Két lábon, két keréken – újabb fejlesztések a túrázókért

Megújuló pihenők és szálláshelyek, újraöltöztetett kilátók és gyalogutak, új kerékpárutak. Soha ekkora forrás nem állt még rendelkezésre a gyalogtúrázás és a kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztésére – fejtette ki Az Utazónak adott interjújában az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Révész Máriuszt a beruházások várható menetéről kérdeztük.

– Az utóbbi években trendivé vált a gyalogtúrázás. Ennek fényében milyennek látja a magyarországi lehetőségeket?

– Valóban, érezhetően megnövekedett túrázás népszerűsége. Ma már minden korosztály, a kalandokat, az élményeket, a kihívásokat keresi. Ezért átalakulóban is van és a turizmus és ezen belül egyre nagyobb szerepet kap az aktív turizmus. A túrázást tekintve jellemző, hogy a Pilisben a legnépszerűbb túra útvonalakon hétvégenként szinte már úgy érezhetjük magunkat, mint a Váci utcában, a csúcsforgalomban. A Rám-szakadék, a Prédikálószék, Dobogókő – a Pilis a leglátogatottabb hegységünk, de jó látni, hogy máshol is érzékelhető a növekedés. Ebben annak is nagy szerepe van, hogy sok olyan beruházás valósult meg, ami a túrázók komfortérzetét javítja.

– Melyek a legfontosabbak?

– Nem lényegtelen körülmény, hogy például már jól láthatók az útvonalak jelzései. Az Országos Kékkör túraútvonalat a Magyar Természetjáró Szövetség újította meg. Új táblák megjelenése mellett számos kulturált pihenőhely létesült. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a túrára indulókat semmi se zavarja a természet élvezetében.

Az elmúlt években több, mint harminc kilátó újult meg, az 1939-ben épített, ikonikus Galya-kilátó neves nemzetközi elismerést kapott. Emellett is számos látványos építmény került átadásra, köztük a Velencei tó melletti Bence-hegyi kilátót.

A többi megújult kilátóból is fantasztikus panoráma várja a túrázókat. Legyen szó a Nógrád-megyei Prónay, vagy a nagykanizsai csónakázótó feletti dombon álló kilátóról éppúgy, mint a Visegrádi-hegység egyik ékességének számító Prédikálószék-kilátóról vagy a Dobogókő melletti Rezső-kilátóról. Több helyen a kilátók melletti szálláshelyek is megújultak, ami ugyancsak növeli a túrázás népszerűségét.

– Erről honnan tájékozódhatnak az érdeklődők?

– Idén második alkalommal jelentetjük meg a Természetjáró szálláshelyek erdőn-mezőn kiadványunkat. A tavalyi mintegy százharminc turistaházról tartalmazott információkat, négy kötetbe foglalva. Az idei már hét kötetes kétszáznál több turistaház legfontosabb adatait tartalmazza. Ezek az információk egyébként már a neten is elérhetők, a természetjáró.hu-n.

– Milyen szempontok alapján határozzák meg a fejlesztések irányát?

– A fejlesztések többségét nem központilag a kormánybiztosságunk irányítja. A turistaházak jelentős része az erdészeteknél, a nemzeti parkoknál van. Akik kész, a turistaházak tekintetében azonnal megvalósítható tervekkel jelentkeznek, azok közül egy kisebb szakértői csapattal, a megvalósítás helyszínét is figyelembe véve választjuk ki a támogatásra alkalmas projekteket. Ez a program nem egyszeri volt, évről évre folytatódik. Idén is hamarosan beérkeznek azok a pályázatok, amelyek támogatást igényelnek a turistaház fejlesztésekhez. Tavaly egymilliárd forintot tudtunk szétosztani és idén is hasonló összeg áll rendelkezésre, amiből a nyertes pályázatok beruházási költségeinek nagyobb részét tudjuk biztosítani.

– A közelmúltban több sikeres uniós pályázatból 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a természetjárás feltételeit javító a 2020 végéig megvalósuló erdei fejlesztések. A beruházást koordináló konzorcium vezetője a Magyar Természetjáró Szövetség. Említette, hogy a Kéktúra útvonalban is volt kooperáció – milyen az együttműködésük a többi érdekelt szervezettel?

– A lehető leghatékonyabb együttműködést sikerült kialakítanunk: nem csak a Természetjáró Szövetséggel dolgozunk együtt – amellyel számos kérdésben, így az uniós pénzek ügyében is, egyeztetünk –, hanem a Magyar Turisztikai Ügynökséggel is. Ez a szervezet is többféle forrás felett rendelkezik. Mindezek alapján ki merem jelenteni, hogy a természetjárás fejlesztésére soha nem állt rendelkezésre annyi forrás, mint most.

– Ha azt mondjuk a túrázás trendi lett, a kerékpározás azonban még ennél is nagyobb divatját éli. Ezen a területen mit tart a legnagyobb feladatnak?

– Annak ellenére, hogy a kerékpáros turizmus rendkívül dinamikusan nő, a növekedés legfőbb gátja az, hogy az elmúlt években a kerékpárutak építése nem központilag szervezett, koordinált módon történt. Pályázati alapon jelentkeztek az önkormányzatok és akkor épült értelmezhető kerékpárút, ha kis szerencsével a szomszéd település polgármestere is ugyanabba az irányba pályázott, és így a két bicikliút összeért. De ez sajnos viszonylag ritkán alakult így. Be kellett látni, hogy az országot átszelő kerékpárút-hálózatot nem lehet az önkormányzati pályázatok összességeként építeni. Ezért az elsődleges feladat most az, hogy hálózatba szervezzük a kerékpárutakat, jól átjárható rendszert alakítsunk ki Magyarországon.

– És mit lehet tenni, ha a tervezett kerékpárút közepén áll egy fa? Arra célzok: mi lesz ott a biciklisekkel?

– Ahogy említettem, a kerékpárutakat eddig különböző forrásokból, különböző szervezetek építették. Kerékpáros kormánybiztosként én nem tudok felelősséget vállalni az olyan kerékpárutakért, amelyeket például az önkormányzatok építenek. A helyzet annyiban más lesz, hogy felállt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kerékpáros Koordinációs Főosztálya, ami a kerékpárutak építési terveinek döntő részét előzetesen véleményezi.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy itt is szükség volt tanulási időre. Például ma már a városokban nem építenek olyan sok, járdán vezetett kétirányú kerékpárutat, ami a baleseti statisztikák szerint a legveszélyesebb. Ennek oka az, hogy amikor a járdán vezetett kerékpárút keresztezi az úttestet, akkor az autós, különösen balra, nagy ívben kanyarodva nem érzékeli a kerékpárosokat. Ezért azokban az országokban, amelyek városaiban sokan bicikliznek, kétirányú kerékpárút van, irányhelyesen, vagyis minden oldalon az adott forgalommal megegyező irányban. Éppen ezért tanácsolom a főépítészeknek és a döntéshozóknak, ha megvan a kerékpárút építésére szánt forrásuk, már a tervezés megkezdése előtt vegyék fel a kapcsolatot a tapasztalataim szerint jól felkészült kerékpáros szervezetekkel, mert a kerékpárosok tudják, hogy nekik mi a jó, és ami legalább annyira fontos, mi a biztonságos.

– Az országos, átjárható kerékpárút rendszer kialakítása a tervezést tekintve mennyire egyszerű feladat?

– Elég sok probléma van azzal, hogy hazánkban, sokan csak az önálló kerékpárutakat tartják biciklizésre alkalmasnak. Mindeközben a nálunk jóval gazdagabb országokban, mint amilyen Ausztria, vagy Svájc, az alacsony forgalmú utakon, a mezőgazdasági és az erdészeti utakon, minden probléma nélkül kerékpározhatnak. Nyilvánvalóan idehaza sincs annyi pénz, hogy a nagyon alacsony forgalmú utakkal párhuzamosan kerékpárutakat építsünk. Ezért a nyugati országok tapasztalatainak példáját felhasználva úgy próbáljuk felgyorsítani a kerékpárút-hálózat kialakítását, hogy mi is elkezdjük a kerékpározás céljára kijelölni az ilyen alacsony forgalmú utakat. Példákkal élve: ilyen a Pannonhalma – Csesznek – Zirc – Veszprém – Balatonfüred útvonal, de ilyen a Fertőd – Keszthely, valamint az Eger – Tisza tó útvonal is, ahol nem önálló kerékpárutat építettünk, hanem a meglévő alacsony forgalmú utakat jelöltük ki kerékpározás céljára. De létrehoztunk ilyen kört a Zemplénben is Tokajból kiindulva. Ez a jövőben is fontos eleme lesz az országos kerékpárút-hálózatnak.

– A gyakorlatban mit jelent az, hogy a kerékpárutakat rávezették az alacsony forgalmú utakra?

– Az alacsony forgalmú utakat osztrák, svájci mintára kitábláztuk és az elhelyezett irányjelző és megerősítő táblákat figyelve, akár térkép nélkül is végighajthatunk ezeken az útvonalakon.

– És mi lesz a klasszikus kerékpárutakkal?

– Természetesen nagyon sok helyen szükséges és megkerülhetetlen az önálló kerékpárutak kiépítése is. Ebből a szempontból jó hír, hogy a nagyon hosszú előkészítési munkálatok után a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számos esetben már a közbeszerzés elbírálási szakaszánál tart. Így például a Balaton kör felújítása már idén tavasszal megkezdődik és – több mint egymilliárd forintból -2020 szeptemberére elkészülhet. A Budapest Balaton kerékpárút kiépítéséhez is még idén hozzá lehet látni. A budapesti szakaszon lesznek olyan részei, amelyek építése még ’19-ben elkezdődhet. Vagyis jövő tavasszal, májusra már több területen érzékelhető lesz pozitív változás. Ilyen lesz a Tisza tónál, a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpárút szakadásának „befoltozása”. Ez a néhány kilométer télre, de legkésőbb jövő tavaszra elkészül majd.

– Milyen összeg áll a rendelkezésükre?

– Ha az összes, velünk hatékony együttműködésben álló szervezetnél rendelkezésre álló hazai és EU-s forrást figyelembe vesszük, akkor a következő négy évben mintegy 150 milliárd forint fordítható kerékpárutak fejlesztésére. Vagyis ebben a vonatkozásban is azt kell mondanom, hogy soha ennyi pénz nem volt még kerékpárút-hálózat fejlesztésére.

Persze kisebb-nagyobb gondok azért akadnak. Különböző szakaszok előkészítése, a közbeszerzés, az engedélyezés sokszor nagyon hosszúra nyúlik. Így történhetett meg, hogy hiába volt tavaly is tíz milliárd forintunk kerékpárút építésére, ezek nagy részét nem lehetett felhasználni. Szerencsére azt a pénzt át tudtuk hozni az idei évre. Reméljük, hogy már csak azért is felgyorsulnak a munkálatok, mert a kerékpárút építéseket már korábban sikerült a kormánynál kiemelt beruházásokká nyilvánítani, ami a gyorsított eljárását teszi lehetővé. Így jó okunk van abban reménykedni, hogy 2019-ben már kettőzött erővel haladhatnak a munkálatok és a kerékpárosok újabb útvonalakat vehetnek birtokba.

Érsek M. Zoltán

Vándor Tábor a jövőért

A kormánybiztos a jövő generációjának szemléletváltozása érdekében tett fontos lépésnek tartja, hogy a felső tagozatos és gimnazista gyerekek számára kormányzati támogatással, fejenként mindössze 25 ezer forintos részvételi díjjal elindították a Vándortábor Programot, amelynek keretein belül a vizes útvonalakat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, a gyalogos vándor útvonalakat az Országos Erdészeti Egyesület, a kerékpáros vándortábor útvonalakat pedig a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség építette ki. A jelentkező csoportoknak csak az egyhetes időpontot kellett lefoglalniuk, minden egyebet, programot, szállást, étkezést a szervezők biztosítanak.