Történet egy svéd kastélyról, amelyet riadalmakért cserébe kapott ajándékba egy herceg.
III. Gusztáv svéd király 1777-ben járt Szent Péterváron ahol Nagy Katalin cárnő vendége volt. Annak ellenére, hogy unokatestvérek voltak, a két uralkodó szívből gyűlölte egymást. A 31 éves, impulzív Gusztávot megbízhatatlannak, a szultánnal egyenrangú despotának tartotta a 48 éves Katalin. Nem tévedett nagyot.
Az országgyűlés beleegyezése nélkül III. Gusztáv nem indíthatott háborút, ezért meg kellett várnia Oroszország hadüzenetét. Nagy Katalin azonban semmi jelét nem mutatta annak, hogy az orosz-török háborún kívül más konfliktusba is szeretne bocsátkozni, ezért III. Gusztáv cselhez folyamodott: az opera szabójával varratott kozák egyenruhákba bújtatott katonákkal látszattámadást mímeltetett a finn-orosz határt őrző svéd helyőrség ellen. A színházi kozákok azonban eltévedtek, és igazi orosz csapatokkal keveredtek tűzharcba. Az incidenst egyik fél sem akarta megtorlás nélkül hagyni, ezért a „véletlenül” a Finn-öbölben tartózkodó svéd hajóhad a Helsinkitől keletre fekvő Hogland sziget közelében 1778 július 17-én összecsapott az oroszokkal. Az erőviszonyok nagyjából egyenlők voltak, ezért a muníció fogyta után a harcoló felek szétváltak, és az ütközetet mindkét fél a saját győzelemként könyvelte el.
Pompás kilátás
A svéd hajóhad főparancsnoka Gusztáv öccse, Károly herceg volt, aki a parancsnoki kajütben kiállott rémületekért Rosersberg kastélyát kapta ajándékba az örömhírtől bőkezűvé vált bátyjától. A kastélyt angolpark vette körül, a királyi vendégek szórakoztatására pedig remetét alkalmaztak, aki a közeli Mälaren-tó partján ”Kettil barlangjában”, a hatalmas sziklatömbök réseit kihasználó remetelakban élt.
A remetelakról megmaradt 1911-es fénykép és Kettil sziklája napjainkban
Alex Zsolt Hegedűs (hobbiszakacs.blog.hu)
