Miközben a háborúk és különösen a II. világháború szörnyű pusztítást végzett történelmi épületeinkben, az állami felújításoknak köszönhetően az elmúlt két évben több olyan egykori csodás kastély épülete nyerte vissza régi fényét, amelybe ellátogatva a látvány szépsége mellett a magyar történelem emlékeinek feltárulása is gazdagítja az utazót.
A Budapesttől alig 80 kilométerre fekvő Fejér megyei Nádasdladány páratlan szépségű épületegyüttese a Nádasdy-kastély, amely a Magyarország egyik legősibb arisztokrata családjának számító Nádasdy családhoz kötődik. Az épületegyüttes a birtokszerző fia, Nádasdy Ferenc (1842–1907), és felesége, gróf Zichy Ilona (1849–1873) megbízásából Linzbauer István tervei alapján épült fel.
Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona, aki 1868 júniusában kötött szerelmi házasságot a pesti egyetemi templomban, aktívan részt vett az átépítésben. Szerelmük jeléül közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami abban a korban merész újításnak számított. Az átalakítások során a kastélyhoz egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is hozzátoldottak. Az 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára 1876-ban készült el a Tudor-stílusban épült historizáló kastély. Ahol a belső terek, a könyvtár, a kápolna és az ősök csarnokának megjelenése Hauszmann Alajos építész nevéhez fűződik.
Megszületését beárnyékolta, hogy miközben a párnak négy gyermeke született, a családi boldogságot 1872-ben először az alig féléves Anna halála törte meg, majd édesanyját, Ilonát vitte el 24 éves korában a bécsi kolerajárvány, nem sokkal a negyedik gyermek születését követően. Ilona még megélhette, hogy elkészülnek a nádasdladányi kastély újjáépítésének tervei, és az alapkőletételnél is jelen volt. A 31 évesen megözvegyült gróf, nehezen viselve a tragikus veszteséget, egyedül folytatta a kastély építését, amelyben örök szerelmének emléket állítva úgy rendezte be a szobákat, mintha hitvese is ott élne vele. A gróf többet nem házasodott meg, gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét.
A felújított, interaktív kiállítótérrel is gazdagított épület fő ékessége az ősök csarnoka, amelynek falaira visszakerültek az egykori családtagokat ábrázoló eredeti festmények, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Valentiny János és Emil Adam alkotásai. Az itt található szürke mészkőből készült kandallót a nádból felszálló kacsa, a Nádasdyak címere díszíti, alatta olvasható a család jelmondata: „Si Deus pro nobis, quis contra nos?”, „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”
Kocsis Erika
