Jean Bernard Léon Foucault 1851. márciusában mutatta be a párizsi Panthéonban a Föld forgását elsőként demonstráló híres kísérletét. Még ugyanebben az évben, szintén Párizsban és ugyancsak egy inga segítségével Auguste Bravais is bizonyította bolygónk forgását. De mi, magyarok sem tétlenkedtünk, a világon harmadikként, 1880-ban Kunc Adolf és Gothard Jenő a szombathelyi székesegyházban szintén elvégezték az ingakísérletet.
De nemcsak erről híres Szombathely, hisz’ régészeti kutatások bizonyítják, hogy a város a Kárpát-medence legrégebbi folyamatosan lakott városi rangú települése. Claudius császár alapította Savaria néven, de 860 körül a város már a salzburgi érsek fennhatósága alatt állt, majd a győri püspökség birtokába került. A Rákóczi szabadságharc idején a várost felváltva birtokolták kurucok és labancok.
A bajokat csak tetézte az 1711-es pestisjárvány és az 1716-os tűzvész, amelyben elpusztult a vár és a városháza is. Alighogy felépítették, árvíz, majd újabb tűz sújtotta, de Szily János püspöknek köszönhetően felépült a híres, Templom-téri barokk épületegyüttes, mely ma is a város egyik büszkesége. Ő építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amelynek alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajó-szárnyakkal. Itt folyt le az a bizonyos ingakísérlet.
Szombathely lakói méltó módon ápolják a római kori emlékeket, hisz’ Savaria a mai Magyarország területén lévő legkorábbi városi rangú római kori település volt. A 2. századtól Pannonia superior tartomány vallási központja, később Pannonia Prima tartomány székhelye lett. A hagyomány szerint itt született a későbbi tours-i püspök, Szent Márton, aki a libákról híresült el. Úgy tartják, Márton szülőházának alapjaira épült a mai Szent Márton-templom. Szombathely püspöki székhely, s mint ilyen, jónéhány keresztény műemléke van. A belváros is kuriózum: máig őrzi középkori formáját. A Fő tér, ahol egykor a heti piacot tartották, műemléképületek sokaságát láttatja.
A hajdani pestisjárvány emlékére állított neogótikus Szentháromság szobor méltó középpontja a középkori épület- együttesnek. Hauszmann Alajos tervezői munkáját dicséri a barokk stílusú Megyeháza, amely ma a Megyei Közgyűlés hivatalainak ad helyet. Hasonlóan különleges látnivaló a Zsinagóga. Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. A téli séta nem kerülheti el a Szent Erzsébet templomot sem. 360-ban az itáliai Sienai János ferences rendtársaival együtt építette fel gótikus stílusban, az alapfalaiban még ma is meglévő csarnoktemplomot.
Előtte a középkorban Remete Szent Antal tiszteletére emelt kórháztemplom állt itt, mellette ispotállyal. Az 1630-as években barokk stílusban építették át a templom hajóját, a szentély azonban megmaradt eredeti formájában, mely napjainkig a város kiemelt gótikus emléke. Egyik mellékoltárán látható a fallal körülvett város legrégebbi képe. Érdemes megnézni!
Dunay Csilla
