A főváros a kerületekkel együtt szabályozná az úgynevezett megosztott mikromobilitási eszközök – például a kölcsönözhető kerékpárok és e-rollerek – tárolását Budapesten, ennek érdekében mikromobilitási pontokat hoznának létre, ahol jogszerűen lehetne parkoltatni az eszközöket.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen arról beszélt, a mikromobilitási eszközöket – mint az e-robogó, e-kerékpár, kerékpár, e-roller és roller – jól lehet kombinálni a közösségi közlekedéssel, jól illeszkednek a zöld, fenntartható közlekedés rendszerébe, ugyanakkor sok konfliktust szül az, hogy tárolásuk nincs szabályozva, sokan csak széthagyják a rollereket, ami balesetveszélyes. Hozzátette: a központi szabályozás késik, a főváros ezért a saját eszközeivel próbálja meg szabályozni a kérdést.
Elmondta: a terv az, hogy térben koncentráltan, úgynevezett mikromobilitási pontokon lehessen ezeket az eszközöket biztonságosan tárolni, a távlati cél pedig a szolgáltatások integrációja, amikor az ügyfelek egy felületen tudják igénybe venni a közösségi közlekedést és a mikromobilitási szolgáltatást. Balogh Samu közölte azt is, a Főváros Közgyűlés szerdai ülésén tárgyalja a javaslatot, ami megteremtené ennek a szabályozási keretét. A javaslat szerint a főváros megállapodást kötne a kerületi önkormányzatokkal az egységes szabályozásról.
Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitásfejlesztés igazgatója a részletekről szólva elmondta: mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket. Mint mondta, a közterület-használat az a jogi alap, amire támaszkodva a főváros és a kerületek szabályozni tudják az eszközök kihelyezését.
Kofrán Gergely, a projekt szakértője elmondta, a mikromobilitási pontok szolgáltatósemlegesek lennének, és lehetővé tennék a magánkerékpárok ideiglenes elhelyezését is. A szolgáltatók szerződést kötnének a közterület-tulajdonos önkormányzattal és díjat fizetnének a tárolásért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne, nemzetközi példák alapján alkalmankénti tízezer forintos büntetést javasolnak, amitől az önkormányzat eltérhet. (MTI)
