Snowboard, az extrém téli varázs

Hogy mit tegyünk, ha félelemérzetünket legyűrve, hódeszkával szeretnénk elindulni a hófödte hegyek felé?

 

Nos, mindenekelőtt egy megfelelő méretű deszkát kell beszereznünk. Egyáltalán nem mindegy, mekkora méretet veszünk, mivel mindenkinek más és más a megfelelő: az ideális snowboard hossza egyenlő a szegycsont és az orr közötti távolsággal. A deszka szélessége is változó, hiszen nem egyforma a lábméretünk. Három fajtájuk van a deszkának: az egyik az alpine deszka, ezt egyirányúra tervezték, a nagy sebesség kedvelői használják elsősorban. A második a freestyle, amely mindkét irányban használható, leginkább látványos mutatványokat végeznek vele. A harmadik csoportot a freeride alkotja, amelynek mindkét vége fel van hajtva, akárcsak a freestyle deszkának, de ez utóbbit inkább egyirányúra tervezték. Persze nyugodtan száguldozhatunk vele kedvünk és bátorságunk szerint mindkét irányba.

 

 

Fontos megjegyezni, hogy kezdőknek eleinte a puhább board ajánlott, később lehet áttérni a kemény deszkára. A deszkához tartozik egy úgynevezett szökevénypánt is (ha mégsem, akkor érdemes beszereznünk hozzá), amivel sok balesetet megelőzhetünk.
A board fontos alkotóeleme a kötés, ami a síeléssel ellentétben nem old ki az esések alkalmával. Vagyis mivel a deszka mindig szorosan a lábon marad, a síeléshez képest – eleinte mindenképpen – több eséssel is számolnunk kell…

A ruházatról sem szabad elfeledkezni: a jó kabát vízhatlan, különben könnyen átázhatunk az esések után. Mindenképp legyen többrétegű, és nedvszívó és légáteresztő hatású is. Ellentétben a síöltözékkel, a jó ruha laza, és a derekunk alá ér. A nadrág masszív és vízhatlan anyagból készül, lehetőleg kantáros változatban.
 

Két típusú snowboardhoz való cipőt különböztetünk meg: a puhát és a keményet. Előbbi olyan, mint egy hótaposó, rugalmas, és nevéből adódóan puha, bakancsszerű. A kemény cipő leginkább a síbakancshoz hasonlít, de nem tévesztendő össze vele. Nem olyan kényelmesek, mint a puhábbak, viszont merevségük miatt sokkal jobban tudunk irányítani benne.

A kesztyű egyrészt védelmet nyújt a sérülések ellen, másrészt melegen tartja kezeinket. Lehetőség szerint a csuklótörést elkerülendő, protektoros kesztyűt vásároljunk. A szemüvegnél a legfontosabb, hogy UV-szűrős legyen, törhetetlen dupla üvegű, és védjen a párásodás ellen.

Végül, de nem utolsósorban, ami elmaradhatatlan, az az esések alkalmával védelmet nyújtó protektor: lehetőleg minél több testrészünket biztonságot adó felszereléssel védjük a snowboardozás során.
 

Mire figyeljünk?

Mivel a kezdőknek sajnos számolniuk kell folyamatos esésekkel, az első legfontosabb aranyszabály a bemelegítés, oktató segítségével, hiszen vannak tipikus esésfajták, és érdemes előre tudni, mire lehet számítani. Indulás előtt a felszerelést is ellenőrizni kell – mint minden más sportnál. Fontos, hogy az első sikerek után se bízzuk el magunkat, mivel sok kezdő hajlamos túlértékelni képességét. A tanulási folyamat velejárója az izomláz, ezért fontos a jó erőnlét is.
Haladóknak még inkább ajánlott, hogy sose bízzák el magukat, mindenki legyen tisztában saját képességével, lehetőleg ne feszegesse a határait. A terep- és térképismeret számukra is nélkülözhetetlen. Ami szintén fontos: figyeljünk egymásra, amivel sok balesetet elkerülhetünk. Örök szabály: egyedül nem ajánlatos boardozni a kijelölt pályán kívül.

 

 

A világ legjobb pályái

Whistler, Kanada

Az Egyesült Államokban minden évben rendre a kanadai Whistlert választják meg a világ legjobb sí-és snowboardparadicsomának. Pedig üdülőfaluja csak 1980 óta létezik, úgymond mesterségesen alakították ki. Ezért itt nincsenek az európai szemhez szokott romantikus kis téli lakok, kanyargós utcácskák, templomok. Nem is ebben rejlik a hely varázsa.

A Vancouvertől 125 km-re északkelet felé haladva, két hatalmas hegy találkozásánál, mintegy 670 méter magasan fekszik a világ legnagyobb sí- és snowboardparadicsoma.

 

A statisztika szerint telente rendre 9 méter hó esik. Hátulütője a rendszeres rossz idő. De természetesen ez sem veszi el a kedvét a téli sport szerelmeseinek, hiszen rendkívül hóbiztos a terep. A mintegy 280 km hosszú pálya megannyi lehetőséget kínál, így egy hét sem lenne elég a besiklásához. Nem véletlen, hogy Whistler nyerte el a 2010-es téli olimpia rendezési jogát, ezzel legyőzve méltó ellenfeleit, az osztrák Salzburgot és a dél-koreai Pjongcsangot.

A tavalyelőtti szezonra elkészült a világon egyedülálló „Peak 2 Peak” névre hallgató csodalift, amely a forgalmas Whistler- és a kevésbé látogatott Blackcomb-csúcsokat köti össze. Érdekessége abban rejlik, hogy 3 km hosszú távot tesz meg két tartóoszlop között (erre az újításra azért volt szükség, mert a tervezők nem akarták oszlopok sokaságával elrontani a mesébe illő tájképet).

Ilyen lift sehol nincs a síparadicsomokban. A kötélpálya kabinjai a terep középső szakaszán 415 méter magason lebegnek a föld felett.

Magasság: 875–2284m
Szintkülönbség: 1609 m
Pályák hossza: 280 km
Liftek száma: 33
Szezonkezdés: 2010. 11. 25.
Szezonzárás: 2011. 05. 23.

 

 

Chamonix, Franciaország

Az „Alpok fővárosa”, Chamonix a Mont Blanc lábánál található. Sokan a világ leggyönyörűbb sí- és snowboardterepének tartják. Két angolnak (Windham és Pocoke) köszönhető a neve, akik 1714-ben bukkantak rá erre a gyönyörű kis ékszerdobozszerű falura, majd ismertették meg nevét a nagyvilággal.

Chamonix rohamosan fejlődött, felismervén lehetőségeit, méltán kihasználva hírnevét.

Az első kötélpálya 1928-ban került felavatásra, majd 1965-ben felépítették azt a 11 600 m hosszú Mont Blanc alagutat, amely a francia városkát Olaszországgal köti össze.

 

Aiguille du Midi a város legnagyobb nevezetessége, amelynek csúcsa 3842 m-es, és amint felértünk az oromra, a világ egyik legszebb körpanorámája tárul elénk. Innen indulnak a Mont Blanc-ra vezető túrák is. Olaszország felé is vehetjük utunkat, ugyanis a Midit kabinos felvonó köti össze Punte Helbrunner csúcsával a csodás gleccserek felett haladva, majd továbbmehetünk egy nagykabinos lifttel Courmayeur városába is. Nem szabad kihagyni a Mer de Glace, azaz Jégtenger nevű gleccsert sem, ahová fogaskerekűvel juthatunk el.

És aki egy kiadós snowboardozás után egy kis éjszakai életre is vágyik, annak jó hírünk van: a gyönyörű Chamonix bővelkedik különböző szórakozási lehetőségekben, mindenki megtalálhatja a neki valót a pezsgő éjszakában.

 

Magasság: 1050–3840 m
Szintkülönbség: 2790 m
Pályák hossza: 112 km
Liftek száma: 46
Szezonkezdés: 2010.11.27.
Szezonzárás: 2011. 05. 08.

 

 

Jackson Hole, Egyesült Államok

Wyoming – egyesek szerint az egész ország – legnagyobb síparadicsoma leginkább profi deszkásoknak ajánlott. Hírnevét szinte határtalan freeride terepeinek köszönheti: gyönyörű környezetben, a Yellowstone és a Grand Teton Nemzeti Park közt fekvő hatalmas, hóborította területen hasíthatjuk a pályákat.

Duplagyémántos lesiklópályái felejthetetlen élményt jelentenek: hol szűk sziklafalak közt, hol fenyőfákkal övezett kanyargókon száguldozhatnak a téli sport szerelmesei.

A hely egyik érdekessége, hogy már az 1800-as években is megjelentek itt síelők; a snowboardot ugyan még nem ismerték, de az erős sziklafalak által uralt lejtők sokakat csábítottak Jackson Hole-ba.

A felvonók előtt százak várják, hogy elsők lehessenek egy-egy friss hóesés alkalmával, és boardjaikkal betörjék a szűz hóval borított hegyoldalakat. A Rendezvous névre hallgató csúcs mintegy 3125 méter magas, az innen induló Rendezvous meredek, de széles terepű, míg a Corbel’s Coulir egy sziklák közti szűkebb terep.

Kezdőknek ajánlott a Jackson Hole Gondola Summit és Apres Vous Mountain közti hegyoldal. 

 

Magasság: 1924–3185 m
Szintkülönbség: 1261 m
Pályák hossza: 150 km
Liftek száma: 12
Szezonkezdés: 2010. 11. 27.
Szezonzárás: 2011. 04. 03.

 

 

Mammoth Mountain, Egyesült Államok

Kalifornia legnagyobb és leghóbiztosabb terepe: 309 havas napjával ez biztosítja a világ leghosszabb szezonját.

A Mammoth mindenkinek ajánlható: gyönyörűen kezelt pályái vannak, sok a duplagyémántos lesiklópálya. A legbátrabbak a különböző technikák gyakorlásához is megtalálják itt számításukat. A 3400 méteres csúcsról gyönyörű panoráma tárul elénk: a Sierrák hegyláncait tekinthetjük meg.

Mivel a késő tavaszi hónapokban is látogatható, nem mindennapi élményben lehet része annak, aki egy ragyogó májusi napon választja a helyet egy jó kis snowboardozásra.

A Mammoth tulajdonképpen felsőkategóriás terep: a legmódosabb Los Angeles-iek látogatják.

 

 

 

 

 

 

Magasság: 2424–3369 m
Szintkülönbség: 945 m
Pályák hossza: 112 km
Liftek száma: 29
Szezonkezdés: 2010. 11. 11.
Szezonzárás: 2011. 05. 29.

 

 

Davos-Klosters, Svájc

A hely egyike Svájc legnagyobb üdülőközpontjának, mind télen, mind nyáron hatalmas forgalmat tudhat magáénak, tagja ezáltal a Best of the Alps szövetségnek.

Davos Európa legmagasabban fekvő városa, amely rendkívüli mikroklímájának köszönhetően egy tüdőszanatóriumnak is otthont ad. A hely kuriózuma, hogy ennek varázsa ihlette meg Thomas Mannt a Varázshegy című regény megírására. A területet Davos és Klosters mellett kiegészíti még öt hegy: Jakobshorn, Rinerhorn, Parsenn, Madrisa, Pischa.

Davosban van Svájc második leghosszabb lesiklópályája: a Weissfluchjoch–Kürblis között 12 km-en keresztül hasíthatunk megállás nélkül. Aki elég erőt érez magában egy egész napos snowboardozás után, nyugodtan vágjon bele az éjszakába: számos kivilágított lesiklópálya, éjszakai rendezvény, nightclubok sokasága várja az éj szerelmeseit.

 

 

Magasság: 1124–2844 m
Szintkülönbség: 1720 m
Pályák hossza: 270 km
Liftek száma: 52
Szezonnyitás: 2010. 11. 19.
Szezonzárás: 2011. 05. 01.
 

 

A hódeszka története

A snowboard eredeti hazája az Egyesült Államok: innen indult világhódító útjára az 1960-as években. Sherman Popper gyermekének fabrikált egy téli játékot: vízisíket csavarozott egymáshoz, majd találmányát levédette. Ezt tekintjük a snowboard ősének. Később többen is újítottak rajta, míg végül Tom Sims, az egykori gördeszka-világbajnok és szörfdeszkatervező továbbfejlesztette elődei eszközeit. A tartósabb famagos szerkezettel ötvözte azt, s így megszületett a ma is használatos snowboardgyártási technika.