Jordánia kincsei I.

Jordánia, e Magyarországéhoz hasonló területű ország kilenctizede sivatag, mégis annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy sok más ország megirigyelheti. Egy egyhetes körutazás elegendő, hogy csoportosan, autóval vagy busszal – és dzsippel – bebarangoljuk a vidéket, északtól délig. Aki pedig hosszabb időt szeretne a tengerparton pihenéssel eltölteni, kellő tapasztalatot szerezhet, mikor és hová térjen vissza.

Ammáni nyüzsgés

Ha repülővel Ammánba, a fővárosba érkezünk, egy nyüzsgő, folyamatosan építkező, dimbes-dombos, sűrűn lakott, népes várost ismerhetünk meg. Az eredetileg hét dombra épült, folyamatosan terjeszkedő település ma már vagy húsz dombon több mint két és fél millió lakónak ad otthont.

Ammán óvárosában: az utcai átkelés a turistáknak nem rutinfeladat…

A legtöbb turista felkeresi a Citadellát, mely pompás kilátást nyújt a városra. Jól látni, ahogy az egymást követő dombokat és völgyeket többnyire fehér mészkővel épített házak borítják, melyek között érthetetlenül üresen hagyott telkek várják új gazdájukat. Kiemelkedik az épületek közül az óváros Huszein-mecsetje, a távolban már magasodnak az új üzleti negyed, az új városrész, Abdali egekbe nyúló felhőkarcolói, melyek tovább szaporodnak, és szépen tárul elénk a csaknem kétezer éves római színház is.

Ammán: az ókori római színházban ma is tartanak előadásokat

Ugyancsak római emlék a Citadellán a Herkules-szentély néhány maradványa pár látványos, hatalmas oszlopával, szobortöredékével, az időszámításunk szerinti második századból.

A Herkules-szentély maradványa a Citadellán, Ammánban

Érdemes betérni a közelben álló Régészeti Múzeumba, mely arról árulkodik, hogy a mai Ammán és környéke a rómaiak előtt már sok ezer évvel lakott település volt, fejlett kultúrával. A régészeti leletek közül talán a legértékesebbek azok a nagyméretű szobrok, melyek tízezer évvel ezelőtt készültek, fejlett arcábrázolással.

Arcok tízezer évvel ezelőttről a Régészeti Múzeumban

Leereszkedve a dombról, érdemes sétát tennünk a Huszein-mecset közelében lévő óvárosban és a jellegzetes piacon, ahol az arab árusok a legkülönfélébb fűszereket, zöldségeket és gyümölcsöket kínálják heves kiabálások közepette, hogy minél jobban felhívják magukra a figyelmet. A kínálat java az északi jordán tájakról származik, ahol a mediterrán éghajlatnak és a kevéske esőnek köszönhetően szépen megterem minden, télen pedig fólia alatt, fűtés nélkül is lehet termelni.

Így készül a lepénykenyér

Az elmúlt évtizedekben vagy egymillió iraki érkezett az országba, nagyrészt a fővárosba, és részben az ő befektetéseik révén kezdődött meg a főváros nagy építkezési hulláma. Mindezt már Bassamtól, kedves helyi idegenvezetőnktől tudjuk meg, aki remekül beszél magyarul, mivel öt éven át Budapesten tanult villamosmérnökként a műszaki egyetemen.

Várak, karavánszerájok északra, keletre

Ammán remek kiindulópont, hogy fél-egy napos kirándulásokat tegyünk az északi, keleti látványosságokhoz és a közeli déli vidékekre. Ha keletre, Irak felé vesszük az irányt, akkor a sivatagos területen Azrak kisváros közelében bukkanunk az Omajjád-korszak, vagyis a 8. század uralkodó klánjának kastélynak nevezett épületeire, melyek inkább pihenőhelyül és kéjlakul szolgáltak.

Kasr Amra: pihenőhely és kéjlak a sivatagban

Ottjártunkkor a Kasr Amra épületében az UNESCO-világörökség részének tekintett, korabeli életet megjelenítő híres freskókat restaurálták nagy gonddal.

Újjászületnek az egykori hétköznapi életet megjelenítő freskók

A szintén jó állapotban fennmaradt Kasr el-Harána téglalap alakú sivatagi vára karavánszeráj lehetett ugyanebben a korban.

Kasr el-Harána: vár és karavánszeráj a múltból

Jerash, az ókori római város

Ammántól északra Jerash (Dzserasz) bámulatos látnivalót kínál: egy gondosan megtervezett, mészkőből épített ókori római város csodásan megmaradt maradványait. A 2., 3. század táján az Akaba–Damaszkusz kereskedelmi út mentén állt itt a kiterjedt település. Az egykor virágzó gazdasági központ, Gerasza épületeinek maradványai viszonylag jó állapotban maradtak fenn: templom, két színház, a Hadrianus császár tiszteletére emelt diadalív, kockakövekkel kirakott nagy, ovális alakú fórum, melyet jón oszlopsor ölel át, hippodrom (a lovasversenyek színhelye), szép homlokzatú szökőkút.

Jerash: Kétszázhatvan korinthoszi oszlop szegélyezte a római kori város korzóját

A szabályos római város leglátványosabb térsége a nyolcszáz méter hosszú főút, melyet kétszázhatvan, egykoron árkádokat tartó korinthoszi oszlop szegélyez. Lenyűgöző romok, melyek között egy kis képzelettel sétálni olyan, mint valóban ott lenni az egykoron húszezer lakót számláló, gondosan felépített városban, valamikor a fénykorában.

Hadiépítészet, mozaikfellegvár, tengeri lebegés

Jerash-tól nyugatra, Ajlun városa mellett érdemes felkeresni Kala’at ar-Rabad középkori erődítményét a hegytetőn. Az Ajlun vára néven is ismert, a 12. század végén épített impozáns kőépítményt Szaladin szultán építtette, és sokáig bevehetetlennek tűnt. A hadiépítészet remekeként számon tartott várból remek a kilátás a városkára, a környező zöldellő hegyekre és dombokra.

Aljun vára

A fővárosból déli irányba alig harminc kilométert kell autózni, hogy elérjük Madabát, ahol a Szent György-templomban újabb csodára lelünk: a lábunk előtt hever az a 16×6 méteres, kétmillió színes kőből összerakott mozaik, amely a Közel-Kelet legkorábbról, a 6. századból fennmaradt térképe Jeruzsálemmel, Alsó-Egyiptommal, természeti ábrázolásokkal.

Jeruzsálem 6. századi hiteles mozaikábrázolása

Madaba közelében fekszik Nébó hegye, amelyre ha felautózunk, megpillanthatjuk mi is, mit láthatott Mózes, amikor megpillantotta az Ígéret földjét.

Nébó hegyén

Ammánból háromnegyed óra alatt, több mint ezerméteres szintkülönbséget leküzdve érkezünk meg a négyszáz méter mélyen fekvő Holt-tengerhez.

Luxusstrand a Holt-tengernél, édsevízű medencékkel

Látványával, sós vizével, fekete iszapjával nagy élmény annak, aki először próbálja ki, miként lehet könnyedén lebegni a víz színén, de annak is, akinek már volt szerencséje a túlparton, Izraelben élvezni az úszásra alkalmatlan, valójában tengernek nevezett tó varázslatos hangulatát.

E sorok írója iszappakolással, felismerhetetlenül a Holt-tengernél

Holdbéli tájak után irány a tenger

Egy jól megérdemelt petrai éjszakai alvás után másnap reggel, egy autóútnyi járással máris Wadi Rum sivatagában találjuk magunkat, ahol dzsipre váltunk, hogy a helyismerettel rendelkező beduin ifjú járatlan utakon vezessen minket holdbéli sivatagi tájakon.

Wadi Rum kietlen táján

Látványos, szél formálta kőhegyek között utunk során feltűnik pár teve és néhány toldozott-foltozott beduin sátor is, de még inkább tátva marad a szánk a természet formálta sziklahidak látványától, melyek a bátrabbak számára még meg is mászhatók.

Az egyik híres sziklahíd Wadi Rumban

A tavaszi és őszi időszakban sem ritka a 40 Celsius-fok fölötti sivatagi hőmérséklet – nyáron pedig az a természetes, így a túra után Akabába érve öröm megmártózni a Vörös-tenger kristálytiszta vizében. Mintha élő akváriumba ereszkednénk bele; körülöttünk ott úszkálnak a színes halak, és mélyre sem kell merülnünk ahhoz, hogy búvárszemüveggel alaposabban is tanulmányozzuk őket.

Csendélet Aqaba egyik luxusstrandján, ahol az üvegfenekű turistahajók is kikötnek

Néhány strandon pár percnyi búvároktatást követően akár komolyabb merülésre is vállalkozhatunk, hogy láthassuk a szépséges korallokat, de ha csak egy hajókirándulást választunk, az üvegfenekű turistahajókon is tanulmányozhatjuk a tenger itteni roppant gazdag élővilágát.

Az üvegfenéken keresztül láthatjuk a Vörös-tenger koralljait, színes halait is

A jordániai úti élmények sorából nem maradhat ki Petra. Írásunk második részében e fantasztikus helyen kalandozunk, természetesen fényképezőgéppel a kezünkben.

Fotó és szöveg: Falus Tamás

Jordániáról bővebben Az Utazó Magazin 2015. III. számában olvashatsz, mely augusztus elején jelent meg az újságárusoknál.

Úti beszámolónk megszületéséért köszönet a B. B. Toursnak.

A B. B. Tours 20 000 forint kedvezményt nyújt Az Utazó Magazin olvasóinak!

A részleteket lásd itt, illetve Az Utazó 2015. III. számában!