Kellemes a hasznossal. C5-ös teszt.

 Még a történelem előtti időkben, a múlt század hatvanas éveinek közepén futott a félelmetes krimi, amitől akkoriban eltiltották a gyerekeket. Más kérés, hogy amilyen filmek manapság mennek, ahhoz képest még a hatos korhatár karika is túlzás lenne azokért a jelenetekért, amitől egykoron a fél ország rettegett. A sorozat főhőse Fantomas volt, a kopasz, furfangos átváltozó művész rabló, aki egyszer egy olyan ős DS Citroennel lépett meg a rendőrök és főnökük Louis de Funès elől, aminek menet közben két oldalt szárnya „nőtt” és tovaszállt.

De a Citroen nem ezzel a megoldással lett messze földön híres. „Elég” volt hozzá a DS extravagáns formatervezése. Ráadásul a Citroen, tiszteletre méltó módon még egy „egyenautók” korában is megőrizte a francia stílus jegyében fogant egyediségét és szépségét. A másik különlegesség a márkára jellemző egyedi légrugó, ami többet ad annál az elegáns pillanatnál, mint ami akkor éri el csúcspontját, amikor az autó, indulás előtt elemelkedik a földtől. A különleges, szabadalmaztatott eljárásnak köszönhetően a családnak még azon, gyengébb gyomorral rendelkező tagjai is jól veszik az autózással és a hazai göröngyös utakkal járó megpróbáltatásokat, akik a keményebb rugózású kocsikban könnyen rosszul lesznek.

A legújabb C5-ösről már az elején leszögezhető, hogy kifejezetten szép autó, amely jelzi, hogy tulajdonosának egyénisége van. Olyan ember, aki ezért az élményért még az francia autókat körüllengő a minőséggel kapcsolatos – ma már szinte biztosan alaptalan – negatív előítéleteket is felvállalja azért, hogy az egyre inkább csak az áramvonalasságra koncentráló autók korában egy, a többitől elütő formavilágot képviselő járműbe üljön. A kockázat, ráadásul mondvacsinált, hiszen a Citroen mára sokat tett azért, hogy autói ne csak szépek, de jók és tartósak is legyenek.

.

A külcsin mindenesetre önmagáért beszél. A magas fényű autóhoz – esetünkben egy fehérhez – modern, mégis időtálló forma társul, ami korántsem mindegy egy olyan időszakban, amikor az ember kétszer is meggondolja mikor cseréljen autót. De ami legalább ennyire fontos, a belbecs is rendben van. Egy új autónak, a makulátlan anyagok és illatok okán amúgy is mindig megvan a maga varázsa, de a C5-ös ebben a tekintetben is a felső fokot érdemli. Igaz nekem kicsit sok volt, hogy a különböző műveleteknél – még az ablakmosó beindulásánál is! -, mindig valamilyen dallamszerű szignál hallatszott, de a belső fények és például fogyasztás tekintetében is sokféle információt szolgáltató műszerfal kifejezetten kellemes összképet biztosít. Innen is kiemelkedik a navigációs és szórakoztató központ, ami a mélybarna-szürke-fehér színvilággal egy esti vezetésnél kifejezetten megnyugtató érzést sugall. A kényelmi funkcióknak köszönhetően kategóriájában a legjobbak közé sorolható típus egyik erőssége az ülés, amely kidolgozásának és a többféle automata beállítási lehetőségnek köszönhetően szinte bármilyen hosszú útra pihentető vezetést garantál.

És akkor jöjjön az egyedi autózási élményt nyújtó, egyedi, harmadik generációs hidraktív felfüggesztés. Az autó hasmagasságát több fokozatban magunk állíthatjuk be, – kiválaszthatjuk például a sportos élményt nyújtó fokozatot is -, de menet közben a légrugó az út minőségétől és a sebességtől függően, automatikusan átáll az optimális fokozatra.

Az Utazó által tesztelt a zöld lámpánál különösebb erőlködés nélkül is robbanékony C5-3 2.2 HDI Exc Aut 200LE nemcsak könnyű kormányozhatóságával, tökéletes útfekvésével adott kellemes élményt, hanem azzal is, hogy mindezt – autópálya/város vegyes autózás mellett -, mindössze 6 literes fogyasztás mellett tette. És akkor a légrugózásról még nem is beszéltünk.
Nem véletlen, hogy Sanyi máig esküszik a legfranciábbnak tartott márkára…

é.m.z.