A történet úgy kezdődött, hogy egy per során II. Rudolf király elkobozta, majd 1604-ben Batthyány Ferenc főlovászmesterének ajándékozta a körmendi birtokot. Így került a Batthyány családhoz, akik ettől kezdve közel 300 évig birtokolták a várat és a várost.
A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánította, de a város a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét. Többször cserélt gazdát, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulatot hozott a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi birtokaikat. Ekkor kezdődött a vár főúri kastélyegyüttessé bővítése, amely az országnádor nevéhez fűződött.
Hasonló átalakuláson esett át a kastélypark is. A megye kultúrájának bizonyítéka, hogy hazánkban itt található a legtöbb arborétum és kastélypark. Ezek sorában előkelő helyet foglal el a körmendi várkert, ahol a megye egyetlen francia parkja látható. A kastélyparkba több tucat egzotikus fát és cserjefajt telepítettek. Az 1820-as évek körül kezdődött el angol tájképi kertté alakítása, de meghagyták a francia park hármas tengelyrendszerét, amelyből kettő ma is látható.
A címben említett főerdész története a Vadászlakhoz fűződik. Batthyány Ödön egyik legfőbb hobbijának, a vadászatnak Körmenden is hódolni kívánt, ezért építtette a várkertben a vadászlakot. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly és családja lett. Batthyány-Strattmann Ödön őt választotta főerdészének, a vadállomány gondozójának és az uradalmi kertészet vezetőjének. A vadászlak a várkert északkeleti sarkán található. Az óvárosban álló Szent Erzsébet Plébánia- templomba lépőt nem várt harmónia, nemes egyszerűség, és a barokk kor életvidám hangulata fogadja.
Ugyan többször átépítették, ám mindig a kor ízlése szerint formálták. Főoltára Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja udvarhölgye kíséretében, amint alamizsnát oszt a szegényeknek. Az evangélikus templom neogótikus stílusban épült 1887-ben. Orgonája Angster József pécsi orgonaépítő mesterműve, az oltárképen Vágó Pál olajfestménye. A téli séta újabb helyszíne lehet a Heiszig ház. A XIX. század elején a még két, különálló épület a tehetős körmendi Heiszig-kereskedőcsalád, majd a Vas Megyei Takarékpénztár tulajdona is volt. A század végén került sor a két épületrész összeépítésére a kornak megfelelően divatos eklektikus stílusban. Körmend nevezetességei közé tartozik még az 1788-ban épített református templom, melynek belső falát 1948-ban Haranghy Jenő freskóival díszítették. Eredetileg copf-klasszicista stílusban épült. S aki e borongós késő téli napokon Körmenden jár, ne felejtsen el kisétálni a Rába-partjához. A város közelében a folyót – melyen hajdan több vízimalom is működött – a 19. század közepén szabályozták. A Rába-part természeti szépségeivel télen is lenyűgözi látogatóit.
Dunay Csilla
