kölest hántoló malom ma a történelem iránt érdeklődők, családok és iskolás csoportok kedvelt célpontja.
A szárazmalmok külön kategóriát képviselnek az őrlőszerkezetek világában: évszázadokon átívelő történetük során olyan helyek voltak, ahol nem víz, hanem állati vagy emberi erő mozgatta a mechanikát. Már a középkorban is menedékhelyként és stratégiai pontként tartották őket számon – hazánkban különös becsben álltak ezek az épületek. Szarvason kizárólag száraz- és szélmalmok működtek, amelyekről már 1722-ben is említést tettek az írásos források.
A malomhoz fűződő különös érdekesség, hogy egykor külön emberek, úgynevezett csúvárok gyűjtötték össze a háztartásokból az őrölnivaló gabonát. Ezek a csengőkkel felszerelt kocsival közlekedő fuvarosok a város utcáit járva szedték össze a terményt, hogy aztán a malomba szállítsák. A név eredetéről érdekes legenda maradt fenn: a 19. század közepén Dorozsmán élt egy német molnármester, aki saját kocsijával hordta be a környékbeli termelőktől a gabonát. Minden indulásnál németül kiáltotta: „Zu fahren!”, vagyis „Indulás!” A magyar falusiak ezt a kifejezést hallva kezdték a szállítókocsisokat „csúvároknak” nevezni – a szó pedig azóta is őrzi ennek a régi molnárvilágnak az emlékét.
A Szárazmalom épületének különlegessége nemcsak a kora, hanem az is, hogy eredeti szerkezetével, a kerengővel együtt maradt fenn – ez a sátortetős, sokszög alaprajzú épületrész egykor lóerőre épült gépezetek szíve volt. A falak között megelevenedik az egykori munka ritmusa, az interaktív bemutatókon a látogatók testközelből ismerkedhetnek meg az őrlés, darálás, hántolás folyamataival, sőt, a bátrabbak akár maguk is kipróbálhatják a hajtást. De a malom falai között nemcsak a gabona zaja zsong újra – a sokféle program révén egy egész korszak éled újjá. Egyedülálló lehetőség ez arra, hogy a látogatók ne csupán megértsék, hanem meg is érezzék, milyen lehetett az élet a gépek kora előtt.
M. G.
Fotó:visitszarvas.com