Az elmúlt hetekben rengeteget lehetett hallani a vírusfertőzések miatt karanténba került luxushajókról. A norovírusos és hantavírusos esetek újra ráirányították a figyelmet arra a világra, amelyet sokan egyszerre tartanak álomutazásnak és rémálomnak: a többhetes expedíciós hajóutakra.
A legtöbb ember számára szinte felfoghatatlan, hogy mennyibe kerül egy ilyen út – és hogy valójában mit kapnak ezért az utasok.
„A világ végére” viszik az embert
A most nagy figyelmet kapó MV Hondius például egy különleges expedíciós hajó, amely az Antarktiszhoz és a világ legelzártabb szigeteihez viszi az utasokat.
A hajó idén áprilisban az argentin Ushuaiából indult útnak, majd:
- az Antarktiszt,
- Tristan da Cunha szigetét,
- Szent Ilona szigetét,
- valamint a Zöld-foki-szigeteket is érintette volna.
Az ilyen utak egyik legnagyobb vonzereje éppen az, hogy olyan helyekre jutnak el az utasok, ahová normál turistaként szinte lehetetlen eljutni.
Már az odajutás is félmilliós történet
A legtöbb expedíciós luxushajó nem klasszikus turistakikötőkből indul.
A Hondius például Ushuaiából futott ki, amely Argentína legdélebbi városa, és amelyet sokan egyszerűen csak a „világ végének” neveznek.
Egy magyar utas számára az odajutás önmagában komoly szervezést igényel:
- Budapestről általában Buenos Airesig kell repülni,
- onnan pedig még egy külön belföldi járat visz Ushuaiába.
A repülőjegyek ára főszezonban könnyen elérheti az 500–800 ezer forintot is.
És ez még csak az út kezdete.
Ennyibe kerül egy expedíciós luxushajó
A Hondius fedélzetére szóló jegyek a mostani út esetében 14–22 ezer euró között mozogtak.
Ez átszámítva nagyjából:
- 5,5–8,5 millió forintot jelent fejenként,
- és ebben még sokszor nincs benne a repülőjegy,
- a biztosítás,
- vagy bizonyos extra programok ára sem.
Cserébe az utasok:
- többhetes expedíciós utazást kapnak,
- teljes ellátással,
- előadásokkal,
- vezetett partraszállásokkal,
- és olyan helyszínekkel, amelyeket a legtöbb turista életében soha nem lát.
Nem klasszikus luxusnyaralás
Az expedíciós hajók világa jelentősen eltér a klasszikus karibi óceánjáróktól.
Itt nem a vízi csúszdák vagy a kaszinók jelentik a fő attrakciót, hanem:
- a pingvinkolóniák,
- a gleccserek,
- a sarki tájak,
- vagy éppen a világ egyik legelzártabb lakott szigete.
A hajók ráadásul jóval kisebbek a hagyományos óceánjáróknál. A Hondius például nagyjából 170–190 utast szállít, miközben egy klasszikus karibi luxushajón akár 5-6 ezer ember is utazhat egyszerre.
Miért fizetnek ennyit az emberek?
Az expedíciós turizmus az egyik leggyorsabban növekvő luxusutazási szegmens lett az elmúlt években.
A tehetősebb utazók egy része ma már nem a klasszikus tengerparti luxust keresi, hanem:
- az exkluzivitást,
- az elérhetetlen helyszíneket,
- és az egyszeri élményeket.
Az Antarktisz vagy a Dél-Atlanti-óceán eldugott szigetei pontosan ezt adják.
A mostani vírusos esetek ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy ezek az utak nemcsak rendkívül drágák, hanem komoly kockázatokat is hordoznak. Egy többhetes tengeri expedíción ugyanis az utasok gyakorlatilag össze vannak zárva a világ egyik legelszigeteltebb környezetében.
És bár a luxus óriási, egy ilyen hajón még a leggazdagabb utas sem tud egyszerűen hazarepülni, ha baj történik.
A cikk testvérhonlapunk, Az Üzlet oldaláról átvéve.
Kovácsfi Barna
